Az EU új AML rendszere: egységes szabályok és új felügyelet
Az Európai Unió új pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (Anti-Money Laundering and Counter-Terrorism Financing, AML/CTF) szabályozási keretrendszere többéves intézményközi tárgyalások eredményeként jött létre. A reform célja az AML-szabályozás egységesítése, a tagállami szabályozási különbségek csökkentése és a felügyeletek közötti együttműködés erősítése.
Az új szabályozási csomag négy fő jogszabályra épül:
- az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság létrehozásáról szóló (EU) 2024/1620 rendelet),
- az új AML-rendeletre (AMLR – (EU) 2024/1624),
- a 6. AML-irányelvre (AMLD6 – (EU) 2024/1640),
- valamint a pénzátutalásokat és kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló TFR rendeletre ((EU) 2023/1113).
A csomag alapvetően átalakítja az EU AML/CTF rendszerét: egységes szabályrendszert vezet be, harmonizálja a tagállami felügyeleti struktúrákat, és létrehozza az első uniós szintű AML felügyeleti hatóságot.
AMLR, AMLD6 és TFR: hogyan változik a szabályozás?
Az új AML-csomag központi eleme a kötelező erejű AML-rendelet (AMLR), amely rendeleti formájából adódóan közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban. Az AMLR az úgynevezett Single Rulebook részeként egységes szabályokat határoz meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni megfelelés területén, melytől az eltérés a tagállami szabályozásban - főszabályként - nem lehetséges.
A rendelet részletes előírásokat tartalmaz többek között:
- az ügyfél-átvilágítási eljárásokra (Client Due Diligence, CDD),
- a tényleges tulajdonos azonosítására,
- a belső kontrollrendszerekre,
- valamint a készpénzhasználatra vonatkozó korlátozásokra.
Az AMLR jelentősen bővíti a kötelezett szolgáltatók körét is. A hagyományos pénzügyi intézmények mellett a szabályozás kiterjed például:
- közösségi finanszírozási platformokra,
- kriptoeszköz-szolgáltatókra,
- professzionális futballklubokra és ügynökökre,
- műtárgy- és kulturális javak kereskedelmére,
- luxuscikk-kereskedőkre,
- valamint az EU-ban működő harmadik országbeli szolgáltatókra.
Az AMLD6 ezzel szemben irányelv, ezért nem közvetlenül alkalmazandó, a tagállamok részéről átültetést igényel. Itt nagyobb a tagálami mozgástér, mert az irányelv a tagállamok számára csak kötelező célokat határoz meg, miközben a végrehajtás részleteit a nemzeti jogalkotókra bízza. Az AMLD6 fő célja a tagállami intézményi és felügyeleti keretek harmonizálása, valamint a hatóságok közötti együttműködés erősítése.
Az AMLD6 különösen az alábbi területeket szabályozza:
- a tényleges tulajdonosi nyilvántartások működését,
- a bankszámla-nyilvántartási rendszereket,
- az ingatlan-nyilvántartások AML célú hozzáférhetőségét,
- a pénzügyi információs egységek (Financial Intelligence Unit, azaz FIU-k) hatásköreit,
- valamint a nemzeti AML-felügyeletek jogköreit.
Magyarországon az AML megelőzésére kötelezett szolgáltatók körét továbbra is elsősorban a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) határozza meg, az AMLD6 irányelv által elvárt szabályok jelentős részben e helyi jogszabályban és ágazati szabályokban jelennek meg várhatóan.
A TFR rendelet és a kriptoeszközök szabályozása
Az AML-csomag része a pénzátutalásokat és kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló TFR rendelet is, amely hatályon kívül helyezte a korábbi, 2015-ös pénzátutalási rendeletet.
Az új szabályozás kiterjeszti az úgynevezett „travel rule” elvét a kriptoeszköz-átutalásokra. Ennek lényege, hogy a szolgáltatóknak minden átutalás esetén információt kell továbbítaniuk:
- a küldőről (originator),
- valamint a kedvezményezettről (beneficiary).
