A 2026-os év elején, immáron hetedik alkalommal elemeztük, hogy miképpen változtak a pénzügyi szektort felügyelő Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet” vagy „MNB”) által kiszabott bírságok, mely területeket érintették legnagyobb mértékben, illetve milyen intézkedésekre szólította fel a Felügyelet a pénzügyi szektor szereplőit. Az észlelt hiányosságok között, az elmúlt évekhez hasonlóan, jelentős súllyal szerepelnek a piaci manipulációhoz, fogyasztóvédelemhez, illetve vállalatirányításhoz – különösen az informatika és információbiztonsághoz, hitelkockázathoz - kapcsolódó elmaradások, jogszabálysértések. Továbbá jelentős bírságok kerültek kiszabásra bennfentes kereskedelemmel, valamint a Felügyelet engedélye nélkül végzett különböző szolgáltatások végzésével kapcsolatban is.
Felügyeleti elvárások a pénzügyi szektorban
A Felügyelet minden évben számos vizsgálatot végez a pénz-és tőkepiaci, biztosítási és pénztári szektorokban azzal a céllal, hogy a belső folyamataikat nyomon tudja követni, és ellenőrizni tudja azok uniós, kormányzati és felügyeleti előírásoknak való megfelelését.
A felügyeleti vizsgálatok főbb fókuszait, és a megfelelés szempontjából kockázatos területeket bemutató elemzésünket idén is a bírságok kiszabásáról szóló határozatokra építettük (összesen 234 darab határozatot vettünk figyelembe). Az MNB 2020-2024-es éves jelentéseit alapul véve láthatjuk, hogy miként alakult a bírságok megoszlása a szektorok között, illetve idősorosan, valamint a 2025-ös évre vonatkozó MNB határozatok értékeivel kiegészítve.
A korábbi évekhez hasonlóan 2025-ben is nőtt a kiszabott bírságok száma és mértéke, ugyanakkor az idei évben nem a tőkepiaci, hanem a hitelintézeti szektorban születtek nagy összegű kiszabások.
A 2025-ben kiszabott bírságok nagysága ismét meghaladta az előző évi értékeket, ez a növekvő trend pedig immáron ötödik éve tart. Ugyanakkor azt érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a tavalyi évhez képest a növekedés kisebb mértékű, 4,89%-os (míg 2023 és 2024 között ez a növekedés megközelítőleg 20,65%-os volt).
1. Ábra 2021 és 2025 között mért hatósági bírságok megoszlása MNB határozatok alapján1
Témakör specifikus észrevételek
Az összes pénzügyi szektort (pénz-és tőkepiaci, biztosítási és pénztári) figyelembe véve, a Felügyelet több hiányosságot fedezett fel az átfogó, téma-, cél- és utóvizsgálatok során, valamint a folyamatos felügyelet keretein belül, amelyek közül a leggyakoribbak a következők:
Piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem: 2025-ben is több esetben a piaci manipuláció, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt büntetett a Felügyelet. Piaci manipuláció esetében – a tavalyi évhez hasonlóan - a legjelentősebb mértékben a forgalomgenerálást és árfolyambefolyásolást eredményező ügyletek; kezdőlökésnek minősített megbízások és záróár beállítását eredményező ügyletek szerepeltek megállapított okként, míg bennfentes kereskedelem esetén az ok elsősorban bennfentes információk jogosulatlan közzététele volt.
A Felügyelet folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a piaci kereskedés integritásának fenntartására. Ennek keretében különös jelentőséggel bír a piaci manipuláció és a bennfentes kereskedelem tilalma, mivel a piacok szoros összekapcsolódása következtében az ilyen ügyletek hatásai adott piacon is széles körben, vagy más piacokra, akár országhatárokon túlra is átterjedhetnek. A felügyeleti szankciók közvetlenül érinthetik a természetes személy részvényeseket is, továbbá az ezek alapjául szolgáló magatartás nemcsak felügyeleti, hanem büntetőjogi megítélés alá is esik. A Felügyelet folyamatos fókusza a piacok tisztaságán arra utal, hogy érdemes – bizonyos esetben kötelező - a pénzügyi intézmények megfelelési stratégiájában a piacok tisztaságának védelmére vonatkozóan automatizált megoldásokat és kellő jártassággal rendelkező szakértőket alkalmazni és fontos a megoldások helyes paraméterezését is rendszeresen ellenőrizni.
