Miközben a becslések szerint 2023-ban az uniós pénzügyi rendszeren keresztül átáramoltatott illegális források volumene elérte a 750,2 milliárd dollárt, az Europol (2025) adatai rávilágítanak, hogy a tényleges eszközvisszaszerzési ráta (asset recovery rate) a bűncselekményből származó jövedelmek 2%-a alatt stagnál.
Ez a szisztematikus kontrollhiány a szervezett bűnözés egyre összetettebb, határokon átnyúló hálózati struktúrájából fakad. A bűnszervezetek mintegy 70%-a már legalább három tagállam joghatóságát érintve végzik tevékenységüket, kihasználva a tagállami felügyeleti rendszerek közötti réseket (Europol, 2025).
Ezzel párhuzamosan a „pénzmosás mint szolgáltatás” (MLaaS) üzleti modell térnyerése, valamint a kiemelt csalási esetek 26%-os növekedése (European Anti-Fraud Office, 2025) tovább erősítette azt a felismerést, hogy a kizárólag tagállami szinten működő, decentralizált felügyeleti megközelítés nem képes hatékonyan kezelni ezeket a kihívásokat.
Az EU válasza a kihívásokra: AMLA
A 2024-ben közzétett pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni uniós szabályozási csomag egyik legfontosabb eleme a frankfurti székhelyű Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozása volt, amely 2025. július 1-jétől kezdte meg működését.
Az AMLA két fő cél megvalósítása érdekében jött létre. Egyrészt, hogy szupranacionális szervként ellássa az európai szintű AML/CFT felügyeleti feladatokat, másrészt, hogy erősítse a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést.
Az európai szintű felügyelet két formában valósul meg. 2028-tól kezdődően az AMLA közvetlen felügyeletet gyakorol a magas kockázatúnak minősített szolgáltatók felett, amelynek keretében vizsgálati, intézkedési és szankcionálási hatáskörökkel is rendelkezni fog. A többi kötelezett szolgáltató esetében közvetett felügyelet érvényesül: a felügyeleti tevékenység továbbra is nemzeti szinten marad, míg az AMLA koordinációs és támogató szerepet tölt be, elősegítve a tagállami gyakorlatok harmonizációját és a hatóságok közötti információáramlást.
Az AMLA működése során kiemelt jelentőséggel bírnak az általa kibocsátott szabályozástechnikai standardok (RTS) és végrehajtástechnikai standardok (ITS). Ezeket, nyilvános konzultációt követően, az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetik ki, és hatálybalépésüket követően – tagállami implementáció nélkül – közvetlenül alkalmazandóvá válnak. A standardok részletes technikai előírásokat tartalmaznak többek között az ügyfél-átvilágítás, valamint az adatszolgáltatási és eljárási szabályok területén, hozzájárulva az uniós szintű egységesítéshez.
A hatékony felügyeleti gyakorlatok kialakítása és az uniós jog egységes alkalmazása érdekében az AMLA iránymutatásokat és ajánlásokat is kibocsát a felügyeleti hatóságok, a pénzügyi információs egységek, valamint a kötelezett szolgáltatók számára. Bár ezek jogilag nem kötelező erejűek, a címzetteknek nyilatkozniuk kell az azoknak való megfelelésről, és elvárt a megfelelés érdekében szükséges intézkedések megtétele.
Tekintettel arra, hogy az AMLA működésének megkezdése óta közel egy év telt el, indokolttá vált a hatóság eddigi – különösen a 2025-ös évre vonatkozó – tevékenységének áttekintése. Blogsorozatunk további részeiben az AMLA 2026–2028 közötti programját, valamint a kialakuló uniós „szuperhatósággal” kapcsolatos várakozásokat is bemutatjuk.
A 2025-ös munkaprogram leginkább egy „felépítésből működésbe” történő átmeneti évként írható le. Az első félévben a fókusz az intézmény operatív elindításán volt: megkezdte működését az Igazgatótanács és az Ügyvezető Testület, az AMLA együttműködési megállapodásokat kötött többek között az Európai Központi Bankkal, valamint az európai felügyeleti hatóságokkal, és elindult a szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardok kidolgozása.
Az év második felében a hangsúly fokozatosan áthelyeződött a felügyeleti és szabályozási tevékenység tartalmi megalapozására. Ennek keretében az AMLA vizsgálni kezdte a pénzügyi intézmények közvetett felügyeletének működését, feltérképezte a nem pénzügyi szektort érintő kockázatokat, valamint megkezdte a közvetlen felügyeleti tevékenység módszertanának és eszköztárának kialakítását. Emellett a priorizált területeken elindult a másod- és harmadszintű szabályozás kidolgozása is.
