A közelmúlt pénzmosásgyanús botrányai (mint például az egyik dán bank 220 milliárd dollár értékű ügye, vagy a 2020-ban nyilvánosságra került FinCEN akták alapján egy német nagybank botránya, melynek során a bankban terroristák és bűnözők több mint 1300 milliárd dollárnyi pénzt moshattak tisztára és működhettek közre az Iránnal és Oroszországgal szemben érvényben lévő gazdasági szankciók kijátszásában) világossá tették, hogy a pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében egységes, nemzetközi szabályozásra van szükség. Erre reagálva az Európai Unió 2024-ben egy átfogó, új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (AML/CFT) szabályozási csomagot fogadott el, amelynek célja a tagállamonként eddig eltérő szabályok harmonizálása. A szabályozással kapcsolatos tudnivalókat és gyakorlati következményeit hírleveleinkben és blog sorozatunkban dolgozzuk fel. Sorozatunk első részében összefoglaljuk a szabályozással életbe lépő legfontosabb változásokat.
Az egységes szabályozáson túl, a csomag egyik legjelentősebb újítása az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozása, amely uniós szinten közvetetten látja el a felügyeleti feladatokat (a kiválasztott szolgáltatók esetén 2028-tól kezdődően közvetlenül is), és tovább erősíti a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést.
Közvetlenül alkalmazandó rendelet (AMLR) – új szabályozási alap
Szakítva a korábbi hagyományokkal az Európai Unió ezúttal nem irányelvi, hanem rendeleti szinten állapította meg az új AML/CFT szabályokat.
Mi ennek a jelentősége?
- A rendeletet a tagállamok nem ültethetik át eltérő módon: ugyanazok a szabályok lesznek érvényben az egész EU-ban;
- Magyarországon is automatikusan és közvetlenül alkalmazandó lesz a jogszabály.
A rendeleti formában történő szabályozás célja, hogy az egész EU területén egységesítsék az AML/CFT szabályokat és megszüntesse az egyes tagállamok közötti eltérő gyakorlatokat (pl.: a tényleges tulajdonosok megállapításával kapcsolatban). Ezzel a lépéssel az EU nemcsak saját és tagállamainak pénzügyi rendszerének tisztaságát kívánja megőrizni, hanem a szolgáltatók és ügyfeleik számára is egyenlő versenyfeltételeket teremt az egységes piac jegyében. Jelenleg bevett gyakorlat, hogy egy pénzügyi vállalkozás ott alapít egységet, ahol a legegyszerűbbek az ügyfél-átvilágítás és az online azonosítás szabályai. Az egységes szabályozás az ilyen és ehhez hasonló helyzetek elkerülésére nyújt hosszútávú megoldást.
Jelentősen bővül a kötelezett szolgáltatók köre
Több vállalkozás számára szükségessé fog válni a teljes AML/CFT szabályozás és folyamatok kialakítása azáltal, hogy a rendelet 2027. július 10-től az alábbiakkal bővíti a kötelezett szolgáltatók körét:
- Közösségi finanszírozási szolgáltatók és közvetítők;
- Befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők;
- Fogyasztói és jelzáloghitelezők és közvetítők;
- Kriptoeszköz-szolgáltatók;
- Nem pénzügyi vegyes tevékenységű holdingtársaságok (amennyiben az nem leányvállalata valamely másik vállalkozásnak, és amelynek leányvállalatai között található legalább egy kötelezett szolgáltató);
- Profi labdarúgóklubok és ügynökök, (azzal, hogy ők 2029. július 10-ig kaptak haladékot a szabályoknak való megfelelésre, továbbá a tagállamok mentesíthetik a szabályok alól az első osztály alatt játszó, illetve az elmúlt két évben az 5 millió euró árbevételt el nem érő első osztályú klubokat).
Csoport szintű megfelelés:
Az anyavállalatoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy egységes politikákat kell kialakítaniuk, amelyeket a csoport összes tagjának alkalmaznia kell. Az AMLA ehhez 2026. július 10-ig szabályozástechnikai standardokat fog kidolgozni, amelyek részletezik a csoportszintű folyamatok minimumkövetelményeit.
Szigorodó ügyfél-átvilágítási szabályok:
A 2026 nyaráig elkészítendő szabályozási standardok az ügyfélátvilágításra vonatkozó részletes szabályokra is kitérnek majd, de már a rendelet is tartalmaz néhány kiemelt esetet a fokozott ügyfél-átvilágításra:
- Hitelintézetek, pénzügyi intézmények és bizalmi vagyonkezelők szolgáltatásai során:
- magas vagyonú magánszemély esetén (legalább 50 millió euró értékű eszközzel rendelkezik),
- akinek legalább 5 millió eurót kezelnek.
- Valamint, ha a harmadik országbeli állampolgárságú ügyfél, befektetés fejében megszerzendő tartózkodási jog iránti kérelmet nyújtott be valamely tagállamban (tipikusan ilyen a „letelepedési kötvény”).
Új készpénzkorlátozások:
A magas kockázatú készpénzes ügyletek miatt, a rendelet korlátozásokat vezet be az árukereskedők és szolgáltatásnyújtók készpénzfizetésére, csökkentve az ezzel járó kockázatokat. Így a hatálybalépést követően fokozottan figyelni kell az alábbi értékhatárokra:
- 10 ezer euró összeg felett készpénzt nem fogadhatnak el;
- 3 ezer euró felett kötelezővé válik az ügyfél-azonosítás melynek során azonosítási adatlap kitöltése és okmánymásolatok beszerzése válik szükségessé.
Bővül a kiemelt közszereplők köre:
Az új szabályozás kibővíti a kiemelt közszereplők (PEP) körét a:
- legfelsőbb politikai vezetők testvéreire, valamint
- az 50 ezer fő feletti települések vagy régiók vezetőire, végrehajtó vagy jogalkotó szerveinek tagjaira.
A velük kapcsolatos kötelezettségek érdemben nem változnak, de a kötelezett szolgáltatók segítése érdekében az Európai Bizottság létrehozza a „fontos közhivatalok jegyzékét”, amely egységesen fogja tartalmazni, hogy mely közhivatalnokokat kell PEP-nek tekinteni. Ez nagyban segíti majd az egységes értelmezést.
Új szabályok a tényleges tulajdonosok azonosítására:
A tényleges tulajdonosok (UBO) azonosítására a rendelet új megközelítése párhuzamosan vizsgálja:
- a tulajdonosi részesedésen, valamint
- az ellenőrzés útján megvalósuló tényleges tulajdonlást.
A következő módon egységesíti a közvetett tulajdonlás kiszámításának módszerét:
- a tényleges tulajdonos részesedését össze kell szorozni a közbenső cégek részesedésével,
- a párhuzamos tulajdonosi utak eredményét pedig össze kell adni.
Ezeken felül az Európai Bizottság 2029. július 10-ig felülvizsgálja, hogy szükséges-e a tényleges tulajdonosi küszöbértéket, a magasabb kockázatú szektorokban akár 15%-ra is csökkenteni. Ez szükségessé teheti a belső pénzmosás-megelőzési eljárásrendek, kockázatértékelések felülvizsgálatát.
Összességében, a pénzmosás-megelőzés terén a következő években bevezetett szabályok szigorúbb ellenőrzést és tudatosabb kockázatkezelést követelnek meg azoktól, akik már alkalmazzák e rezsimet, míg a most hatály alá kerülő vállalkozásoktól nagyon tudatos kockázati felmérést és stratégia kidolgozást várnak. Ezért is érdemes már most elkezdeni a felkészülést az érintett vállalkozásoknak, ugyanis aki időben felkészül, nemcsak a megfelelési kockázatokat csökkenti, hanem akár versenyelőnyt is szerezhet.
A cikk szerzői: Matyi-Raczki Ildikó, Wieder Gergő, Lukács Bence, Vajna Dávid