Fogyasztóvédelem: A fogyasztóvédelmi tárgykörben kiszabott bírságok elsősorban a szerződéskötést megelőző ügyféltájékoztatási kötelezettségek megsértéséhez, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások nem megfelelő teljesítéséhez, valamint az egyes termékekkel kapcsolatos tulajdonságok feltárásához kapcsolódtak. A felügyeleti eljárások során megállapítást nyert, hogy egyes szolgáltatók nem biztosították a fogyasztók számára a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, teljes körű és egyértelmű tájékoztatást a szerződéskötést megelőzően, továbbá hiányosságok merültek fel az ügyfélpanaszok nyilvántartásával, kivizsgálásával és határidőben történő megválaszolásával összefüggésben is. Emellett több esetben a kínált termékek jellemzőinek, kockázatainak vagy feltételeinek bemutatása nem felelt meg maradéktalanul a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A 2024-es évben ezen jogsértések halmozott előfordulása több alkalommal is jelentős összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását indokolta. Mindennek azért van kiemelt jelentősége, mert a szerződéskötést megelőző tájékoztatási feladatok helyes meghatározása, optimális kialakítása (lehetőleg minél digitalizáltabb formában) nemcsak az ügyfél-élmény meghatározásának hanem a megfelelési kockázatkezelés első lépései is. A fogyasztóvédelem terén az MNB elsődleges célkitűzése a túlzott mértékű díjak visszaszorítása, az ügyfélpanasz-kezelési gyakorlat színvonalának emelése, valamint a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás átláthatóságának biztosítása.
2025-ben a legnagyobb mértékű fogyasztóvédelmi bírság 23 millió Ft volt, amelyet egy biztosítópiaci szereplő a fogyasztók szerződéskötést megelőző tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások megsértéséért, a díjakkal kapcsolatos értesítési kötelezettség nem megfelelő teljesítéséért, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésével összefüggő hiányosságokért, valamint az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó szabályok be nem tartásáért szabott ki a Felügyelet.
Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás: E témakör mindig is szigorúan felügyelt volt, de az új pénzmosási szabályokra való felkészülés és az elkövetési magatartások sokszínűsége és komplexitása miatt is egyre erősebb odafigyelést és felkészültséget, valamint megfelelően szofisztikált infrastruktúrát és képzett emberi erőforrást igényel. A Felügyelet ennek megfelelően kimondottan szigorúan ellenőrzi a piaci szolgáltatók pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési folyamatainak, rendszereinek megfelelését. A Felügyelet több esetben szabott ki bírságot belső ellenőrző és információ rendszerekkel kapcsolatos hiányosságok, szűrőrendszerekkel kapcsolatos megfelelési problémák, továbbá informatikai hiányosságok miatt.
A Felügyelet legnagyobb összegű bírsága ezen a területen egy hitelintézetre kiszabott 41,25 millió Ft volt a nem megfelelő kockázatalapú megközelítés alkalmazása, kiemelt közszereplőkkel kapcsolatos hiányosságok, ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódó dokumentáció-kezelési hiányosságok, nem megfelelő szűrési és bejelentési gyakorlat, valamint informatikai támogatottsági hiányosságok miatt.
Az MNB számára a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének ellenőrzése kiemelt jelentőségű, mivel ezek a tevékenységek súlyos kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszer stabilitására, átláthatóságára és a pénzügyi piacokba vetett bizalomra. A hatékony belső kontrollok és ezek ellenőrzésére kialakított felügyeleti kontroll hozzájárul a jogellenes pénzügyi műveletek feltárásához és megelőzéséhez, valamint biztosítja, hogy a pénzügyi intézmények működése megfeleljen a nemzeti és nemzetközi szabályozási elvárásoknak. Ennek alapján fontos szinte minden pénzügyi intézmény számára a megfelelő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás-ellenes folyamatok kialakítása, ebben a megfelelő digitalizációs és automatizációs szint megvalósítása, az AI megoldások megfontolása és bevezetett megoldásai, folyamatai rendszeres belső felülvizsgálata.
Engedély nélkül végzett tevékenységek: A Felügyelet továbbra is kiemelten szigorúan kezeli ezt a jogsértést. Vizsgálatai során mind természetes személyek, mind pedig jogi személyek esetében feltárásra került engedély vagy bejelentés nélkül végzett pénzkölcsön nyújtás, befektetési elemzés vagy más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása. Ezek kapcsán a Felügyelet tevékenységtől történő eltiltást, valamint piacfelügyeleti bírságot állapított meg, más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása esetén kiemelkedően magas összegben.
Bírságok megoszlása, trendek
A Felügyelet a 2025-ös éves jelentése, melyben a bírságok is összegzésre kerülnek még nem került publikálásra, ugyanakkor a rendelkezésre álló elérhető MNB határozatokból jól látszik, hogy a 2025-ös évben a bírságok jelentősebb része a hitelintézeti szereplőket érintette, ami egy kimagasló értékkel bíró büntetésnek (567 millió Ft) köszönhető, mely bírságot a Felügyelet engedély nélkül végzett szolgáltatásnyújtás miatt szabta ki.
