Az ESG jelentések új szintre lépnek

Főbb tanulságok:

• Az új jelentéstételi követelmények jelentős változást hoznak a mennyiség és a terjedelem tekintetében.

• Az értékelt, több ágazatból és országból származó 200 vállalat többsége jóval elmarad az új CSRD/ESRS követelményeitől.

• A jellemzően nagy ESG-hatással járó ágazatok – például az energiaszektor – már most több olyan információt szolgáltatnak, amelyek megfelelnek a CSRD-követelményeknek, mint más szektorok.

• Az európai vállalatok jobban illeszkednek a CSRD elvárásaihoz, mint a más régiókból származók.

Európa-szerte 50 000 vállalatot érint az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabvány (ESRS), amelynek utolsó tervezeteit 2022 novemberében tette közzé a Bizottság. Az ESRS jelentősen összetettebbé és szigorúbbá teszi a CSRD-t, mint a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló jelenlegi irányelv (NFRD). Előzetes felmérésünk alapján Magyarországon is várhatóan több, mint ezer céget érint közvetlenül vagy anyavállalatán keresztül az előírás.

A CSRD megértése és az ahhoz való alkalmazkodás fontos feladat. Még azok a vállalatok is, amelyek korábban jól teljesítettek a fenntarthatósági jelentéstétel során, szembesülhetnek azzal, hogy az eddigi közzétételi gyakorlatuk nem felel meg az új követelményeknek. 

Mit kell mérni és közzétenni?

Az ESRS-ek alapján egyre több és komplexebb információt kell közzétenni az érintett vállalatoknak. Az egyértelmű ESG ambíciók, stratégiák, politikák és intézkedések, valamint a több mint száz mérőszám és célkitűzés követelményeivel a jelentéstételi követelmények mennyisége és terjedelme többszörösére fog nőni. Sok vállalatnál a jelenlegi környezetvédelmi jelentéstétel csak az éghajlattal kapcsolatos, néhány fő teljesítménymutatóval mért szempontokra terjed ki.

A CSRD értelmében azonban a hatókörbe tartozó vállalatoknak csoportszintű jelentést kell tenniük olyan környezeti kérdésekről, mint a szennyezés, a víz- és tengeri erőforrások, a biológiai sokféleség, az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság - amennyiben az elemzések azt mutatják, hogy ezek lényegesek a vállalat tevékenysége szempontjából. Ezenfelül a közzétett információknak az értékláncra is ki kell terjednie mind az upstream, mind a downstream szakaszban.

Hasonlóképpen, a CSRD konkrétabb jelentéstételi követelményeket ír elő a vállalkozások társadalmi aspektusaira, beleértve a saját munkaerőt, az értékláncban dolgozókat, az érintett közösségeket, valamint a fogyasztókat és a végfelhasználókat.

A vállalatirányítási pillér szempontjából pedig a vállalatok kötelesek több információt közzétenni az üzleti magatartási gyakorlataikról. Kevés szervezet van felkészülve arra, hogy ezeket a további követelményeket az egész vállalatra, vagy akár vállalatcsoportra kiterjedően kezelje és nyomon kövesse.

A hiányosságok beazonosítása

A kutatásról

A KPMG ESG szakértői több mint 200 globális vállalat nyilvános jelentései (éves és fenntarthatósági jelentések) alapján mértek fel azt, hogy mennyire állnak készen az ESRS közzétételi követelményeire. Emellett tanulmányozták bizonyos ágazatok vállalatait is, amellyel az iparágak teljesítménye vált összehasonlíthatóvá.

Az eredmények azt mutatják: a legtöbb vállalat a CSRD-felkészülés korai szakaszában van, és még sok munka áll előttük, ha teljes mértékben készen akarnak állni az első jelentéstételi határidőkre, amelyek egyesek számára már a 2024-es pénzügyi év.

Az értékelésről

Az ESRS közzétételi követelményeit 84 kérdésre és 23 altémára bontva vizsgálták a szakértők.

Minden kérdést egyenként értékeltek a teljesített követelmények aránya alapján, az eredmények bemutatásakor közlekedési lámpa-szerűen, azaz pirossal, sárgával és zölddel jelölték az egyes közzétételi követelményekre való felkészültségi szinteket.

• piros – többnyire nem teljesült
• sárga – részben teljesült
• zöld­­ – nagyrészt teljesült

Az ágazati pontszámokat az ágazatok vállalatainak összesített válaszai adták.

Piros lámpa az átfogó szempontokra

Az irányítás és stratégia kategória összesített eredménye: piros, ami azt jelenti, hogy az ESRS követelményeinek a közzétett információk többnyire nem felelnek meg.

Szintén piros értékelést kapott a kettős materialitás (Double Materiality), vagyis a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítása: a vállalatok nem állnak készen az e témákról való jelentéstételre.

Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalatok nem csak bizonyos témákban szolgáltatnak elégtelen információt, hanem azt is, hogy az információk nem is igazodnak az ESRS-hez annak részletessége, egységei vagy mérése tekintetében. A legtöbb ágazatban a vállalatok már részlegesen már tesznek közzé az adminisztratív, irányítási és felügyeleti testületek összetételére, a fenntarthatósági jelentéstétel folyamatára, vagy a kockázatkezelésre és a belső kontrollrendszerekre vonatkozó információkat. A többség közzétételei azonban még nem felelnek meg az olyan CSRD követelményeknek, mint például a különböző testületek fenntarthatósági kérdésekről való tájékoztatásának gyakorlata, valamint a stratégia, az üzleti modell és az érintettek által gyakorolt hatások. 

Az ESG-jelentések csak néhány követelménynek felelnek meg – és ezeknek is csak részben

Ami a környezetvédelmi jelentéseket illeti, ezeknél is piros a lámpa mind az öt sztenderdnél (E1-E5).

A részletesebb vizsgálat azt mutatja, hogy viszonylag több vállalat részben közzéteszi azokat az információit, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésével, a klímasemleges gazdaságra való átállás stratégiába illesztésével, a megújuló és nem megújuló energiafogyasztással, valamint a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatosak. Néhányan – legalábbis bizonyos mértékig – nyilvánosságra hozzák az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos politikáikat, míg néhányan az e területre vonatkozó célokról, valamint a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokról is beszámolnak. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években milyen nagy hangsúlyt kaptak az éghajlattal kapcsolatos témák, ez talán nem meglepő. A piros lámpa azonban azt mutatja, hogy még a jelentések ezen megalapozottabb területein is a legtöbb vállalat messze elmarad.

A CSRD a szennyezéssel, a víz- és tengeri erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos jelentéstétel teljesen új formáját vezeti be (az értéklánc felső és alsó szintjén egyaránt). A piros lámpák nagy száma nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy ezek a területek sürgős teendőket igényelnek az új jelentéstételi határidők előtt – annak felmérését, hogy lényegesek-e, és ha igen, akkor hogyan lehet megfelelni az új előírásoknak. A mérőszámok és célok közzététele gyakran nem felel meg az adatok szükséges részletességi vagy kategorizálási szintjének.

Hasonló a helyzet a társadalmi jelentéstétel esetében is. Pozitívum, hogy az értékelt vállalatok az összes főbb szektorban részben beszámolnak a kockázatok és lehetőségek kezelésére irányuló munkaerő-politikájukról, és a legtöbb szervezet részben közzéteszi a munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokkal kapcsolatos intézkedéseit. Azonban amikor az értékláncban dolgozókról, az érintett közösségekről, valamint termékek és szolgáltatások fogyasztóiról és felhasználóiról van szó, a vállalatok közzétételei jelenleg hiányosak a kockázatkezeléssel, illetve a mérőszámokkal és a célokkal kapcsolatos, CSRD által megkövetelt információk tekintetében. A mérőszámok és célok esetében a közzététel gyakran nem felel meg az adatok szükséges részletességi vagy kategorizálási szintjének. Ezenkívül a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a CSRD "S" pillére és más (közelgő) szabályozások, például a német ellátási láncról szóló törvény (LkSG) vagy az európai vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) között átfedések lehetnek, és szükség esetén kezelniük kell ezeket.

A vállalatirányítás legalább némiképp jobb pozícióban van, a sárga besorolás a vállalati kultúra és az üzleti magatartás irányelveinek és értékelésének részleges közzétételét jelzi, beleértve az ESG-orientált kultúra előmozdítására irányuló stratégiát és a későbbi előrehaladás értékelésének néhány részletét. Azonban csak néhány vállalat számol be a korrupció és a megvesztegetés megelőzésére és észlelésére szolgáló rendszereiről, a megtörtént incidensekről, a jogi eljárásokról és a korrupciómegelőzési képzésről, valamint a beszállítói kapcsolatok kezeléséről, de sok esetben ez nem elég konkrét és társaságspecifikus.

Szektor pillanatkép – a felzárkózás játéka

Az egyes ágazatokat vizsgálva kiderül, hogy vannak szektorok, amelyek felkészültebbek a CSRD szerinti jelentéstételre – ilyenek az energia és természeti erőforrások, a technológia, média és távközlés (TMT) –, míg mások inkább le vannak maradva – például a vagyonkezelő és a magántőke társaságok, részben az éghajlattal kapcsolatosan jelentéstétel hiányosságai miatt. A zöld lámpák teljes hiánya azt mutatja, hogy minden ágazatban sok munka vár még a vállalatokra az ESRS követelményeinek való megfelelés érdekében.

