Az Európai Bizottság 2026. július 3-án elfogadta a felülvizsgált ESRS-eket (European Sustainability Reporting Standards), amely az Omnibusz jogalkotási csomag¹ egyik legfontosabb mérföldkövét jelenti. A végleges sztenderdek nagyrészt összhangban állnak azzal az EFRAG² által előkészített javaslattal, amelyről a Bizottság 2026. június 3-ig nyilvános konzultációt folytatott.
A módosítások célja az volt, hogy a vállalatok jelentéstételi terhei csökkenjenek és az alkalmazhatóság erősödjön, miközben a döntéshozók számára releváns, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információk kerüljenek közzétételre.
A felülvizsgált ESRS rövidebb, egyértelműbb magyarázatokat és nagyobb rugalmasságot biztosít, valamint egyszerűsíti a legfőbb folyamatokat. A kötelező adatpontok száma több mint 60%-kal, az adatpontok teljes száma pedig több mint 70%-kal mérséklődik. Ezek a változások szervezetenként várhatóan több mint 30%-kal alacsonyabb jelentéstételi költségeket eredményeznek.
Az egyszerűsítés ugyanakkor nem csökkenti a fenntarthatósági jelentéstétel jelentőségét és a kapcsolódó vállalati feladatokat. Sokkal inkább lehetőséget teremt arra, hogy a megfelelési fókusz mellett az üzletileg legrelevánsabb ESG-témák kerüljenek előtérbe.
Milyen fenntarthatósági jelentések várhatók a felülvizsgált ESRS-ek alkalmazását követően?
A vállalatok számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a módosítások a gyakorlatban milyen változást hoznak majd a jelentések tartalmában, szerkezetében és terjedelmében.
A bemutatott lényeges témák száma csökkenni fog?
Számosságukat tekintve ez nem feltétlenül várható, ugyanakkor a témák részletes bemutatásában jelentős változások következhetnek be.
A DMA (Double Materiality Assessment, azaz kettős lényegességi elemzés) továbbra is az ESRS alappillére marad, azonban a sztenderdek a „top-down” megközelítés alkalmazását támogatják, amely a legfontosabb értéklánc-szereplőkre és a potenciális lényeges IRO-kra (impact, risk, opportunity, azaz hatás, kockázat, lehetőség) támaszkodik.
A felülvizsgált ESRS számos magyarázatot és pontosítást tartalmaz a DMA elvégzéséhez. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak érdemes újraértékelniük korábbi lényegességi elemzéseiket, hiszen az egyértelműsítések következtében a tényleges hatások, kockázatok és lehetőségek pontosabb azonosítása válhat lehetővé.
Fókuszáltabb, relevánsabb információközlésre lehet számítani?
Igen. A felülvizsgált ESRS-ek egyik legfontosabb célja a lényegesség-alapú jelentéstétel további erősítése.
A módosított sztenderdek szerint a vállalatoknak minden lényeges információt be kell mutatniuk, beleértve az egyedi, vállalatspecifikus információkat is, amennyiben az ESRS követelmények önmagukban nem elegendőek a hatások, kockázatok és lehetőségek megfelelő megértéséhez.
Ezt támogatják a „decision usefulness” (döntési hasznosság) és a „fair presentation” (hiteles bemutatás) alapelvek is. Ezek alapján bizonyos, a DMA során nem lényegesnek értékelt témák is bemutatásra kerülhetnek a jelentésben meghatározott feltételek mellett: ha azok nem homályosítják el a lényeges közzétételeket és amennyiben azok érdemben hozzájárulhatnak a jelentés felhasználóinak döntéshozatalához .
Rövidebbek lesznek a jelentések?
A felülvizsgált ESRS számos általános közzétételi követelményt a témaspecifikus sztenderdekből az ESRS 2-be emel át.
Ez várhatóan csökkenti az ismétlődéseket, egyszerűbbé teszi a jelentések struktúráját, és hozzájárulhat a rövidebb, könnyebben áttekinthető fenntarthatósági jelentések kialakításához.