A rendelet külön fejezetben szabályozza a kriptoeszköz-szolgáltatók (Crypto-Asset Service Provider, CASP-ok) kötelezettségeit, és részletes adatszolgáltatási követelményeket ír elő számukra.
Az AMLA: az EU új központi AML felügyelete
Az új keretrendszer egyik legfontosabb eleme az Európai Pénzmosás Elleni Hatóság (AMLA), amelyet a (EU) 2024/1620 rendelete hozott létre.
A Hatóság székhelye Frankfurt, és feladatait 2025. július 1-től kezdi ellátni. A magas kockázatú pénzügyi intézmények közvetlen felügyeletét várhatóan 2028-tól látja el. Azt, hogy mely intézmények tekintendők magas kockázatúnak az AMLA iteratív kiválasztási és felülvizsgálati folyamat során, objektív kockázati kritériumok alapján dönti el, támaszkodva a nemzeti hatóságok adataira és együttműködésére.
Az AMLA három fő funkciót tölt be:
- Közvetlen felügyelet: egyes magas pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatú pénzügyi intézmények és kriptoeszköz-szolgáltatók felett.
- Felügyeleti koordináció: a tagállami AML/CTF felügyeletek tevékenységének összehangolása és ellenőrzése.
- FIU-együttműködés támogatása: a pénzügyi információs egységek közötti információcsere és együttműködés erősítése.
Az AMLA fontos feladata továbbá az egységes AML szabályrendszer gyakorlati működésének támogatása különböző, alább említett szabályozási eszközökön keresztül.
AMLA szabályozási eszközök
Az AMLA többféle szabályozási eszközt alkalmaz a rendszer egységes működésének biztosítására.
- Szabályozástechnikai standardok (RTS)
Részletes technikai szabályokat határoznak meg például a kockázatértékelési módszertanokra, az ügyfél-átvilágításra vagy a felügyeleti eljárásokra.
- Végrehajtástechnikai standardok (ITS)
Egységes formátumokat, sablonokat és eljárásokat határoznak meg az adatszolgáltatás és a felügyeleti együttműködés területén.
- Irányelvek (Guidelines)
Gyakorlati útmutatást nyújtanak a megfelelési rendszerek kialakításához, például a belső kontrollok, a kockázatkezelés vagy a kiszervezés területén.
- Ajánlások (Recommendations)
Általános vagy konkrét címzetteknek szóló szakmai javaslatok a szabályok egységes alkalmazásának elősegítésére.
Az irányelvek és ajánlások címzettjei kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni a megfelelés érdekében, és jelezni az AMLA felé, hogy megfelelnek-e az adott dokumentumban foglaltaknak.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az EU új AML-csomagja az elmúlt évtized legjelentősebb reformja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni szabályozás területén. Az AMLR egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályokat vezet be, az AMLD6 harmonizálja a tagállami intézményi kereteket, az AMLA pedig központi felügyeleti szerepet kap az uniós rendszerben. Ez nemcsak a magyar jogalkotó, hanem a hazai pénzügyi szereplők és újonnan a hatókörbe kerülő szereplők életére is hatással lesz, változásokat hoz.
A szabályok teljes körű alkalmazása 2027. július 10-től válik kötelezővé. A pénzügyi és nem pénzügyi kötelezett szolgáltatóknak érdemes megkezdeniük a megfelelési felkészülést, amely során, ha erre eddig nem került sor, célszerű a technológiai felkészültséget is felmérni, javítani.
Jelen hírlevelünk a pénzmosás elleni szabályozással foglalkozó cikksorozat első része. A sorozat további részeivel a következő hónapokban folyamatosan jelentkezünk, így érdemes figyelemmel kísérni következő megjelenéseinket is.
A hírlevelet készítette: Barna Evelin és Vajna Dávid
