Napjainkban, amikor az éghajlati katasztrófák, a politikai konfliktusok és a társadalmi egyenlőtlenségek egyre inkább felforgatják a világot, az ESG területen történő gyors előrehaladás kulcsfontosságú a fenntarthatóbb jövő eléréséhez.
A részvényesek egyre inkább figyelembe veszik döntéseik során a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat.
A fogyasztók a márkákat etikus magatartásuk és az éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményük alapján is választják.
A befektetők a stabil ESG keretrendszerekkel rendelkező vállalatokat részesítik előnyben.
Világszerte a kormányok a hosszú távú fontosság és a versenyképesség megőrzése miatt is egyre több olyan szabályozást vezetnek be, amelyek előírják a szervezeteknek, hogy az üzleti és kockázatkezelési folyamataikba építsék be a fenntarthatósági szempontokat, növeljék az átláthatóságukat olyan területeken, mint a környezeti terhelés, a szén-dioxid-kibocsátás vagy éppen az az egyenlő bérezés.
Magyarországon – segítve a hosszú távú fenntarthatósági célok tejesülését – az Európai Unió szerte már kötelező fenntarthatósági közzétételi szabályok mellett, mind a reálgazdasági mind a pénzügyi szektor számára számos működésbeli elvárás is felmerül. Az ESG törvény rendelkezési alapján be kell építeni a kockázatkezelésbe, a beszállítói átvilágításokba a fenntarthatósági szempontokat, társadalmi felelősségvállalási stratégiát kell készíteni, illetve ESG beszámolót is. A pénzügyi szektor számára pedig az MNB Zöld ajánlása elvárja, hogy stratégiaalkotásnak, és szintén a kockázatkezelésnek is része legyenek a zöld faktorok, illetve egyéb intézkedéseket is meghatároznak a zöld banki és biztosítói termékefejlesztés érdekében.