Ugrás a fő tartalomra

      A közelmúlt pénzmosásgyanús botrányai (mint például az egyik dán bank 220 milliárd dollár értékű ügye, vagy a 2020-ban nyilvánosságra került FinCEN akták alapján egy német nagybank botránya, melynek során a bankban terroristák és bűnözők több mint 1300 milliárd dollárnyi pénzt moshattak tisztára és működhettek közre az Iránnal és Oroszországgal szemben érvényben lévő gazdasági szankciók kijátszásában) világossá tették, hogy a pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében egységes, nemzetközi szabályozásra van szükség. Erre reagálva az Európai Unió 2024-ben egy átfogó, új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (AML/CFT) szabályozási csomagot fogadott el, amelynek célja a tagállamonként eddig eltérő szabályok harmonizálása. A szabályozással kapcsolatos tudnivalókat és gyakorlati következményeit hírleveleinkben és blog sorozatunkban dolgozzuk fel. Sorozatunk első részében összefoglaljuk a szabályozással életbe lépő legfontosabb változásokat. 

      Az egységes szabályozáson túl, a csomag egyik legjelentősebb újítása az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozása, amely uniós szinten közvetetten látja el a felügyeleti feladatokat (a kiválasztott szolgáltatók esetén 2028-tól kezdődően közvetlenül is), és tovább erősíti a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést. 


      Közvetlenül alkalmazandó rendelet (AMLR) – új szabályozási alap


      Szakítva a korábbi hagyományokkal az Európai Unió ezúttal nem irányelvi, hanem rendeleti szinten állapította meg az új AML/CFT szabályokat. 

      Mi ennek a jelentősége? 

      • A rendeletet a tagállamok nem ültethetik át eltérő módon: ugyanazok a szabályok lesznek érvényben az egész EU-ban; 
      • Magyarországon is automatikusan és közvetlenül alkalmazandó lesz a jogszabály. 

      A rendeleti formában történő szabályozás célja, hogy az egész EU területén egységesítsék az AML/CFT szabályokat és megszüntesse az egyes tagállamok közötti eltérő gyakorlatokat (pl.: a tényleges tulajdonosok megállapításával kapcsolatban). Ezzel a lépéssel az EU nemcsak saját és tagállamainak pénzügyi rendszerének tisztaságát kívánja megőrizni, hanem a szolgáltatók és ügyfeleik számára is egyenlő versenyfeltételeket teremt az egységes piac jegyében. Jelenleg bevett gyakorlat, hogy egy pénzügyi vállalkozás ott alapít egységet, ahol a legegyszerűbbek az ügyfél-átvilágítás és az online azonosítás szabályai. Az egységes szabályozás az ilyen és ehhez hasonló helyzetek elkerülésére nyújt hosszútávú megoldást.  


      Jelentősen bővül a kötelezett szolgáltatók köre


      Több vállalkozás számára szükségessé fog válni a teljes AML/CFT szabályozás és folyamatok kialakítása azáltal, hogy a rendelet 2027. július 10-től az alábbiakkal bővíti a kötelezett szolgáltatók körét: 

      • Közösségi finanszírozási szolgáltatók és közvetítők;
      • Befektetői migrációt segítő gazdasági szereplők;
      • Fogyasztói és jelzáloghitelezők és közvetítők; 
      • Kriptoeszköz-szolgáltatók;
      • Nem pénzügyi vegyes tevékenységű holdingtársaságok (amennyiben az nem leányvállalata valamely másik vállalkozásnak, és amelynek leányvállalatai között található legalább egy kötelezett szolgáltató); 
      • Profi labdarúgóklubok és ügynökök, (azzal, hogy ők 2029. július 10-ig kaptak haladékot a szabályoknak való megfelelésre, továbbá a tagállamok mentesíthetik a szabályok alól az első osztály alatt játszó, illetve az elmúlt két évben az  5 millió euró árbevételt el nem érő első osztályú klubokat).

      Csoport szintű megfelelés:


      Az anyavállalatoknak azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy egységes politikákat kell kialakítaniuk, amelyeket a csoport összes tagjának alkalmaznia kell. Az AMLA ehhez 2026. július 10-ig szabályozástechnikai standardokat fog kidolgozni, amelyek részletezik a csoportszintű folyamatok minimumkövetelményeit. 


      Szigorodó ügyfél-átvilágítási szabályok:


      A 2026 nyaráig elkészítendő szabályozási standardok az ügyfélátvilágításra vonatkozó részletes szabályokra is kitérnek majd, de már a rendelet is tartalmaz néhány kiemelt esetet a fokozott ügyfél-átvilágításra: 

      • Hitelintézetek, pénzügyi intézmények és bizalmi vagyonkezelők szolgáltatásai során: 
      • magas vagyonú magánszemély esetén (legalább 50 millió euró értékű eszközzel rendelkezik), 
      • akinek legalább 5 millió eurót kezelnek.
      • Valamint, ha a harmadik országbeli állampolgárságú ügyfél, befektetés fejében megszerzendő tartózkodási jog iránti kérelmet nyújtott be valamely tagállamban (tipikusan ilyen a „letelepedési kötvény”). 

