Elfogadta az adó- és adminisztráció csökkentéséről szóló adócsomagokat az Országgyűlés. Az „Egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról” szóló törvényjavaslatot 2025. november 19-én, „A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot 2025. november 21-én hirdették ki a Magyar Közlönyben.
Hírlevelünkben összefoglaljuk a két adócsomagban található főbb változásokat. Az adócsomagokra a következőkben összefoglalóan Törvényként hivatkozunk.
Személyi jövedelemadó
A Törvény értelmében a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem esetén az adókiegyenlítés lehetőségét kiterjesztik: az eddigi szabályozással ellentétben - amely csak az adóévet megelőző két évben keletkezett veszteség figyelembevételét tette lehetővé - bármely korábbi évben keletkezett, az adóbevallásban veszteségként feltüntetett, de adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség felhasználható lesz az adókiegyenlítés során. A magánszemélynek átlátható nyilvántartást kell vezetnie a rendelkezésre álló, még nem érvényesített adókiegyenlítési keretről.
A Törvény alapján 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki annak az évnek az első napján, amelyben az Szja tv. szerinti családi kedvezményre való jogosultsága magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel fennáll, még nem idősebb 30 évnél.
Az új szabályok szerint a két-, három- vagy négygyermekes anyák kedvezményére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató folytatólagosnak tekinti, és az határozatlan ideig érvényes, amíg új nyilatkozat nem váltja.
Társadalombiztosítás
A Törvény módosítja a biztosítottak körére vonatkozó felsorolást: biztosítottnak minősül a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő, tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy. Tartós megbízási jogviszonynak minősül az olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
Társasági adó
A Törvény korrigálja, hogy az új típusú K+F adókedvezmény választását követően hat helyett öt év elteltével lehet újra dönteni arról, hogy milyen típusú kedvezményt alkalmazzon az adózó (azaz, hogy visszatér-e a globális minimumadó szempontjából el nem ismert régi típusú kedvezményekhez). A Törvény ezzel ahhoz a már jelenleg is hatályos szabályhoz igazodik, hogy a választás öt évre szól.
A kutatás- fejlesztési adókedvezmény maximálisan igénybevehető mértéke kutatóintézeti, egyetemi együttműködés esetén a tevékenység típusától függően változik: alapkutatásnál az elszámolható költségek 100 %-a, ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50 %-a, kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25 %-a vehető igénybe adókedvezményként. Az adókedvezményként igénybevehető összeg maximuma – 500 millió forint – nem változik.
2026. január 1-jétől két új lehetőséggel bővül az adókedvezmények köre: fejlesztési adókedvezményként igénybe vehető a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás és új adókedvezményként kerül bevezetésre a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye.
A tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás esetén a kedvezmény mértéke a beruházás költségeinek egy részét fedezheti (Budapesten max. 15%, vidéken max. 35%), de szigorú környezetvédelmi és technológiai előírásokhoz kötött – például a legkorszerűbb termelési technológia alkalmazása és a kibocsátási határértékek betartása, továbbá az adókedvezmény igénybevétele iránti előzetes bejelentés is szükséges hozzá. Adózói választás alapján a fejlesztési adókedvezményre már benyújtott bejelentés esetén át lehet térni a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházási jogcímre.
A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházásra és felújításra vonatkozó új adókedvezmény feltétele, hogy a beruházás vagy felújítás 2025. december 31-ét követően kezdődjön és jelenértéken elérje legalább a 100 millió forintot. Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó választása szerint az üzembe helyezés adóévében – és az azt követő öt adóévben vehető igénybe. Az igénybevehető adókedvezmény maximális mértéke függ a beruházás típusától, de nem haladhatja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Mivel az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, ezért az erre vonatkozó társasági adózási rendelkezések is törlésre kerülnek: 2026. január 1-től hatályon kívül helyezik a fejlesztési adókedvezmény nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházásra vonatkozó jogcímet.
2026. január 1-től 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik a negyedéves társaságiadó-előlegre vonatkozó értékhatár. A társasági adó alanyai először a 2026-ban bevallott adóelőlegre alkalmazhatják a kedvezőbb szabályt, naptári éves adózók 2026 júliusától.