Következő lépések: az ESRS jelentéstételi hiányosságainak áthidalása

A piros lámpák sora jól mutatja, hogy a CSRD jelentéstételi elvárásai mekkora kihívások elé állítják a vállalatokat minden ágazatban. Nem csupán arról van szó, hogy további követelményeket kell teljesíteni olyan témákban, mint a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság, a munkaerő és a közösségek. A CSRD-megfelelésre való felkészülés inkább szól az ESG jelentéstétel és mérési rendszer kialakításáról a vállalat számára lényeges témák alapján, a megfelelő jelentéstétel elérésére vonatkozó irányelvek és akciótervek kidolgozásáról, az elérhető mérőszámok és célok egyértelmű meghatározásáról, valamint az ESG-vel kapcsolatos tevékenységekre és közzétételre vonatkozó általános átvilágítás alkalmazásáról. A jelentéseknek globálisan minden üzleti területre ki kell terjedniük, és kellően alaposnak kell lenniük ahhoz, hogy megfeleljenek egy független, külső auditor (korlátozott) tanúsítást nyújtó véleményének. Azáltal, hogy a szélesebb nyilvánosság számára nagyobb átláthatóságot biztosítanak, a jelentések javíthatják a vállalatok "zöld tőke" értékét – de létfontosságú az érintettek és a tőkepiaci elvárások kezelése is.

A CSRD célkitűzéseinek elfogadása segíthet elkerülni a „greenwashing”-ot, és biztosíthatja a befektetőket arról, hogy a vállalat a fenntarthatósági jelentéstételt a pénzügyi beszámolással egyenrangúnak tekinti. Az ESRS által megkövetelt mérőszámok és célok fontos szerepet játszhatnak a fenntartható jövőre való átállásban.

Mivel az idő gyorsan fogy, íme néhány kulcsfontosságú lépés a CSRD-re való felkészüléshez:

• A CSRD felkészültség előzetes elemzése: A meglévő jelentések megfelelésének átvilágítása azonosítja a vállalat helyzetét a közzétételi követelmények tükrében. Ez a fázis egy „közlekedési lámpa” képet ad és kiemeli a fejlesztendő területeket.

• Kettős lényegességi felmérés: Az ESRS-ek követelményeknek megfelelő kettős lényegességi koncepció (hatáselemzés és pénzügyi lényegesség) alkalmazása, a lényeges témák meghatározása a vállalat érintettjeinek bevonásával.

• Részletes CSRD-felkészültségi elemzés: Részletesebb CSRD hatás- és felkészültség elemzés további témákkal a fő beavatkozási területek (az irányítás, folyamatok, kontrollok, IT rendszerek, adatigények és adatok rendelkezésre állása) mélyebb megértése érdekében.

Hogyan segít a KPMG?

A KPMG az ESG-érettség bármely fokán álló vállalatot támogat abban, hogy fenntarthatósági átmenete a lehető legzökkenőmentesebb és legelőnyösebb legyen. A CSRD megköveteli a vállalatoktól, hogy az ESG-t fő témaként integrálják az üzleti stratégiájukba, a kockázatokkal kapcsolatos kérdéseikbe. Háromfázisú megközelítésünk segíthet a CSRD követelmények szervezetbe történő beágyazásában és az ESG-ből adódó lehetőségek kiaknázásában.

1. Átfogó CSRD-readiness szolgáltatásunk egy előzetes értékelési szakasszal kezdődik, támaszkodva arra a nagyszabású felmérésre, amelynek során szakértőink több mint 200 vezető EMEA vállalat felmérését és értékelését végezték el. Ennek tapasztalatai alapján világos és tömör áttekintést nyújtunk partnerünknek arról, hogy hol áll a közelgő követelményekkel kapcsolatban.
2. Következő lépésként támogatjuk a vállalatokat az ESRS-ek szerinti kettős lényegességi felmérés elvégzésében, amelynek az eredménye meghatározza a CSRD szerinti nem-pénzügyi jelentés tartalmát.
3. Végül, egyedülálló tapasztalataink alapján segítjük a vállalatokat a részletes hatás- és felkészültségi értékelés elvégzésében, hogy mélyebben megismerjék jelenlegi jelentéstételi rendszerük állapotát és az esetleges hiányosságokat, majd személyre szabott megközelítésünkkel támogatjuk a vállalatokat a különböző területek fejlesztésében azért, hogy átfogóan megfeleljenek a követelményeknek.

Mindezek alapja a KPMG szakembereinek széles körű nemzetközi és hazai tapasztalata a fenntarthatósági jelentések és tanúsítási szolgáltatások területén. 

A KPMG CSRD Readiness eszköze

A KPMG CSRD readiness eszköze gyorsan átfogó képet ad arról, hogy a vállalat készen áll-e a CSRD-kompatibilis jelentéstételre. Általában a szakaszos megközelítés kiindulópontjaként használjuk, a kezdeti magas szintű áttekintés, majd mélyebb megértés biztosításához, amelynek alapján felvázoljuk a közzétételi követelményeknek megfelelő lehetséges cselekvési tervet.

Kezdje el ma az itt bemutatott előzetes értékelést, amely áttekintést nyújt a vállalatnak a jelentéstételi hiányosságokról, és alapot nyújt a további intézkedésekhez. Értse meg a következő lépéseket, és álljon időben készen a jelentéstételre.