Jelen hírlevelünkben a Felügyelet honlapján 2025.12.31. előtt megjelent határozatok kerültek feldolgozásra, amelyek értelmében a hitelintézeti szektorra összesen 1 milliárd 604 millió Ft büntetést szabtak ki, ezt követi a tőkepiaci szektor összesen 488 millió Ft összeggel, majd a biztosítási szektor egy alacsonyabb, összesen 254 millió Ft-os bírsággal, végezetül a pénztári szektor 23,5 millió Ft összeggel.
2. Ábra 2025-ös MNB büntetések megoszlása szekcióként2
Szektor specifikus észrevételek
Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások
A Felügyelet számos hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást szólított fel a vizsgálatokat követően a megállapított hiányosságok pótlására és a folyamataik átalakítására.
Több bank esetében a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére szolgáló tevékenység hiányosságai miatt szabtak ki büntetést, ahol nem megfelelően működtették ügyfél-átvilágítási és kockázatkezelési rendszereket, de volt olyan pénzintézet, amelynél a vizsgálat vállalatirányítási, hitelkockázati és IT-biztonsági problémákat tárt fel.
Ezen felül több szereplő – bár kisebb bírságösszeggel – felelt a tájékoztatási kötelezettség megsértéséért, ami továbbra is visszatérő hiányosság volt a szektorban.
Biztosítók
A Felügyelet több biztosítónál is hiányosságokat állapított meg a szolgáltatásra jogosultak tájékoztatására vonatkozó kötelezettségek, valamint a panaszkezelésre irányadó jogszabályok megszegése miatt. Emellett az egyes termékekhez kapcsolódó szabályozások, továbbá a nyilvántartási, adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszerek, bejelentés nélkül végzett biztosításközvetítői tevékenység, valamint az informatikai hiányosságok következtében több esetben jelentős összegű bírságot szabtak ki.
Pénztárak
Több pénztár esetében is bírságot szabtak ki a Felügyelet felé történő adatszolgáltatás hiányosságával kapcsolatban, továbbá a tagsági jogviszonyhoz köthető hiányosságok miatt. További szervezeti szabálytalanságként több pénztárnál állapította meg azt a Felügyelet, hogy az igazgatótanács vagy a küldöttgyűlés döntéshozatala, vagy jegyzőkönyvvezetése kifogásolható. Végezetül több pénztárt is szankcionáltak informatikai biztonsági követelmények hiányossága miatt.
Kiemelt büntetések
A Felügyelet 2025-ben két esetben rendkívüli helyzetre való tekintettel kiemelkedően magas bírságot szabott ki hitelintézeti szereplőkre.
Az MNB egy összesen 567 millió forintos bírságot szabott ki egy hitelintézeti szereplő két ügyfelére, közülük egyiket engedély nélkül végzett más fizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása miatt, míg a másik ügyfelet ebben történő közreműködése miatt bírságolták meg.
A Felügyelet továbbá azonnali hatállyal megtiltotta a hitelintézeti szereplőnek, hogy engedély nélküli szolgáltatást végezzen.
A másik kiemelkedő büntetés egy 100 millió Ft értékű piacfelügyeleti bírság, melyet engedély nélkül végzett pénzkölcsön nyújtás miatt szabott ki az MNB, szintén egy hitelintézeti szereplőre.
Jól látható, hogy az évek óta egyre fontosabb főbb témák, mint a digitalizáció és az információbiztonság, a csalás és pénzmosás elleni küzdelem erősítése, valamint a fogyasztóvédelem és jogszabályi megfelelés elvárások meghatározó fókuszát képezik a Felügyelet ellenőrzési gyakorlatának. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy bár a tendencia szerint a bírságok mértéke egyre növekszik, ezeknek azonban évről-évre egyre nagyobb részét teszik ki (álalában tőkepiaci műveletek és engedély nélküli tevékenységvégzés terén) rekordmértékű bírságok.
Ahogy azt minden évben hangsúlyozzuk, nemcsak a bírság elkerülése, hanem a működési hatékonyság és biztonság érdekében, valamint a reputációs kockázat kezelése érdekében is erősen javasolt az átfogó felügyeleti vizsgálatok közötti időszakokban is belső (ön)vizsgálatot végezni, ideértve a belső védelmi vonalak és kontrol funkciók működését is. Ennek során érdemes nemcsak a jogszabályi elvárásokra, hanem a felügyeleti ajánlások és nemzetközi jó gyakorlatok vizsgálatára is kitérni. A KPMG nemzetközi hálózata és hazai pénzügyi szabályozásban szerzett tapasztalata segítségével kész a pénzügyi szektor szereplőit a megfelelésben vagy hatékonyság-növelésben, digitalizációs törekvésekben is segíteni.
[1] MNB Határozatok lekérdezése. URL: Határozatok lekérdezése - WebUI
[2] 2025-ös MNB Határozatok URL: Határozatok és végzések keresése (mnb.hu)
Korábbi tartalmaink
Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolat
