A magyar szolgáltatóipari szektorban húsz év alatt jelentős változás ment végbe. A kezdeti SSC-k (Shared Services Center) ma már nem csak magas hozzáadott értéket (SSC 2.0), hanem adatelemzést, döntéselőkészítő munkát is végeznek a technológia közreműködésével, így joggal nevezhetjük ezeket GBS (Global Business Services) központoknak. A szektor a legdinamikusabban fejlődő magyar ágazatok közé tartozik több mint 200 multinacionális céggel és több mint 100 ezer munkavállalóval. A GBS-ek (leánykori nevén SSC-k) ezt a szerepet nem pusztán a gazdasági súlyukkal, sokkal inkább az innovációval, a versenyképeséggel és a magas hozzáadott értékkel érdemlik ki a KPMG szakértői szerint. A globális és a régiós verseny azonban kiélezett, így meg kell találni azt a szerepet, amiben régiós szinten is kiemelkedőek lehetünk.  

Az SSC-k (Shared Services Center, megosztott szolgáltatási központ) mintegy húsz éve jelentek meg a magyar piacon is az outsourcing egyik formájaként. Kezdetben a vállalatok a fő tevékenységükhöz közvetlenül nem kapcsolódó részfolyamatokat (HR, IT szolgáltatások, létesítmények, logisztika vagy épp ügyfélszolgálat) kiszervezték egy erre szakosodott céghez. Az SSC vállalkozások bevonásával csökkentek a globális vállalatoknál a támogatói feladatok és a decentralizáció költségei, míg növekedett az üzleti támogató folyamatok minősége és szakszerűsége, sőt a stratégiai rugalmasság is. Ezekben a központokban halmozódott fel az összes céges információ, hiszen itt rendszerezték a világ legnagyobb vállalatainak termelési, foglalkoztatási, beszerzési, értékesítési és üzletviteli adatait. Ez azonban már nem elég a multinacionális vállalatoknak, így még több hozzáadott értéket várnak el az SSC-k-től.

„A polikrízisekre adott válaszokkal, a technológia fejlődésével színre lépett az adatalapú gazdaság, az SSC társaságok háttérintézményekből vállalati agytrösztökké léptek előre. Kézenfekvő tehát, hogy a felhalmozott adatokat itt értékeljék, elemezzék, sőt, ide települjön a vállalati döntéselőkészítési folyamat és számos más, meghatározó jelentőségű szellemi tevékenység az adatbányászattól a jogi munkákon és a folyamatelemzésen keresztül az informatikai tervezésig. Ez pedig már nem SSC, sokkal inkább GBS, vagyis Global Business Services, ami már közelebb áll a klasszikus tanácsadói tevékenységhez, mint egy egyszerű adatkezeléshez” – emeli ki Horváth Balázs, a KPMG partnere.

Az SSC szektorban Magyarország az elmúlt két évtizedben látványosan jól teljesített, hiszen mintegy 200 multinacionális cég több mint 100 ezer munkavállalót foglalkoztat itthon a szektorban, zömmel Budapesten, de olyan vidéki nagyvárosokban is, mint Szeged vagy Debrecen, és az ágazat mára a GDP 3 százalékát adja.  Nemcsak Magyarország, de a régió egésze is nemzetközileg sikeres - az immár GBS-nek hívott – szolgáltatói ágazatban, hiszen Csehországban 370, Lengyelországban 1800, Szlovákiában 70, Romániában pedig 280 GBS cég működik. A régió kiemelkedő sikere a központi – főleg az időzónák szerint centrális – lokációnak, a versenyképes béreknek, szakképzett munkaerőnek és a technológiai fejlettségnek köszönhető.

„Ahhoz azonban, hogy az SSC szektor továbbfejlesztett változata a GBS, avagy globális üzleti megoldások szektora a továbbiakban is sikeres maradjon, meg kell találniuk a régiós, így a magyar cégeknek is a helyüket az új elvárások közepette” – hívta fel a figyelmet a KPMG partnere.

A technológia fejlődésével a GBS szektor legfontosabb hajtóereje a digitalizáció és az adatalapú döntéshozatalra történő átállás lett. Ennek megfelelően a verseny súlypontja az alacsony munkaerő és irodabérleti díjakról egyre inkább a jól képzett munkaerőre és a technológiai fejlődés támogatására helyeződik át. Az új típusú feladatok magas szellemi hozzáadott értéket képviselnek, ami szaktudást, speciális készségeket, informatikai és matematikai tudást igényel, vagyis pont azt, amiben az utóbbi egy évtizedben a világon mindenütt a legnagyobb a verseny a munkavállalókért.

Ennek megfelelően a szektorban dolgozók bére a nagy nemzetközi GBS központokban, így a közép-kelet európai régióban is gyorsan emelkedett. A munkavállalók havi bruttó átlagbére Magyarországon mára meghaladja az 1600 dollárt, de a tudás alapú munkáknál sokkal inkább 2000 és 2500 dollár között mozog. A jövedelem extrákkal együtt a szeniorok, az elemzők és a menedzserek körében általában meghaladja az évi 30 ezer dollárt, és mára ezekben a munkakörökben dolgozik a magyar GBS-ekben foglalkoztatottak 72 százaléka. 

„Ebben a kiélezett versenyben Magyarország eddig jól teljesített, de a GBS szektorban a befektetőkért folytatott versenyt nem lehet egyszer és mindenkorra megnyerni” – hangsúlyozza Horváth Balázs. Az új típusú verseny a mesterséges intelligencia (AI), a gépi tanulás és szoftverrobotizáció (RPA) köré tömörül. A magyar GBS-ek 92 százaléka alkalmaz már Process Automation megoldásokat, automata jelentéskészítést (85 százalék), RPA-t (67 százalék) és mesterséges intelligenciát (41 százalék). A fő trend kétségtelenül a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia irányába mutat, a GBS felsővezetők 70 százaléka úgy gondolja, hogy elsődleges beruházási célpontja most a mesterséges intelligencia.

Horváth Balázs szerint új kihívás a szektor számára az ESG szempontok érvényesítése is. A GBS-szektor cégei mára a legmodernebb irodaházakban, emberközpontú irodákban működnek, és ezzel az egész irodapiacon trendszetterré váltak. A legmodernebb, és ennek megfelelően az ESG szempontok szerint is jól teljesítő irodaházakban rendre multinacionális cégek GBS vállalatai működnek, amelyek elvárásai továbbra is a zöldítés irányába mutatnak, hiszen saját ESG jelentéstételi kötelezettségeiknek (NFRD) is meg kell felelniük.  

A szektornak a jövőben is helyt kell állnia a globális versenyben, mert a GBS-központ státusz nemcsak Magyarország számára vonzó, hanem a régiós és globális versenytársaknak is. A jövőbeli verseny terepe egyértelműen a technológia és a digitalizáció, azon belül is a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia. Eljött tehát az idő, hogy az SSC-k helyett a GBS-ek piacán legyünk versenyképesek.