COP30 összefoglaló: a legfontosabb üzenetek
A Belémben lezajlott COP30 a Párizsi Megállapodás 10. évfordulóján került megrendezésre, amelyet „a végrehajtás COP-jának” neveztek. Az első átfogó értékelés a nemzeti vállalásokról (NDC-k) azt mutatta, hogy bár a klímaambíciók továbbra is magasak, a jelenlegi ígéretek még mindig legalább 2,5 °C-os globális felmelegedéshez vezetnének. Ez egyértelműen jelzi: a gyorsabb és hatékonyabb cselekvés elengedhetetlen. A hangsúly a kötelezettségvállalások gyakorlati megvalósításán, az éghajlat, a természet és a társadalmi dimenziók integrálásán, valamint az alkalmazkodási finanszírozás felgyorsításán volt.
A KPMG aktív szereplője volt a COP30-nak, számos eseményt és panelbeszélgetést vezettünk többek között, megújuló energia, alkalmazkodás és ellenálló képesség, természet és biológiai sokféleség, éghajlat-egészség kapcsolat, élelmiszer és mezőgazdaság, valamint a vízválságok témákban.
Ebben a hírlevélben összefoglaltuk a konferencia legfontosabb üzeneteit és eredményeit és átgondoltuk azok ügyfeleinkre gyakorolt potenciális hatásait.
- Globális Mutirão-határozat: cél a klímafinanszírozás megháromszorozása 2035-ig és elindult a „Belém‑misszió 1,5 °C‑ig”.
- Globális alkalmazkodási cél (GGA): elfogadták az önkéntes mutatókat a reziliencia mérésére.
- Tropical Forest Forever Facility (TFFF): 6,5 milliárd USD felajánlás érkezett, a kezdeményezést Brazília, Indonézia, Németország és Norvégia vezeti.
- Belém Action Mechanism (BAM): keret a méltányos globális átmenet támogatására, a jogokon alapuló elvek beépítésével.
- Belém Health Action Plan (BHAP): megszületett az első globális egészségügyi alkalmazkodási terv.
- Körforgásos szemlélet: bevezették a Globális körforgási protokollt, amely iránymutatást ad a vállalatok körforgásos működési modelljeihez.
- Szén-dioxid-piacok: előrelépés az integritásra és jelentéstételre vonatkozó technikai szabályok terén. A természetalapú módszertanok és a REDD+ iránymutatások kidolgozása 2026‑ra tolódik.
- Fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése: bár a végleges szövegből kivették a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó megfogalmazást, 80 ország külön vállalta a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését, ami a hivatalos dokumentumokon kívül is erős lendületet mutat.
- Természet: előrelépés történt a természeti pénzügyekben (pl. TFFF), ugyanakkor nem született megállapodás az erdőirtás csökkentéséről.
- Kereskedelem: törekvés egy befogadóbb, globális párbeszéd kialakítására a kereskedelem és klímaintézkedések kapcsolatáról, különös tekintettel az egyoldalú intézkedésekre, mint például a CBAM.
- Globális zöld garancia-nyilvántartás: létrejön a világ összes éghajlatfinanszírozási garanciarendszerét összegyűjtő központi adatbázis (Climate Policy Initiative & Global Green Guarantees).
- A félrevezető információk elleni fellépés: először került hivatalos döntésszövegbe az igény a klímával kapcsolatos tévinformációk visszaszorítására.
- Digitális infrastruktúra: elindult a Digital Public Infrastructure Initiative és a Digital Public Goods Acceleration Plan, amelyek célja a globális digitális technológiai ‘stack’ fejlesztése a klímaintézkedések támogatására.
A vállalkozások számára fontos témák és szempontok:
- Technológia és AI: bár az AI-t egyre több kritika éri az energiaigény növelésében játszott szerepe miatt, jelentős potenciállal bír a klímavédelmi célok támogatásában. Hozzájárulhat a kibocsátások csökkentéséhez több ágazatban, és katalizátorként szolgálhat az energetikai átmenet felgyorsításához.
- Úton egy 2,5 °C-kal melegebb világ felé: mivel a világ legalább 2,5 °C-os felmelegedés felé tart, a felmelegedés és a rendszerkockázatok növekednek, a vállalatoknak érdemes az ellenálló képességet integrálni a stratégiájukba, az ellátási lánc adaptációján, a helyszíni megújuló energiaforrásokon és a hatékonysági eszközökön keresztül.
- Energiaátállás: általános konszenzus alakult ki arról, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a globális hőmérséklet-emelkedés 1 °C-os csökkentésére irányuló három korábbi kötelezettségvállalás teljesítésére, a megújuló energiaforrások arányának megháromszorozására, az energiahatékonyság megkétszerezésére és a metán kibocsátás 30%-os csökkentésére 2030-ig. A legfőbb akadályt a hálózati beruházások hiánya jelenti. Annak ellenére, hogy a végleges megállapodás nem tartalmazott ütemtervet, 80 érintett hatóság vállalta, hogy önkéntes alapon kidolgozza az ütemtervet, ez jelentős fejlemény, amelynek hosszú távú következményei lehetnek.
- Vállalati transzformációs tervezés: a COP30-on erős támogatást kapott a KPMG „3 lens” szemlélete, különösen a függőségek feltárásának és kezelésének fontossága, valamint a kormányokkal és más érintettekkel való együttműködés révén történő rendszerszintű változás előmozdítása. Emellett egyre inkább elengedhetetlenné válik az alkalmazkodás, az ellenálló‑képesség és a természeti szempontok integrálása az átállási tervekbe.
- Klímafinanszírozás: a résztvevők vállalták, hogy 2035-re háromszorosára növelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra szánt forrásokat, azonban ehhez a magántőke szerepe kulcsfontosságú. A vállalatoknak ezért érdemes olyan projekteket kidolgozniuk, amelyekbe a befektetők szívesen fektetnek be, mert a pénzügyi intézmények egyre inkább nyitottak ezek támogatására.
- Sztenderdek összehangolása: Az új keretrendszerek (pl. ISO Net Zero, SBTi 2.0), szabványok (pl. az ISSB által fejlesztett természetvédelmi sztenderd) és egyéb iparági kezdeményezések arra ösztönzik a vállalatokat, hogy olyan közzétételi iránymutatásokat részesítsenek előnyben, amelyek valódi értéket teremtenek. Ilyen érték például a jelentések hitelességének növelése és a befektetői bizalom erősítése ahelyett, hogy felesleges adminisztrációs terhet jelentenének.
További információ az alábbi oldalon található: KPMG at COP30
