Elérhetővé vált az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre közzétett változata

2024. október 16-án elérhetővé vált az őszi adócsomag társadalmi egyeztetésre közzétett változata. Az alábbiakban összefoglaljuk az adótörvényekben várhatóan hatályba lépő legfontosabb változásokat. 

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) értelmében a családi kedvezmény összege két lépcsőben, az alábbiak szerint emelkedik:

2025. július 1-től a kedvezmény összege:

a)     egy eltartott esetén 100 000 Ft,

b)     kettő eltartott esetén 200 000 Ft,

c)     három és minden további eltartott esetén 330 000 Ft.

2026. január 1-től a kedvezmény összege:

a)     egy eltartott esetén 133 340 Ft,

b)     kettő eltartott esetén 266 660 Ft,

c)     három és minden további eltartott esetén 440 000 Ft.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó kedvezmény 2025. július 1-től 100 000 Ft-tal, 2026. január 1-től 133 340 Ft-tal növelt összegben vehető igénybe.

A Javaslat szerint a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztését, vagy akár a teljes visszafizetését a munkáltató adómentesen támogathatja.

A 2024-es adóévtől kezdődően a társasági adóban érvényesíthető lesz az adózó által a veszélyes hulladék tárolására használt földterületre, telekre elszámolt számviteli értékcsökkenés.

Hatályát veszteni látszik az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendeletnek a pénzügyi tranzakciós illeték megemelt illeték mértékeket meghatározó – augusztus 1-jétől hatályos – része. Mivel a kormányzat nem kommunikált az illeték visszacsökkentésére irányuló szándékot, várhatóan csak jogtechnikai a módosítás, azaz az új (magasabb) kulcsok magába a törvénybe kerülnek be egy várható javaslat keretében.

Érdekes módon a különböző pénznemek közötti konverziót tartalmazó fizetési műveletekre (október 1-jétől) kivetett kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket nem érinti ez a változás.

2025. január 1-től az adóhatóság jogosult lesz egy új eljárástípus keretében adategyeztetési eljárás kezdeményezésére a kockázatelemzési eljárás lefolytatását követően. Ennek során az adózónak 15 nap áll majd rendelkezésére, hogy az adategyeztetést elvégezze. Amennyiben az adózó ezen kötelezettségét nem teljesíti, 300 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható.

2025. július 1-től új, nevesített jogcímmel bővül a mulasztási bírsággal szankcionálható hibák köre. Amennyiben az adózó elmulasztja az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó havi adó- és járulékbevallás teljesítését, és az adóhatóság felhívására sem pótolja mulasztását, akkor 100 000 Ft mulasztási bírsággal sújtható minden érintett foglalkoztatott és társas vállalkozó után.

A korábban a veszélyhelyzet idejére kihirdetett 181/2024. (VII. 8.) Kormányrendeletben szabályozott megemelt bírságmértékek törvényi szintre emelkednek. Azaz,

• a mulasztási bírság általános mértékének felső határa természetes személy adózók esetén immár 400 000 Ft-, nem természetes személy adózók esetén pedig 1 000 000 Ft.
• a foglalkoztatottak bejelentésének, illetve számla- és nyugtakibocsátási, valamint iratmegőrzési kötelezettség megszegése estén kiszabható mulasztási bírság maximális értéke 2 000 000 Ft.

Ami a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást illeti, annak határideje ezentúl két alkalommal, 90 nappal lesz meghosszabbítható.

2025. január 1-től a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási, illetve iratmegőrzési kötelezettség teljesítését, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok, tények és körülmények valóságtartalmát és hitelességét is ellenőrizheti az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében. A jogkövetési vizsgálat határideje 60 nap.

Az UTPR szabály esetében a Direktívával összhangban pontosítani tervezik, hogy a tárgyi eszközök nettó könyv szerinti értékét kell figyelembe venni a százalékos arány meghatározásakor.

Javítja a javaslat az 1. sz. mellékletben korábban tördelési okokból hibásan feltüntetett képletet is.

A tervezet a belföldi csoporttag – vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – által az érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül (naptári éves, illetve 2024. év folyamán megszűnő adózók esetén 2024. december 31-ig) teljesítendő, a globális minimumadószintet biztosító kiegészítő adókról szóló törvény hatálya alá 2024. január 1-jétől tartozó adóalanyok számára előírt bejelentési kötelezettségről is rendelkezik. Az adó alanyainak a kiegészítő adóalanyiságáról szóló bejelentésen és a csoport bemutatásán túlmenően – a korábbi jogszabályban még csak a globális minimumadóról szóló bevallásban (GIR) szolgáltatandó adatok bizonyos köréről – már az erre rendszeresített bejelentkezési űrlapon adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére. Ilyen adatok a multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatai, (közösségi) adószámai, illetőségük, a vállalati struktúrára vonatkozó információk, beleértve a más csoporttagokban fennálló ellenőrző részesedésekre vonatkozó információkat.

Pontosítja továbbá a szöveg, a Direktívával való összhangot helyreállítva, hogy a kijelölt helyi szervezet nem csak az adatszolgáltatást és nyilatkozatokat teheti meg a csoport nevében, hanem a bevallást is benyújthatja. 

Az áfatörvény már korábban elfogadott módosításai következtében – az uniós szabályoknak megfelelően – jövő év január elsejétől jelentősen átalakul az alanyi adómentesség szabályozása. A mostani javaslatcsomag kiegészítő szabályokat tartalmaz pl. a hibás adatszolgáltatás vagy a bejelentkezés módosítása tekintetében, illetve szabályozza a külföldön teljesített szolgáltatás és a távértékesítés kérdéskörét alanyi adómentességet választó adóalanyok esetében.

Belföldi fordított adózás hatálya alá kerül a gáz értékesítése Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztül, amennyiben a vevő adóalany-kereskedőnek minősül (a jelenlegi szabályozás szerint csak belföldön nem letelepedett értékesítő esetére vonatkozott a fordított adózás).

A belföldi összesítő nyilatkozatban az adatszolgáltatást 1 forintra pontosan kell megadni.

A kapcsolódó jogszabályok változása miatt az új beépített ingatlanként, illetve a rozsdaövezeti akcióterületként történő minősítés tekintetében kikerülnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényre való hivatkozások. Az új szövegezés szerint az új ingatlanokra vonatkozó kétéves szabály vizsgálatakor a használatbavételi engedély véglegessé válása, a használatbavétel tudomásulvétele, illetve a felépítés időpontja lesz releváns. 

Módosul az utasforgalmi törvény, így a jövőben csak az ún. határövezetekben lakók, illetve az ott dolgozók élhetnek az áfa- és a jövedékiadó-mentességgel nem kereskedelmi jellegű termékimport esetén.

Az eNyugta projekt részeként módosulnak az Art. e-pénztárgép engedélyezésére és annak adatszolgáltatására vonatkozó előírások.

A módosító Javaslat egyértelművé teszi, hogy a képviseletre jogosító meghatalmazást a vámeljárás kezdete előtt szükséges a vámhatósághoz benyújtani.

A Javaslat továbbá pontosítja, hogy az áfa biztosítása alóli mentesség kérelmezése esetén a kérelem elbírálásának időpontjában szükséges minden előírt feltételt teljesíteni.