Magyarország az átalakuló EU-s AML/CFT keretrendszerben
Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős előrelépést ért el a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelés területén – és 2025-re 38 darab FATF-ajánlás esetében ért el „Compliant” vagy „Largely Compliant” minősítést, – számos tényező miatta a csoportszintű AML-keretrendszerbe történő integrációja, kiemelt kockázatkezelési jelentőséggel bír, mivel a határokon átnyúló pénzmosási folyamatok során továbbra is fennáll az ország kitettsége (FATF/MONEYVAL, 2024).
Ezzel párhuzamosan a digitalizáció térnyerésével a bűnözési mintázatok is jelentős változáson mennek keresztül. Az Europol (2025) incidens-elemzései alapján, a regionális bűnözés, mintegy 43%-a már digitális alapú csalási tevékenységhez kapcsolódik. A jelenség hátterének megértéséhez a Magyar Nemzeti Bank (2024) adatai is hozzájárulnak, amelyek szerint a digitális tranzakciók volumene éves szinten 15%-kal bővül, ami összefüggésbe hozható a bűnözési mintázatok átalakulásával.
Az AML/CFT csomag részeként bevezetett Single Rulebook-nak és az AMLA felállításának a célja a szabályozási arbitrázs kockázatának csökkentése, valamint egy egységesebb felügyeleti keretrendszer kialakítása (Magyar Nemzeti Bank, 2024), melyek nagymértékben elősegítik az újonnan kialakuló bűnözési mintázatokra történő hatékony reagálást és a meglévő kockázatok kezelését.
Összegzés
A belső ellenőrzési és megfelelési (compliance) funkciók szempontjából az AMLA-hoz való alkalmazkodás valódi paradigmaváltást jelent. A hangsúly a korábbi – reaktív – utólagos detekciót fókuszba helyező szemléletről, egyre inkább a – proaktív, kockázatalapú – megelőzésre (risk-based prevention) helyeződik át.
A 2026-tól életbe lépő szabályozási technikai standardok megteremtik ennek operatív feltételeit is: lehetővé válik a nemzeti pénzügyi információs egységek – például a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája (NAV-PEI) – közötti valós idejű adatáramlás, valamint az összehangolt vizsgálati protokollok alkalmazása (European Banking Authority, 2026).
Az AMLA emellett közvetlen felügyelet alá vonja a legmagasabb kockázatú, határokon átnyúló tevékenységet folytató – várhatóan mintegy 40 – pénzügyi intézményt. Ennek célja azon transzparenciarések felszámolása, amelyek korábban lehetőséget biztosítottak a pénzmosási tevékenységben részt vevő szereplők számára a források eredetének elfedésére (Council of the European Union, 2024).
Összességében ez a centralizált audit- és felügyeleti megközelítés érdemi választ adhat azokra az árnyékgazdasági tevékenységekre, amelyek már nemzetgazdasági szinten is jelentős kockázatot hordoznak (United Nations Office on Drugs and Crime, 2023).
Az új uniós szabályozási környezethez és az AMLA működéséhez kapcsolódó elvárásokra való felkészülést valamennyi kötelezett szolgáltató számára indokolt már most megkezdeni. Az új követelmények ugyanis nem csupán megfelelési feladatokat jelentenek, hanem számos esetben a belső szabályzatok és működési folyamatok átfogó újragondolását, illetve fejlesztését tehetik szükségessé.
A cikk szerzői: Vajna Dávid, Wieder Gergő, Matyi-Raczki Ildikó, Lukács Bence
Hivatkozások
Council of the European Union. (2024, May 30). Anti-money laundering: Council adopts package of new rules. https://www.consilium.europa.eu/
European Anti-Fraud Office. (2025). 36th annual report on the protection of the EU’s financial interests — PIF report 2024. European Commission.
European Banking Authority. (2026). Transition factsheet: Strengthening EU financial integrity through AMLA. https://www.eba.europa.eu/
Eurojust. (2024). Annual report 2023: Judicial cooperation in criminal matters. Publications Office of the European Union.
Europol. (2025). The changing DNA of serious and organised crime: 2025 threat assessment. https://www.europol.europa.eu/
FATF/MONEYVAL. (2024). Anti-money laundering and counter-terrorist financing measures: Hungary 5th round enhanced follow-up report. Financial Action Task Force.
Magyar Nemzeti Bank. (2024). Financial stability report: December 2024. https://www.mnb.hu/en/
United Nations Office on Drugs and Crime. (2023). Global report on illicit financial flows and asset recovery. UNODC Research.