      Új készpénzkorlátozások:


      A magas kockázatú készpénzes ügyletek miatt, a rendelet korlátozásokat vezet be az árukereskedők és szolgáltatásnyújtók készpénzfizetésére, csökkentve az ezzel járó kockázatokat. Így a hatálybalépést követően fokozottan figyelni kell az alábbi értékhatárokra: 

      • 10 ezer euró összeg felett készpénzt nem fogadhatnak el; 
      • 3 ezer euró felett kötelezővé válik az ügyfél-azonosítás melynek során azonosítási adatlap kitöltése és okmánymásolatok beszerzése válik szükségessé. 

      Bővül a kiemelt közszereplők köre:


      Az új szabályozás kibővíti a kiemelt közszereplők (PEP) körét a: 

      • legfelsőbb politikai vezetők testvéreire, valamint  
      • az 50 ezer fő feletti települések vagy régiók vezetőire, végrehajtó vagy jogalkotó szerveinek tagjaira. 

      A velük kapcsolatos kötelezettségek érdemben nem változnak, de a kötelezett szolgáltatók segítése érdekében az Európai Bizottság létrehozza a „fontos közhivatalok jegyzékét”, amely egységesen fogja tartalmazni, hogy mely közhivatalnokokat kell PEP-nek tekinteni. Ez nagyban segíti majd az egységes értelmezést. 


      Új szabályok a tényleges tulajdonosok azonosítására:


      A tényleges tulajdonosok (UBO) azonosítására a rendelet új megközelítése párhuzamosan vizsgálja: 

      • a tulajdonosi részesedésen, valamint 
      • az ellenőrzés útján megvalósuló tényleges tulajdonlást. 

      A következő módon egységesíti a közvetett tulajdonlás kiszámításának módszerét: 

      • a tényleges tulajdonos részesedését össze kell szorozni a közbenső cégek részesedésével, 
      • a párhuzamos tulajdonosi utak eredményét pedig össze kell adni. 

      Ezeken felül az Európai Bizottság 2029. július 10-ig felülvizsgálja, hogy szükséges-e a tényleges tulajdonosi küszöbértéket, a magasabb kockázatú szektorokban akár 15%-ra is csökkenteni. Ez szükségessé teheti a belső pénzmosás-megelőzési eljárásrendek, kockázatértékelések felülvizsgálatát. 


      Összességében, a pénzmosás-megelőzés terén a következő években bevezetett szabályok szigorúbb ellenőrzést és tudatosabb kockázatkezelést követelnek meg azoktól, akik már alkalmazzák e rezsimet, míg a most hatály alá kerülő vállalkozásoktól nagyon tudatos kockázati felmérést és stratégia kidolgozást várnak. Ezért is érdemes már most elkezdeni a felkészülést az érintett vállalkozásoknak, ugyanis aki időben felkészül, nemcsak a megfelelési kockázatokat csökkenti, hanem akár versenyelőnyt is szerezhet.

       

      A cikk szerzői: Matyi-Raczki Ildikó, Wieder Gergő, Lukács Bence, Vajna Dávid

      Kapcsolódó tartalmaink

      AMLA

      Az Európai Unió új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (Anti-Money Laundering and Counter-Terrorism Financing, AML/CTF) szabályozási keretrendszere.

      AMLA

      Az AMLA célja az EU-s szintű felügyelet biztosítása és a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködés erősítése.  

      AMLA

      Egységes, adatvezérelt és konzisztens felügyeletet ígér az új uniós keret

      AMLA

      Az AMLA (Pénzmosáselleni Hatóság) felállásával és működésével párhuzamosan az AMLR (Pénzmosás elleni Rendelet) biztosítja az Európai Unióban az egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályozási keret kialakítását.

      AMLA

      Az AMLA első többéves, 2026–2028 közötti munkaprogramját vesszük górcső alá, amely kijelöli a következő évek legfontosabb szabályozási és felügyeleti prioritásait.

      AMLA

      Közelebbről is megvizsgáljuk a 2026-ra tervezett szakmai prioritásokat és azokat a feladatokat, amelyek meghatározzák az AMLA működésének első olyan évét, amelyben a kezdeti intézményépítési feladatokat követően már az érdemi szakmai tevékenységek kerülnek előtérbe.

      AMLA

      Az AMLA 2026–2028-as programja nem csupán szabályozási és felügyeleti prioritásokat tartalmaz. A dokumentum egy olyan jövőképet is felvázol, amelyben az AML/CFT-felügyelet egyre inkább adatvezérelt, technológia-intenzív és elemzésközpontú működéssé válik.

      AMLA

      Az (EU) 2023/1113 rendelet szerinti Travel Rule, mely 2024. december 30. óta alkalmazandó, speciális, az alapvetően pénzmosásmegelőzési szabályokat kiegészítő elvárást ír elő.

      Kapcsolat

      Matyi-Raczki Ildikó

      Associate Partner

      KPMG in Hungary

      Wieder Gergő

      Igazgató

      KPMG in Hungary

      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning