Előterjesztésre került az őszi adócsomag-javaslat

2024. október 29-én előterjesztésre került az őszi adócsomag-javaslat, mely több jelentős módosítást tartalmaz a korábban társadalmi egyeztetésre közzétett változathoz képest. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben várható legfontosabb, újonnan bekerült változásokat.

Új tétellel bővül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek példálózó jellegű felsorolása a Tao törvény mellékletében. Eszerint a társasági adó alapjában nevesítve elismertnek minősülnek az egyes látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek nyújtott ingyenes juttatások. Hivatásos sportszervezetnek azon sportszervezetek tekintendők, melyek árbevételének legalább 75%-a sporttevékenységből származik és a juttató legfeljebb az árbevétele 1%-ának megfelelő költséget, ráfordítást érvényesíthet az adóalapjában. A juttatás költsége csak a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által kiállított igazolás birtokában érvényesíthető.

A javaslatban értelmezést elősegítő kiegészítésként szerepel, de valójában jelentős hatással bír az a megkötés, hogy a globális minimumadó implementálása következtében bevezetett K+F adókedvezmény első alkalommal csak 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett K+F projekt elszámolható költségére alkalmazható.

A javaslat értelmében a 2024-ben kezdődő adóévtől elismert belföldi kiegészítő adó („QDMTT”) előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek. Ezen kötelezettségeknek a QDMTT-vel érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig kell eleget tenni. Az előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő QDMTT összege.

A javaslat bővíti a SZÉP Kártya felhasználási körét, amely alapján 2025-ben az ilyen formában a munkáltató által utalt összeg legfeljebb fele és a 2025. január 1-jén nyilvántartott SZÉP Kártya egyenleg teljes összege felhasználható lesz lakásfelújításra is.

A javaslat adómentességet biztosít 2025-ben az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások lakáscélú felhasználására.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek átalányadója a javaslat értelmében évi 150 000 forintra emelkedik azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Az első alkalommal a NAV a honlapján 2025. január 15-ig teszi közzé az érintett települések listáját. Az átalányadó mértéke az ezen kívül eső településeken változatlanul 38 400 forint marad.

A javaslat értelmében üzletpolitikai célú, utólagos pénzvisszatérítés esetén az áfa alapjának csökkentésére abban az esetben is lehetősége lesz az adózóknak, ha a befizetési kötelezettség jogszabályon alapszik.

Nyugtás vásárlásból utólag adott árengedmény esetén a nyugta adattartalmának megfelelő módosítása lesz szükséges az adóalap csökkentéséhez.

Az újépítésű lakóingatlanokra vonatkozó 5%-os áfa hatálya két évvel, 2026. év végéig meghosszabbításra kerül. Az átmeneti szabályok alapján továbbá, amennyiben a megadott határidőig megtörténik az engedélyezés, 2030. év végéig is a kedvezményes kulcs alá eshet az új ingatlan értékesítése.

Továbbá változnak az adólevonási jog engedményezésére vonatkozó szabályok termékimport esetén, szűkül azon esetek köre, amikor az importáló helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot. Az importálónak havi gyakoriságú áfa bevallónak, illetve az Art. szerinti megbízható adózónak kell lennie a levonási jog keletkezésének időpontjára eső adó-megállapítási időszakban. A közvetett vámjogi képviselőnek szintén megbízható adózónak kell lennie a levonási jog gyakorlásakor. 

Megszűnik a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó kedvezmény.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre való tekintettel 2025. január 1-jétől megszűnik a körforgásos termékek környezetvédelmi termékdíj-kötelezettsége, így a jövőben nem lesz szükség környezetvédelmi termékdíj bevallásokat benyújtani EPR díj alá eső termékekről. A javaslat szerint tehát a továbbiakban nem minősül termékdíjköteles terméknek az akkumulátor, a csomagolószer, az elektromos, elektronikus berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír és az irodai papír, azonban továbbra is a törvény hatálya alatt maradnak az egyéb kőolajtermékek, az egyéb műanyag termékek, valamint az egyéb vegyipari termékek. A műanyag hordtasak a továbbiakban egyéb műanyag terméknek fog minősülni.

Pontosításra kerülnek a termékdíj-raktárra vonatkozó rendelkezések.

Megszűnik a termékdíj-előlegfizetési kötelezettség, továbbá hatálytalanná válik azon rendelkezés is, amely pénzügyi képviselő alkalmazását írta elő gazdasági céllal harmadik országban letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel harmadik országban rendelkező kötelezettek számára.

Módosul a Hulladékról szóló törvény is: a gyártók ellenőrzésének elősegítése érdekében megteremti az adatátadás lehetőségét a koncessziós társaság és a hulladékgazdálkodási hatóság között.

2025. január 1-jétől kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak online piacteret.

A platform olyan felhasználók számára hozzáférhető szoftvert és alkalmazást jelent, amely lehetővé teszi az értékesítőknek a felhasználókkal történő kapcsolatfelvételt ellenérték fejében történő ingatlan bérbeadása, személyi szolgáltatás, áru értékesítése vagy közlekedési eszköz bérbeadása céljából. Nem minősül platformnak az olyan szoftver, amely kizárólag kifizetések kezelésére, hirdetésre vagy más felületre történő átirányításra szolgál.

A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében a platformüzemeltető lesz az adó alanya.

A platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők által platformon keresztül megvalósuló értékesítéséből származó nettó árbevétele. Amennyiben a platformüzemeltető kiskereskedelmi tevékenységet is végez, az adóalapja a két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege, kivéve - a kétszeres adóztatás elkerülése érdekében - a platformüzemeltető saját kiskereskedelmi tevékenysége keretében a platformon keresztül megvalósuló értékesítéséből származó nettó árbevételét. A kiskereskedelmi tevékenységet is folytató platformüzemeltető adóalapja a már ismert szabályok szerint, a kiskereskedő adóalapjával megegyezően módosítandó.

A kiskereskedő adókötelezettségét a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítéséből származó nettó árbevételének összege alapján kell meghatározni, azonban az összes értékesítés árbevétele alapján meghatározott adót csökkenti az üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységére, a külföldön átadott áru saját értékesítésére, valamint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítésére tekintettel elszámolt árbevételre jutó adó. Ez utóbbi csökkentő tétel a platformüzemeltető és kiskereskedő által, ugyanazon értékesített termék után történő kétszeres adóztatás elkerülését szolgálja.

A platformüzemeltetőt terhelő adót csökkenti a külföldön átadott áru értékesítéséből származó árbevételre jutó adó, mind a saját, mind pedig a platformján keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység tekintetében.

Az adóalap-összeszámítási szabálynál is az új szabályok szerint kell megállapítani a kapcsolt vállalkozások között a nettó árbevétel arányában arányosítandó adót.

A kiskereskedőnek az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét. Ezen adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.

A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kell teljesítenie.

Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedő válik kötelezetté a NAV felhívása alapján. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke nem lehet kevesebb, mint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel adója. Az adókötelezettséget nem teljesítő platformüzemeltető internetes felületét a NAV elérhetetlenné teszi.

Az eltérő üzleti évvel rendelkező adóalanyok esetén a 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezések a 2025. évben kezdődő adóévtől alkalmazandóak.

További változás, hogy a külföldi kiskereskedők tekintetében nettó árbevételként nemcsak a belföldön, hanem a külföldön átadott áru értékesítéséből származó árbevételt is figyelembe kell venni.

2025. január 1-jétől kivezetésre kerül a légitársaságok hozzájárulása. A közterhet utoljára 2024. december hónapra kell megfizetni a jelenleg érvényes szabályok szerint 2025. január 20-ig.

Törvényi szintre emelné a javaslat a 2024. augusztus 1-jétől hatályban lévő - eddig kormányrendeletben szabályozott - emelt tranzakciós illeték mértékeket, valamint a szintén kormányrendeletben szabályozott és 2024. október 1-jétől kivetett kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. A benyújtott javaslat alapján, magánszemély megbízó esetén a csereügyletre vonatkozó megbízás 50 ezer forintig mentesülne a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése alól. Emellett bizonyossá válik, hogy a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó 20 ezer forintos korlát minden adóköteles értékpapír-vásárlásra és csereügyletre alkalmazandó.

A reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztése a javaslat szerint meghosszabbításra kerül 2025. december 31-ig.

2025. január 1-jétől bővül a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentesülő esetek köre. A javaslat értelmében nem minősül elidegenítésnek, ezáltal illetékkötelezettséget sem keletkeztet az osztatlan közös tulajdonú földön fennálló tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak bekebelezés következtében történő megszűnése.

A javaslat fényében a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó adóztatási hatáskör - azok megszűnésével - áthelyezésre kerül a vármegyei önkormányzatoktól a települési önkormányzatokhoz 2024. december 31-ével, így 2025. január 1-jétől a települési önkormányzatok válnak illetékessé az iparűzési adókötelezettség megállapítására és beszedésére. Az érintett vállalkozásoknak a korábbi, vármegyei önkormányzat rendelete alapján meghatározott adókötelezettségüket a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteniük.

Amennyiben a vármegyei önkormányzat határozott időre szóló adómértéket alkotott, az adóztatásra jogosult települési önkormányzatra az adózók terhére történő adómértékváltoztatási korlátozás vonatkozik a határozott időszak végéig, vagyis a települési önkormányzat a határozott időszakból fennmaradó első két évben nem növelheti az adómértéket és a harmadik évtől is csak abban az esetben, ha az jelentős bevételkiesést jelent számára. Továbbá, a korábbi, különleges gazdasági övezetre vonatkozóan megállapított adómentességet, illetve adókedvezményt legalább három évig nem helyezheti hatályon kívül vagy változtathatja meg az adózók hátrányára.

A javaslat továbbá módosítja a légi személyszállítást végző vállalkozó telephelyének fogalmát, mely alapján nem keletkezik Magyarországon telephelye a külföldi vállalkozónak, ha illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek. Az új telephely fogalom már a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható.

2025. január 1-jétől kezdődően bizonyos tételesen meghatározott adók emelkednek, illetve automatikus inflációkövető adóemelési mechanizmus kerül bevezetésre.

A javaslat értelmében az adók mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege lesz, melyet a NAV első alkalommal 2024. december 15-ig, az azt követő évek esetében pedig a tárgyévet megelőző év október 31-ig teszi közzé a honlapján.

A változás érinti a dohányáru, alkohol és egyes energiatermékek után fizetendő jövedékiadót, a regisztrációs adót, a gépjárműadót, a cégautóadót, valamint a gépjárművek tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó illetéket. A 2025. évre vonatkozó cégautóadó mértékeket már a javaslat tartalmazza.