Törvényjavaslat az adókötelezettségek módosításáról

2025. május 13-án a Kormány benyújtotta az „Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az alábbiakban összefoglaljuk a törvényjavaslatban található legfontosabb változásokat.

A javaslat pontosítja a kedvezményezett eszközátruházás során az átruházó társaság számára előírt tartási kötelezettség nemteljesítéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket a részleges nemteljesítés esetével oly módon, hogy az átruházó társaságnak csak a nemteljesítés arányában kellene megnövelnie adózás előtti eredményét a kedvezményezett eszközátruházás kapcsán elhatárolt és még le nem adózott nyereséggel.

Továbbá, a kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó szabályokat a javaslat értelmében a Ptk. szerinti leválás esetén is alkalmazni lehet.

A bejelentett részesedéshez kapcsolódó rendelkezések bővülnek a határokon átnyúló átalakulások során belföldi illetőségűvé váló adózók esetével. Első alkalommal a 2024. január 1-je és a rendelkezés hatálybalépése közötti időszakban megvalósult határokon átnyúló átalakulásokra is alkalmazható lenne, feltéve, hogy az adózók a rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belül bejelentik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a belföldi illetőség megszerzését megelőzően szerzett részesedéseiket, amennyiben azokat még nem jelentették be.

A könyveiket IFRS-ben vezető társaságok társasági adóalapjának meghatározásához is tartalmaz pontosítást a javaslat, mely szerint a saját részvény vagy üzletrész értékesítéséhez, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséhez kapcsolódóan az adózás előtti eredményt módosítja a kivezetés, valamint az azt megelőző adóévekben elszámolt nyereség vagy veszteség összege.

Megemelkedik a felsőoktatási intézménnyel vagy kutatóintézettel közösen végzett K+F kedvezményhez kapcsolódó adóalap csökkentő tétel maximális összege 50 millió forintról 150 millió forintra, mely az adózó választása szerint már a 2025-ben kezdődő üzleti évre is alkalmazható.

A javaslat a mikrovállalkozások átlagos állományi létszámához kapcsolódó adóalap módosító tételekre tekintettel is tartalmaz módosítást mind a felső létszámkorlát (5 fő helyett 10 fő), mind pedig a szorzószám (minimálbér 100%-a helyett 150%-a) tekintetében a 2025-ben kezdődő adóévtől. 

A javaslat a globális minimumadóra vonatkozó bejelentési kötelezettséget is érintené, ennek határideje kitolódna. A belföldi csoporttagnak vagy a kijelölt helyi szervezetnek a kiegészítőadó-alanyiságáról a bejelentést az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig kellene megtennie, szemben azzal, hogy eddig az adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül kellett ennek eleget tenni. A 2025-ös adóév vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a naptári üzleti éves adózóknak a bejelentést 2026. február 28-ig lenne szükséges teljesíteniük a NAV felé az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A javaslat értelmében az alábbi adókedvezmények kerülnek bevezetésre, illetve a már meglévők módosításra:

• a három gyermeket nevelő anyák adómentessége 2025. októbertől;
• a két gyermeket nevelő anyák adómentessége
  • 40 év alatti anyák esetében 2026. január 1-jétől,
  • magasabb életkor esetében felmenő rendszerben 2029-ig kerül bevezetésre;
• a csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj (ÖFD) adómentessége 2025. júliustól.

A gyermekes anyákat érintő kedvezmények a törvény szerint felsorolt, összevont adóalapba tartozó jövedelmek után biztosítanak adómentességet, míg a csecsemőgondozási díjban, a gyermekgondozási díjban és az örökbefogadói díjban részesülők, az ellátás összegével csökkenthetik adóalapjukat.

Az Szja tv. 1. mellékletében felsorolt adómentes juttatásokra vonatkozó szabály módosul a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés tekintetében. A jövőben már – a törvényben foglalt összes feltétel teljesülése esetén – a külföldi vállalkozás fióktelepének tulajdonát képező, vagy általa bérelt szálláshelyen elhelyezett, a külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló magánszemélyek esetén is alkalmazható az adómentesség. 

Azon kifizetők, akik anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas magánszemélynek adóköteles jövedelmet juttatnak, illetve azon anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas magánszemélyek, akik nem kifizetőtől származó jövedelemben részesülnek, a kifizetett, illetve megszerzett jövedelem együttes összegének, az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után 13% szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezettek. 

E szabály alkalmazása során a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.  

