Adótörvény változások - 2023. július 4.

2023-07-06

2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényt (a továbbiakban: Módosítás), melynek lényegesebb pontjait az alábbiakban foglaltuk össze.

Személyi jövedelemadó

• Bizalmi vagyonkezelők: a bizalmi vagyonkezelőkkel (a továbbiakban: bvk) kapcsolatban a Módosítás értelmében ezentúl értékesítésnek kell tekinteni, ha a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad (illetve magánalapítvány esetében az alapító általi tulajdonba adás). Ez azt eredményezi, hogy a vagyonátadás esetén értékesítés megy végbe, amely a vagyonrendelő oldalán adózási kötelezettséget keletkeztethet: az értékesítésből származó bevételnek ebben az esetben az átadott vagyonnak azt az értékét kell figyelembe venni, melyen azt az átvevő számviteli nyilvántartásba vette. A vagyonrendelő oldalán ezen a ponton az Szja törvény általános szabályai szerint kell a jövedelmet megállapítani. A Módosítás szerint továbbá a bvk által a kedvezményezett magánszemélynek kiadott nem pénzbeli vagyoni érték (pl. kft. üzletész) későbbi – a kedvezményezett általi – értékesítése során az értékesítő a bvk számviteli nyilvántartásában szereplő értékhelyesbítés nélküli értéket állíthatja a befolyt bevétellel szembe. A Módosítás pontosítja továbbá az osztalék fogalmát a bvk tekintetében: az a tartalék terhére juttatott vagyoni érték. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy a vagyon terhére adott juttatás adómentes, míg az osztalék a Szja törvény általános szabályai szerint adóköteles.

• Szja szerinti átalányadózás: a Módosítás kiegészíti a 80%-os költséghányadot alkalmazó tevekénységeket a személygépjárművezető-képzéssel (autósiskola).

• A Módosítás törvényi szintre emel számos, veszélyhelyzeti kormányrendeletben szabályozott változtatást: 
• Kifizetői Ekho eltörlése;

• SZÉP-kártya zsebek eltörlése és juttatási felső határ egységesítése (450 ezer forint)*;

• 30 év alatti anyák kedvezménye;

• Minimálbérhez kötött egyszerűsített foglalkoztatási számítási alap.

*Fontos megjegyezni, hogy a 237/2023. (VI. 19.) Korm. Rendelet 2023. augusztus 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősíti a 2023. december 31-ig a munkavállaló részére adott egyszeri, keretösszegen felüli, legfeljebb 200 ezer forint összegű SZÉP-kártyára történő juttatást.

Emellett pedig 2023. december 31-ig engedélyezik a kereskedőtől történő élelmiszervásárlást a SZÉP-kártya terhére.

Társasági adó

• A Módosítás alapján a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma pontosításra kerül azon esettel, ha a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerzi meg, majd a társaság tagja a részesedését ebben az évben értékesíti, kivezeti. Ezen szabályt majd a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésekre kell alkalmazni.

• A Módosítás új fejlesztési adókedvezményt vezet be a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházások tekintetében, amely egy átmeneti jellegű adókedvezmény. Ezzel kapcsolatban a Módosítás bevezeti a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházás fogalmát, mely olyan beruházás, aminek célja akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú, elektrolizátor, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezés gyártása, illetve ezek gyártásához tervezett és közvetlenül használt kulcsfontosságú berendezés gyártása és az ezek gyártásához kapcsolódó nyersanyag előállítása vagy visszanyerése. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt kérelmet nyújtson be az adópolitikáért felelős miniszternek, amit legkésőbb 2025. december 31-ig kell elbírálni és nyilvántartásba venni. 

• A Módosítás törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendelet által megfogalmazott (csődeljárás vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő), veszteségelhatárolással kapcsolatos szabályt.

• A Módosítás értelmében a Nemzeti Összefogás Számlaszáma javára adomány jogcímen adott támogatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül is elismert ráfordításnak minősülne.

• A nem a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek közül a Módosítás alapján törlésre kerül a reklámköltség.

• A Módosítás megszünteti a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt, még fel nem használt veszteség felhasználására vonatkozó korábbi időbeli korlátozást (2030), azaz ezen veszteségek a továbbiakban időben korlátlanul felhasználhatók.

Pénzügyi szervezetek különadója (bankadó)

• A Módosítás törvényi szintre emeli a pénzügyi szervezetek jelenleg az extraprofitadó-rendelet által szabályozott különadó-mentességére vonatkozó szabályokat.