Globális minimumadó
A Törvény az OECD iránymutatásokat követve az egyszerűsített tényleges adómértékhez kapcsolódóan definiál fogalmakat, de a számítás részletszabályait miniszteri rendelet fogja tartalmazni, amelynek jelenleg még csak a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete ismert.
A fentieken túl úgy módosul a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítéssel kapcsolatos melléklet, hogy követi az eredeti OECD modellszabályok szerinti mértékeket. A Törvény alapján az elismert bérköltség és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke után a jelenleg hatályosnál kisebb százalékokkal lehet majd nyereségkivételt kalkulálni (például 2024-re 10% és 8% helyett 9,8%-kal és 7,8%-kal).
Általános forgalmi adó
A Törvény kiegészíti az áfacsoport képviselőjére vonatkozó rendelkezéseket, bizonyos esetekben az adóhatóság is kijelölheti a csoport képviselőjét.
A tagok egyetemleges felelősségi köre is pontosításra kerül: a tagok felelnek az Áfa törvény szerinti kötelezettségek megszegéséből eredő, adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezményekért is. A Törvény továbbá rendezi a csoporton kívül maradó tag jogutódlással történő megszűnése esetén a csatlakozási kérelemre vonatkozó szabályokat.
A Törvény értelmében 2026. július 1-jét is magába foglaló adómegállapítási időszaktól kezdőden a belföldi összesítő nyilatkozatot (az áfa bevallás M lapját) részletesebb adatokkal, a levonásba helyezett adó összegéről is nyilatkozva, kell benyújtani.
2026. január 1-jétől a marhahús és kapcsolódó belsőségek értékesítése a kedvezményes 5%-os áfa-kulcs alá esik.
Több lépcsőben változik az alanyi adómentesség értékhatára: a jelenlegi 18 millió forintról 2026. január 1-től 20 millió, 2027. január 1-től 22 millió, majd 2028. január 1-től 24 millió forintra nő.
Jövedéki adó
Az üzemanyagok jövedéki adómértékének 2026. évi valorizációját fél évvel elhalasztják.
Adóeljárási szabályok
A Törvény rendezi, hogy áfakötelezettség visszamenőleges hatályú bejelentkezéssel (változás-bejelentéssel) történő teljesítése esetén havi adómegállapítási időszakokat figyelembe véve szükséges bevallásokat benyújtani a bevallással le nem fedett időszakokra.
Változás történt az elévüléssel kapcsolatban is. Az adómegállapításhoz való joggal összefüggésben a Törvény alapján módosult az a rendelkezés, mely szerint az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult volt önellenőrzés benyújtására, ha a bíróság ezzel összefüggésben az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl hozott jogerős döntést. A Törvény szerint a már elévült adómegállapítási időszakot érintő önellenőrzés benyújtására nincs lehetőség, ha az más adózó áfakötelezettségét is érintheti.
Korábban az adózói kérelmet az adózók egészen a döntés véglegessé válásáig módosíthatták vagy visszavonhatták. A Törvény értelmében – a módosítás hatálybalépésétől kezdődően – a kérelem felett az adózó csak addig rendelkezhet, amíg az adóhatóság nem intézkedik a döntés közléséről.
A Törvény alapján megszűnt az adózás rendjéről szóló törvény 195. §-a szerinti önellenőrzési lehetőség, amelyet eddig jogszabály-ellenességre hivatkozva lehetett benyújtani. Ehelyett az adózók kérelmet nyújthatnak be adókötelezettségük csökkentése érdekében. A kérelem elbírálásának határideje – az önellenőrzésekhez hasonlóan – továbbra is 15 nap.
Kisvállalati adó
2025. december 1-jétől a kisvállalati adóalanyiság belépési feltételei közül jelentősen emelkedik az állományi létszám maximuma (100 főre) és a bevételi és a mérlegfőösszeg maximuma 6 milliárd forintra. Ezzel párhuzamosan 2026. január 1-jét követően emelkednek a KIVA alanyiság megszűnésének feltételei: 6 milliárdról 12 milliárd forintra nő a bevételi értékhatár, és 100 főről 200 főre nő az átlagos statisztikai állományi létszám, amelyek túllépése esetén megszűnik a KIVA alanyiság.