Az új e-pénztárgépek fokozatos bevezetésének következő lépcsőjeként 2025. április 1-jén hatályba lépett a nemzetgazdasági miniszter 8/2025. (III. 31.) NGM rendelete az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről. A javaslat az Áfa törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény releváns rendelkezéseit is módosítja. 2025. július 1-jétől felhő- és hardveralapú e-pénztárgépek használhatóak, azok az adózók, amelyek online pénztágép használatára kötelezettek, már átállhatnak - a rendelet követelményei szerint fogalomba hozott - hardveralapú e-pénztárgépre. A javaslat ütemterve szerint 2026. szeptembertől napi szintű összesítéssel teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre a nem pénztárgéppel vagy e-pénztárgéppel kiállított nyugták tekintetében, 2028. július 1-jével pedig kivezetésre kerülnek a hagyományos online pénztárgépek. E-pénztárgépek előnye az adminisztráció, illetve a költségek csökkentése, továbbá a bizonylatmegőrzési kötelezettség is egyszerűsödik: a nyugtatár 10 évig tárolja a beérkezett adatokat.

A közvetett vámjogi képviselő elsőként a 2025. október 1-jét magában foglaló időszakról benyújtott bevallásában köteles teljesíteni az engedményezett adólevonási jog kapcsán az importonkénti adatszolgáltatási kötelezettségét az adó alapjáról, illetve az adó összegéről. Azonban az importőr adószámára, illetve az import vámeljárás beazonosításához szükséges információkra vonatkozó jelentési kötelezettség alkalmazási ideje nem került elhalasztásra.

Az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapját és az áthárított adó összegét nem kötelező a számlán feltűntetni. Kivételt képez ez alól az az eset, ha a szolgáltatást igénybe vevő adóalany a számla kiállításáig nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. A fentiektől függetlenül, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget az adóalap és az áthárított adó összege tekintetében minden esetben teljesíteni kell.

Pontosításra kerül a gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, adóalany-kereskedő által teljesített értékesítése esetében a fordított adózásra vonatkozó szabályozás. Ennek megfelelően a terméket beszerző adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a termék értékesítőjének arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. A bevallásban mind az értékesítő, mind a beszerző köteles nyilatkozni a partner adószámáról, a teljesítés időpontjáról, a termék forintban meghatározott adóalapjáról és MWh-ban meghatározott mennyiségéről, első ízben a 2025. október 1-jét magában foglaló időszakról benyújtandó bevallásban.

Változnak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezések is:

• jogelőd által teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a jogutód által kiállított számlára vonatkozó online számlaadat-szolgáltatásnak tartalmaznia kell a jogelőd adószámát;
• csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalany adószáma mellett az ügyletben résztvevő tag adószámáról is szükséges az online számlaadat-szolgáltatás teljesítése.

Rövidül a hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásának határideje. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében a pénzforgalmi számla megnyitását és megszűnését követő hó 15. napjáig, a számlaszám megváltozása esetén 15 napon belül köteles a pénzforgalmi szolgáltató bejelentést tenni a NAV-hoz. A módosítás 7 napon belüli adatszolgáltatási határidőt tartalmaz. A cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok nem képezik az adatszolgáltatás részét.

Kiegészül az ellenőrzési határidő meghosszabbítására vonatkozó szabályozás abban az esetben, ha az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges. A NAV vezetője egy alkalommal, megbízható adózó esetén 365 napra, egyéb esetben legfeljebb 540 napra hosszabbíthatja meg az ellenőrzés időtartamát. A megbízható adózói státusz megváltozása vagy az együttműködési kötelezettség tanúsításának hiánya esetén az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, maximum 540 napra hosszabbítható.

A javaslat értelmében 2025. augusztus 1-jétől újra élhetek az adózók a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően a konzultáció lehetőségével, amelyet elektronikus úton kell kezdeményezniük. A konzultáció díja egymillió forint.

A javaslat szerint 2025. augusztus 1-jétől emelkedik a feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díja. A díj mértéke főszabály szerint 10 millió forintra, sürgősségi eljárás esetén 14 millió forintra, típusszerződés esetén 12 millió forintra, sürgősségi eljárásban típusszerződésre 16 millió forintra emelkedik.

Emelkedik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja is, egyoldalú eljárásban az eddigi 8 millió helyett 10 millió forintot, kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az eddigi 12 millió forint helyett 14 millió forintot kell fizetni. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást megelőző konzultáció díja konzultációnként 1 millió forintra emelkedik.

A javaslat értelmében az adózó nem minden esetben lesz jogosult az eljárási díj visszatérítésére a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén.

A javaslat alapján, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem esetén, ha az egyoldalúan megindult eljárásban az adózó kétoldalú vagy többoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni. Ha a kétoldalúan vagy többoldalúan megindult eljárásban az adózó egyoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni.

Az adózás rendjéről szóló törvény jelenleg nem ír elő szankciót a globális minimumadóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan. A javaslat alapján amennyiben az adózó az ezen adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hiányosan, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti, a NAV tízmillió forint mulasztási bírságot szabhat ki.

A javaslat szerint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény képviselettel kapcsolatos rendelkezése kiegészül azzal, hogy az eljáró adóhatóság ügygondnokot rendelhet ki a képviselettel nem rendelkező kényszertörlés alatt álló adózó számára.

A javaslat egyúttal kiegészíti az eljárási cselekvények rögzítésével kapcsolatos rendelkezést az elektronikus jegyzőkönyv aláírásáról szóló szabályozással, és a jegyzőkönyv megállapításait, valamint a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetések szóban való közlésével. Rögzíti ezen túl a résztvevő által az elektronikus jegyzőkönyv aláírásának megtagadása esetében, hogy a megtagadás igazolható két hatósági tanú igénybevételével is, mely következtében az ellenőrzés az általános szabályok szerint folytatódik.

Az ellenőrzés befejezésével kapcsolatos rendelkezések kiegészülnek az elektronikus jegyzőkönyv készítése esetén alkalmazandó szabályokkal. A javaslat szerint az ellenőrzés befejezésének napja:

a) az elektronikus ügyintézésre kötelezett és aktivált felhasználói profillal rendelkező adózó számára a jegyzőkönyv az adózó hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja,

b) az elektronikus ügyintézésre nem kötelezett és aktív felhasználói profillal nem rendelkező adózó számára az elektronikus jegyzőkönyvnek az adózó által a rendelkezési nyilvántartásba bejelentett hivatalos elérhetőségen történő elhelyezésének napja, ennek hiányában az elektronikus jegyzőkönyv hiteles papír alapú másolatának postára adásának napja.

A javaslat fellebbezéssel támadható döntések közül kiemelte a NAV által végzett tanúsítási és engedélyezési eljárását, mely során hozott elsőfokú határozat ellen nincsen helye fellebbezésnek, a döntés csak közigazgatási per által támadható.

A javaslat alapján a jövőben mentesül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a telekingatlan forgalmi értékéből az a vagyonrész, amely naperőmű vagy szélerőmű felépítmény forgalmi értékének felel meg. Fontos kiemelni, hogy a módosítás hatálybalépését követően a szabályt a folyamatban lévő illetékkiszabási eljárásokban is alkalmazni kellene.

A javaslat törvényi szintre emeli a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójának kormányrendeleti szintű szabályait. A benyújtott javaslat értelmében a banki különadó a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad, de mértéke emelkedik: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalékra, az e feletti összegre pedig 20 százalékra emelkedik a különadó mértéke. 

A javaslat alapján az energiaellátók jövedelemadójának veszélyhelyzeti kormányrendeletben rögzített magasabb adómértéke is törvényi szintre emelkedik. A javaslat kimondja, hogy az energiaellátók jövedelemadójának mértéke 2025-ben 41 százalék, azonban a 2026-ban kezdődő adóévtől az adó mértéke visszacsökken 31 százalékra. 

A javaslat értelmében a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott biztosítási pótadó rendelkezései is törvényi szintre emelkednek, valamint 2026-ban is fennmarad a pótadó-kötelezettség.

Továbbá fontos változás, hogy 2026-tól a biztosítási pótadókedvezmény igénybe vehető összege az állampapír-állomány névértéknövekményének 30 százalékáról 60 százalékára emelkedik.

A veszélyhelyzeti kormányrendelet kiskereskedelmi adóra vonatkozó, magasabb adómértéket előíró rendelkezései is törvényi szintre emelkednek a javaslat alapján. A benyújtott javaslat a 2026-ban kezdődő adóévben is fenntartaná a kiskereskedelmi adót, a magasabb adókulcsokkal. 

A javaslat alapján az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által végzett fizetési műveleteknél az ügyfél által adott fizetési megbízások alapján az elektronikus pénz kibocsátására és visszaváltására szolgáló elektronikus pénzszámlák vonatkozásában megvalósuló terheléseket is illetékkötelezettség terheli.