Klímakockázati forgatókönyvek a kereskedési könyvben – NGFS rövid távú forgatókönyvek
ISDA javaslat a rövid távú klímakockázati forgatókönyvek piaci kockázatokra való leképezésére
Az ISDA (International Swap and Derivative Association) januárban publikálta[1] legújabb, 4. fázisú klímakockázati forgatókönyv‑elemzésének legfontosabb megállapításait, amely az NGFS (Network of Central Banks and Supervisors for Greening the Financial System) rövid távú forgatókönyveit[2] alkalmazza. A jelentés célja, hogy a többéves klímanarratívákat a kereskedési könyvre releváns piaci kockázati sokkokká alakítsa. Két NGFS‑forgatókönyv képezi az elemzés alapját: a Hirtelen ébredés (SWUC – átmeneti kockázati sokk) és a Katasztrófák és politikai stagnálás (DAPS – fizikai kockázati forgatókönyv). Ezek a forgatókönyvek – szemben a korábban jellemző hosszútávú, 10, 20, akár 30 évnél hosszabb periódusra fókuszáló elemzésekkel - a bankokat a rövid távú klímakockázatok pénzügyi hatásainak felmérésében támogatják. Az alábbiakban összefoglaljuk a modell alapjait, a kereskedési könyvre gyakorolt hatás szempontjából legfontosabb feltételezéseit, illetve a javasolt sokkszcenáriók jellemzőit.
NGFS rövid távú forgatókönyvek – a modell, feltételezései és korlátai
Az ISDA 4. fázisa egységes, NGFS‑kompatibilis sokkkönyvtárat biztosít, amely lehetővé teszi a bankok számára a rövid távú klímaszcenáriók integrálását a kereskedési könyvi kockázatelemzésbe. Az NGFS forgatókönyvek hasznos iránymutatást adnak, de a kereskedési könyvre való alkalmazáshoz módosításokat igényelnek enyhe és sima lefutásuk, valamint pénzügyi piaci részleteik hiánya miatt.
Az NGFS forgatókönyvek[3] három makro‑klímamodellre épülnek — GEM‑E3, CLIMACRED és EIRIN — amelyek politikai sokkokat, átmeneti pályákat és fizikai kockázatokat integrálnak:
- A GEM-E3 egy általános egyensúlyi modell, amely olyan politikai sokkok makrogazdasági következményeit vizsgálja, mint a szén árképzés vagy a technológiai átállás.
- A CLIMACRED a klímához kapcsolódó hitelkockázatot értékeli, becsülve az ágazati csődkockázatokat és a tőkeköltséget átmeneti és fizikai sokkok mellett.
- Az EIRIN egy tőke‑áramlási konzisztens makro‑pénzügyi modell, amely figyelembe veszi a háztartások, vállalatok, bankok és államok közötti kölcsönhatásokat klímapolitikai vagy fizikai sokkok esetén.
A modell főbb feltételezései:
- A rövid távú sokkok a hosszú távú NGFS‑szcenáriókra (pl. Net Zero 2050, Delayed Transition, Current Policies) épülnek.
- A kiinduló makropályák az IMF World Economic Outlook 2023 októberi, illetve 2024 áprilisi jelentéseire épülnek.
- A modell részletes, előre ismert és kötelező érvényűnek feltételezett nemzeti és szektorális klímapolitikákat feltételez.
- A technológiai haladás üteme nagyrészt exogén és determinisztikusnak tekintett, ami nem feltétlenül tükrözi a valós innovációs bizonytalanságot.
- A fizikai kockázatok mérsékelt, stilizált sokkok formájában jelennek meg, kizárva a szélsőséges, katasztrofális vagy egymást erősítő (kumulatív) eseményeket.
- A fizikai hatások időben egyenletesen vannak elosztva, nem számolva események torlódásával vagy rövid idő alatti többszörös sokkokkal.
- A jegybanki reakciók leegyszerűsített, szabályalapú feltételezéseken alapulnak, kizárva a meglepetésszerű kamatlépések és a nem konvencionális eszközök használatát.
A modellek ISDA által is megfogalmazott egyik fő kritikája, hogy nem teljesen integráltak, nem alkotnak koherens rendszert, a kalibrációjuk egymástól független. Több feltételezés is lefelé torzíthatja a rövid távú piaci volatilitást és a hirtelen átárazódási kockázatokat, amelyek különösen relevánsak a kereskedési könyv szempontjából.