Energiaellátók jövedelemadója
2026. január 1-től az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás esetén a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben érvényesíthető. Az energetikai fejlesztésre irányuló beruházás adókedvezménye csökkenti az energiaellátók jövedelemadóját, de maximum az elosztói engedélyes által igénybe vett adókedvezményekkel csökkentett adó 80 százalékáig érvényesíthető.
Biztosítási adó
Módosul a biztosítási pótadó előlegének alapja, a pótadó alapjának megfelelően az életbiztosítási ágazatból származó díjakat is figyelembe kell venni.
Kiskereskedelmi adó
Kedvező változás, hogy emelkednek a kiskereskedelmi adó mértékét meghatározó sávhatárok: az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15%, 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1% és az adóalap 150 milliárdot meghaladó része után 4,5% százalék lesz a kiskereskedelmi adó mértéke. Az adókulcsok nem változnak.
Fontos megjegyezni, hogy a megemelt sávhatárokat már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazni kell. Amennyiben az adózó az adóelőleg befizetése miatt túlfizetésbe kerül, a Törvény felhatalmazása alapján visszaigényelheti a túlfizetett adót.
A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmére vonatkozó speciális adómértékek a 2025-ben kezdődő adóéven túl a 2026-ban kezdődő adóévben is alkalmazandóak lesznek.
A Törvény pontosítja, hogy amennyiben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése más termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemre vonatkozó eltérő adómértékek, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az általános adómértékek alkalmazásával, egymástól függetlenül, önállóan kell az adókötelezettséget megállapítani.
Reklámadó
Megszűnik a reklámadó adókötelezettségeinek felfüggesztése 2026. június 30-án, így 2026. július 1-jétől a reklámadó alanyai kötelesek a reklámadó törvényben foglalt kötelezettségeket teljesíteni.
Új előírás, hogy 2026. január 1-jétől azon reklámadó alanyok, akiket az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként még nem vett nyilvántartásba, kötelesek az adóköteles tevékenységük megkezdését követő 30 napon belül bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. Ennek elmulasztása esetén az adóhatóság felhívja az adózót az adókötelezettség teljesítésére, azonban, ha a felhívás ellenére sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, úgy az adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Amennyiben az ismételt felhívásnak sem tesz eleget az adóalany, úgy a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának minden további megállapításakor 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot jogosult kiszabni az adóhatóság. Amennyiben az adóalany az ismételt felhívásnak eleget tesz, úgy az adóhatóság az utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, a korábban kiszabott mulasztási bírságot mérsékelheti, vagy elengedheti.
Amennyiben a reklám közzétételének időpontjában az adóalany nem jelentkezett be az adóhatósághoz, vagy nem nyilatkozott írásban arról a reklám-közzététel megrendelője számára, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli, úgy 500 ezer forint mulasztási bírsággal számolhat. Ismételt mulasztás esetén 10 millió forint mulasztási bírság is kiszabható.
Transzferár
A Törvény egyértelműsíti, hogy amennyiben a felek a mérlegkészítés időpontjáig megállapodnak a szokásos piaci árra történő utólagos kiigazításról, és azt számviteli elszámolással rendezik (pl. jóváíró vagy helyesbítő számla útján), úgy a korrekciót nem kötelező a szokásos piaci tartomány középső (medián) értékére elvégezni.
Ilyen esetben az adózó a szokásos piaci tartomány bármely pontjára elvégezheti a kiigazítást. Ezzel a módosítással a jogalkotó világosan megkülönbözteti az adóalap-korrekciót és a számviteli korrekciót:
· adóalap-korrekció esetén továbbra is kötelező a mediánra történő kiigazítás;
· számviteli korrekció esetén azonban a felek által megállapított, piaci tartományon belüli érték is elfogadható.
A fenti szabályt a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az adózó választása szerint már a 2025. évre készített beszámolóban is lehet alkalmazni.
Számviteli törvény
Emelkednek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének jogosultsági értékhatárai: a mérlegfőösszeg 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel 360 millió forintra módosul.
A KPMG szakértői figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, és készséggel segítenek azok értelmezésében, valamint a vállalkozására gyakorolt hatás felmérésében és kezelésében.