Ugyanakkor a tényleges terjedelem továbbra is jelentős mértékben függ majd attól, hogy a vállalat milyen számú lényeges témát azonosít a kettős lényegességi elemzés során.
Jelentősen kevesebb narratív, és több kvantitatív információt fognak tartalmazni a jelentések?
A részletes narratív elvárások megszűnésével a vállalatok nagyobb mozgásteret kapnak fenntarthatósági kontextusuk bemutatásában és a jelentések szerkezetének kialakításában is.
Lehetőség nyílik például vezetői összefoglalók alkalmazására, miközben a részletes háttérszámítások vagy az EU Taxonómia szerinti információk mellékletben is bemutathatók.
A kevesebb narratív követelmény következtében a vállalatok várhatóan nagyobb hangsúlyt helyeznek majd az adatok körének pontos meghatározására, az adatgyűjtési folyamatok fejlesztésére és a kalkulációk megbízhatóságára.
Ehhez a felülvizsgált ESRS részletesebb definíciókat biztosít, amelyek támogatják a megbízhatóbb kvantitatív információk előállítását. Fontos ugyanakkor, hogy a közzéteendő kvantitatív adatok száma önmagában nem fog növekedni, inkább azok minősége és következetessége erősödhet. Ezt a megközelítést erősítik a kibővített átmeneti rendelkezések is, amelyek egyes közzétételek esetében fokozatos bevezetést tesznek lehetővé. A vállalatok így több időt kapnak a szükséges adatgyűjtési és számítási folyamatok kialakítására, mielőtt valamennyi releváns kvantitatív adatpont kötelezővé válna.
Mik a következő lépések?
Bár még kérdéses, hogy a gyakorlatban valóban rövidebb, és fókuszáltabb fenntarthatósági jelentéseket olvashatunk-e, a változások iránya egyértelmű: a hangsúly a megfelelésről egyre inkább a lényeges és döntéstámogató információk bemutatására helyeződik át.
Azok a vállalatok, amelyek időben felkészülnek, felülvizsgálják kettős lényegességi elemzésüket, és az új alapelvek mentén alakítják ki fenntarthatósági narratívájukat, nemcsak a szabályozói megfelelésben, hanem az érdekelt felek számára nyújtott információk minőségében is előnyt szerezhetnek. A felkészülést érdemes már most megkezdeni. A CSRD szerinti közzétételre kötelezett vállalatoknak (az 1 000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal és 450 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkezőknek) várhatóan a 2027-es jelentéstételi időszaktól kell a felülvizsgált ESRS-ek szerint jelenteniük, ugyanakkor azok korábbi alkalmazására is lehetőség nyílik. A KPMG a felkészülés teljes folyamatában támogatást tud nyújtani, beleértve a kettős lényegességi elemzés felülvizsgálatát, az új követelmények értelmezését, az adatpontoknak való megfelelés felmérését, valamint a jelentéstételi folyamatok és kontrollkörnyezet fejlesztését.
A felülvizsgált ESRS-eket tartalmazó felhatalmazáson alapuló jogi aktus az Európai Parlament és a Tanács vizsgálati időszakát követően, az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetés után lép hatályba 2026. november 10-én, tagállami átültetés nélkül.
Az implementációt a továbbiakban is segíti az EFRAG: a mintegy 300 közzéteendő adatpont előzetes listáját várhatóan augusztusban hozzák nyilvánosságra, amelyet ősszel (október/november) véglegesítenek. Emellett fontos fejlemény, hogy várhatóan a 2027-es jelentéstételi időszakban a digitális jelentéstételhez kapcsolódó XBRL-jelölési kötelezettség még nem lesz alkalmazandó.
A felülvizsgált ESRS-ek részletes összefoglalója a KPMG nemzetközi weboldalán érhető el: Revised ESRS now final
¹ Az Omnibusz jogalkotási csomagot 2025. februárjában hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság, amely többek között a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Standards) szerinti fenntarthatósági jelentéstétel egyszerűsítését kezdeményezte. Az Omnibusz jogalkotási javaslatcsomagok részletei - KPMG Blog
² European Financial Reporting Advisory Group