Az ISDA jelentése azonosítja és értékeli a szcenárióelemzés fő bizonytalansági faktorait is, mint például a geopolitikai zavarok, gyorsabb technológiai fejlődés, klíma‑fordulópontok, valamint az átmeneti és fizikai kockázatok együttes, egymást erősítő hatása, melyekre vonatkozóan láthattuk, hogy a modell jelentős egyszerűsítő feltételezéseket tesz. A bizonytalansági faktorokat, mint eseményeket, bekövetkeztük valószínűsége és impaktja alapján is 3-3 kategóriába sorolja, magas, közepes, alacsony értékekkel. A valószínűségi kategória besorolási szempontja, hogy az esemény mennyire esélyes az NGFS rövid távú időhorizontján, alacsonytól a magasig terjedően, attól függően, hogy ritka, kevéssé valószínű eseményről, lehetséges, de nem központi forgatókönyvről, vagy a piaci és klímakockázati trendek alapján gyakran megfigyelhető jelenségről van-e szó. A hatás azt fejezi ki, hogy az esemény bekövetkezése esetén mekkora sokk érné a kereskedési könyvet: a hatás a korlátozott, az NGFS‑szcenárióknál csak enyhén nagyobb következményektől egészen a globális, több eszközosztályra kiterjedő, rendszerszintű zavarokig terjedhet.
A fentieken kívül az NGFS‑adatoknak több korlátja van, melyek közül fontos megemlíteni, hogy a kamatlábak regionálisak, nem országosak, több makro‑változó nem elég részletes ágazati szinten, és a szektorszintű sokkok nem tartalmazzák az alacsony szén‑intenzitású szektorok pozitív hatásait. Ezekre vonatkozóan, ahol szükséges, az ISDA kiegészítő modellezést alkalmaz.
Piaci kockázati tényező sokkok
Az NGFS fenti, többéves szcenárióit az ISDA a trading book szempontjából releváns, 12 hónapos piaci sokkokká fordította le, melyhez két rövid távú szcenáriót, az SWUC és a DAPS szcenáriókat választotta ki, annak érdekében, hogy az átmeneti és a fizikai klímakockázatok külön, jól elkülöníthető narratívák mentén legyenek vizsgálva. A módszertan alapja, hogy az első három év eseményeire fókuszálva, azonosította azt az évet, amikor a sokkok a legerősebbek és a legtöbb változót érintik. Ez az úgynevezett csúcsév lett az alapja az elemzésnek (a DAPS forgatókönyv esetében 2027, a SWUC esetében 2028), amelynek sokkjait előrehozták az első 12 hónapra. Ez a „front‑loading” megoldás összhangban van a pénzügyi piacok előretekintő árazási mechanizmusaival, és lehetővé tette, hogy a komplex, többéves klímaszcenáriók tömör, rövid távon alkalmazható piaci kockázati sokkok formájában jelenjenek meg a kereskedési könyvi elemzésekhez.
A modellezett sokkok a következő eszközosztályokra terjednek ki: részvények, hitelkockázati felárak (spreadek), kamatlábak, deviza (FX), illetve árupiaci termékek. A GDP‑sokkok országos, míg az inflációs és kamatsokkok regionális (Ázsia, Európa, Észak‑Amerika) bontásban kerültek meghatározásra.
A módszertan közvetlenül az NGFS klíma-korrigált makrogazdasági sokkjait veszi alapul és fordítja le piaci kockázati faktorok sokkjaira Hull‑White hozamgörbe‑modellezés segítségével, GDP‑ és kamatláb‑alapú részvényértékelési modellek, valamint regressziós árupiaci modellek segítségével. A likviditási horizontok (1 nap, 10 nap, 3 hónap és 1 év) a korábbi ISDA fázisok struktúráját követik és a sokkok 7 országra terjednek ki: Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Japán, Kína és India.
Részvények: A sokkokat a részvényárfolyamok %-os megváltozásával adják meg ágazatonként. Az alkalmazott ágazati felbontás:
- Légi közlekedési szektor
- Villamosenergia szektor
- Bányászati szektor
- Kiadói és médiatartalom‑előállítási tevékenységek
- Vegyipari termelési szektor
- Szárazföldi közlekedési és fuvarozási szektor
- Pénzügyi közvetítői és szolgáltatási szektor
Ezenkívül az ISDA minden ország esetében külön megadja a megfelelő sokkokat 1-1 jellemző részvényindexre: Kanada: S&P/TSX 60, Amerikai Egyesült Államok: S&P 500, Egyesült Királyság: FTSE 100, Németország: EUROSTOXX50, Japán: NIKKEI225, Kína: SSC 100, India: Sensex.
Az ISDA sokkok jól tükröznek olyan intuitív elvárásokat, mint például, hogy a SWUC szcenárió esetén a karbonintenzív ágazatok szenvedik el a legnagyobb visszaesést a szénáremelés, infláció- és kamatemelkedés miatt. Míg a DAPS szcenárió esetén a fizikai kockázati sokkok szélesebb körűek, de mérsékeltebbek a fejlett gazdaságokban; a fejlődő országok jóval erősebb hatásokat tapasztalnak.
Hiteltermékek: A hiteltermékek esetében a részvényeknél látottal megegyező ágazati felbontásban kerültek a sokkok meghatározásra, a hitelkockázati felárban történő változásként megadva. Itt is megfigyelhető, hogy bár a hitelkockázati felárak minden régióban és szektorban tágulnak, jelentősen erősebb sokkok a karbonintenzív szektorokban jellemzőek, különösen Indiában, mindkét forgatókönyv alatt.
Kamatok: Ebben a kategóriában a sokkok az állampapírokra és a kamatcsere-ügyletek (kamatswapok) hozamgörbéire, ezen belül is az 1 napos, 6 hónapos, 1 éves, 5 éves, 10 éves és 20 éves tenorokra kerültek meghatározásra.
Az SWUC szcenárióban a karbonadó‑emelések okozta inflációra reagálva a jegybankok kamatot emelnek, ami az államkötvények és kamatswapok hozamgörbéinek általános emelkedéséhez vezet, különösen a rövidebb lejáratokon; ezzel párhuzamosan a breakeven inflációs ráták is nőnek, főként az USA‑ban és az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor a DAPS hozamhatásait illetően eltérő szakmai vélemények léteznek: egyesek a szuverén kockázatok növekedése miatti hozamemelkedést, mások pedig a „minőségbe menekülés” miatti hozamcsökkenést tartják valószínűnek. Az ISDA által javasolt DAPS szcenárióban a hozamgörbék változása visszafogottabb a mérsékelt monetáris reakciók miatt, miközben a breakeven infláció enyhe emelkedést mutat rövid távon.
Devizatermékek: A devizapiaci hatásokat az amerikai dollárhoz viszonyított FX-rátákra alkalmazott sokkokkal veszi figyelembe az ISDA. Ugyanakkor a modell alapján az egyes országok közötti kis kamatkülönbségek miatt, a devizapiaci hatás minimális, a sokkok majdnem mindenhol 0 közeliek.
Árupiacok: Az árupiacok esetében az ISDA nem országspecifikus, hanem globális ársokkokat adott meg a következő termékkategóriánként: arany, kukorica (CBOT), kőszén, WTI nyersolaj, acél, kobalt, réz, és földgáz.
Az árupiacokon a sokkok irányát, különösen az átmeneti kockázati szcenáriókban, versengve a megnövekedett relatív kereslet, vagy a globális kereslet csökkenése dominálja. Egyes átmenetkritikus nyersanyagok (például kobalt, réz) és az átmeneti üzemanyagként kezelt földgáz esetében áremelkedést tükröznek a sokkok, míg más nyersanyagoknál elsősorban a gazdasági lassulás hatását ismerhetjük fel a sokkokban. Ennek megfelelően az SWUC szcenárióban az arany ára enyhén emelkedik a „minőségbe menekülés” miatt, a szén és a WTI nyersolaj ára jelentősen csökken, míg a kobalt, réz és a földgáz emelkedést mutat; a DAPS szcenárióban az arany ára lényegében változatlan, a többi nyersanyagé pedig a globális GDP‑visszaesés miatt mérsékelttől jelentősig terjedően csökken.
Hogyan segíthetünk?
A KPMG készséggel áll ügyfelei rendelkezésére szabályozási követelmények és iparági gyakorlatok értelmezésében, implementálásában, valamint testreszabott workshopok és piaci összehasonlító elemzések révén. Szakértői csapatunkkal a felmerülő igények alapján támogatjuk a kockázatkezelési, megfelelőségi és beszámolói funkciók fejlesztését, ideértve teljes körű fenntarthatósági és ESG megfelelés és szcenárió elemzéseket a pénzügyi szektor szereplői számára.
A hírlevelet készítette: Szirmai Edina és Kádár Zoltán
[1] Climate risk scenario analysis phase 4: NGFS short-term scenarios
[2] NGFS Short-term scenarios for central banks and supervisors
[3] NGFS Short-term climate scenarios technical documentation