Energiaellátók jövedelemadója

• A Módosítás értelmében az adóalanyi kör kibővül a kőolajterméket értékesítő kereskedővel, aki az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti. Azon adóalanyok, akik a külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesítik, az adóalapjukat a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék arányában osztják meg. Az ilyen kőolajtermékekről és a megosztásról a Módosítás külön nyilvántartási kötelezettséget ír elő.

Általános forgalmi adó

• 2024. januárjától új fejezettel egészül ki az Áfa törvény, amely a következő évtől bevezetendő kötelező visszaváltási díj áfavonatkozásait rendezi. A kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja nem része a termékértékesítés adóalapjának, a díj tehát áfakörön kívüli tételként jelenik meg. A visszaváltás és a visszaváltási díj visszatérítése folytán tehát az adó alapja utólag nem csökkenthető. Amennyiben azonban az érintett terméket nem váltják vissza, adófizetési kötelezettség keletkezik a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalany oldalán. Az új rendszer működtetése és a vonatkozó áfaszabályok kapcsán számos gyakorlati kérdés merül fel. Nem változik a szabályozás a betétdíjas termékek tekintetében, tehát a betétdíjas termékek betétdíja továbbra is az adóalap részét képezi.

• A Módosítás rögzíti a 2024 júliusára időzített eNyugta-koncepcióhoz szükséges kereteket, ennek érdekében az Áfa törvény mellett az Adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései is változnak. A részletszabályok miniszteri szintű rendeletben kerülnek meghatározásra a későbbiekben.

• A Módosítás értelmében 2024. január 1-jétől változnak a számlakibocsátási kötelezettségre vonatkozó határidő szabályai. Ennek megfelelően a számla kibocsátásáról haladéktalanul gondoskodni kell abban az esetben, ha az ellenérték megfizetésére a teljesítésig (illetve napi gyűjtőszámlázás alkalmazása esetében a teljesítés napján) sor kerül. Az új határidőre figyelemmel kell lenni attól függetlenül, hogy milyen módon történik meg a fizetés (2024 januárjától tehát nem csak a készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetés esetén szükséges haladéktalanul kibocsátani a számlát, ha az a fenti határidőig megtörténik).

• A Módosítás egyértelműsíti, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást jogutódlással való megszűnésként kell kezelni.

• A Módosítás lehetővé teszi, hogy az állami feladatátszervezések során a feladatot átvevő adóalanyt jogutódnak lehessen tekinteni áfa szempontjából; így, ha a szerző megfelel az Áfa törvényben a jogutódlásra vonatkozóan meghatározott különös feltételeknek, akkor az átadással nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. A jogutódlásra vonatkozó szabályoknak megfelelően a szerzésig bezárólag keletkezett áfa tekintetében egyetemleges felelősség terheli az átadó és a szerző adóalanyt ilyen esetben is.

• Jogharmonizációs célú változás, hogy a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös áfavisszatérítési eljárás keretében vissza lehet igényelni a belföldi ingatlanbeszerzések kapcsán előzetesen felszámított adót (amennyiben az adóalany egyébként minden egyéb feltételnek eleget tesz). Az új szabály a Közösségen belül letelepedett adóalanyokra és azon beszerzésekre vonatkozik, amelyek esetén 2021. december 31-ét követően szükséges a fizetendő adót megállapítani. 

• A Módosítás pontosítja a pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó, a 2024. január 1-jén hatályba lépő negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, továbbá ezek elmulasztására vonatkozóan speciális szankciós rendelkezésekkel egészül ki az Adózás rendjéről szóló törvény.

• Az Adózás rendjéről szóló törvény új rendelkezése kifejezetten előírja, hogy a számlázó program fejlesztőjét az adóhatóság hivatalból tájékoztatja a hibás online adatszolgáltatás okainak feltárása és javítása érdekében a rendszer visszajelzéseiről, valamint az érintett adózók adószámáról, elősegítve ezzel az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség megfelelő teljesítését.

• 2024. január 1-től a hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványok (napilapok) tekintetében 0% az adómérték.

Jövedéki adó

• 2024. január 1-től nő az üzemanyagok adómértéke az uniós adóminimumnak megfelelően, emellett a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdasági gázolaj adómértéke és adókedvezménye is kiigazításra kerül.

Népegészségügyi termékadó

• A Módosítás törvényi szintre emeli a jelenleg hatályos, kormányrendeleti szintű szabályozást (tartalmi módosítás nélkül).

Vám

• Jelenleg az áruk kiléptetését megelőzően az árunyilatkozat módosítására technikailag nincs lehetőség (csak az érvénytelenítésre), azonban a Módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a kiviteli árunyilatkozatok érvénytelenítése ne vonjon maga után szükségszerűen vámigazgatási bírságot.

Innovációs járulék

• A Módosítás az innovációs járulék alapját transzferár-szempontból összhangba hozza a helyi iparűzési adó alapjával, így a járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a későbbiekben a társasági adó törvényben előírt transzferárazási módszerszertan szerint szükséges megállapítani.

• A Módosítás választási lehetőséget ad az innovációs járulék fizetésére kötelezett kisvállalatiadó-alanynak, amely szerint az egyszerűsített módon meghatározott helyiiparűzésiadó-alap alapján határozhatja meg az innovációs járulék alapját is. Ezen választás az adott adóévre szól és a választásról bejelentést kell tenni, amelyet legkésőbb a járulékbevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni. Ezen új járulékalap-meghatározást elsőnek a 2023. adóévre lehet alkalmazni. 

Helyi iparűzési adó

• A Módosítás a törvény telephely fogalmát kiegészíti, ezáltal pedig a légitársaságok esetében telephelynek számít a légijáratok indításának helyszíne és a repülőtér is. A Módosítás definiálja azt is, hogy azon vállalkozó tekinthető légi személyszállítást végzőnek, akinek a nettó árbevétele 75%-a az adóévben légi személyszállításból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból áll. Emellett pontosításra kerül a külföldi székhelyű légitársaságok esetében a rájuk vonatkozó nettó árbevétel fogalma is, melybe bele kell érteni a Magyarországról induló személyszállító járatok igénybevételéért és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő ellenértéket is. Ezzel kapcsolatban a Módosítás kiegészíti a törvény mellékletét a légi személyszállítókra vonatkozóan egy sajátos adóalap-megosztási módszerrel. 

• A munkaerő-kölcsönzők telephelyfogalma is módosul, amely alapján telephelynek minősül valamennyi önkormányzat illetékességi területe, ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített munkaórák száma az adóéven belül összesen legalább 21 000. 

Gépjárműadó

• A jelenleg hatályos szabályozás szerint az egyesület, illetve alapítvány a tulajdonában lévő gépjárműve után abban az évben mentes a gépjárműadó alól, amely év előtti évben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Ezen mentességi szabály bővítése érdekében a Módosítás a mentességet kiterjeszti azon esetekre vonatkozóan is, amikor egyesület, alapítvány vagy köztestület a gépjármű üzembentartója. Ehhez kapcsolódóan a jogszabály két feltételét kell teljesíteni.

• A Módosítás ezen felül az egyesület, alapítvány tulajdonában álló gépjárműre vonatkozó hatályos mentességi tényállást bővíti a köztestület tulajdonában álló gépjárművel is.

Illeték

• A Módosítás törvényi szintre emeli a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó rendelkezéseket. Tehát a gyakorlatban kiterjeszti a kedvezményes illetékkulcs (2%) alkalmazásának lehetőségét arra az esetre, ha a hitelintézet reorganizációs vagy szerkezetátalakítási eljárás alatt álló adósától hitelezőként szerez ingatlant. Egyéb módosítás ezzel kapcsolatban nem történt.

Pénzügyi tranzakciós illeték

• A Módosítás törvényi szintre emeli a vészhelyzeti szintű rendeleti szabályokat ezzel az adónemmel kapcsolatban. Tehát gyakorlatilag ugyanazon szabályok lesznek továbbra is alkalmazandóak (egy mentességi szabály kivételével), csupán azok átültetésre kerülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szövegébe. 

• A Módosítás alapján mentesül az értékpapír-tranzakciós illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha az ügyfélszámla (értékpapírszámla) tulajdonosa kizárólag olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogi megállapodás (különösen a gazdasági társaság, a polgári jogi társasági szerződés, a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy az alapítvány), aki (amely) az Európai Unió más tagállama vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű.

Az adózás rendjéről szóló törvény

• A Módosítás alapján a jövőben a gépjárműadót a jelenlegi két részlet helyett egyösszegben, április 15-ig kellene megfizetni. Azon adózók, akik ezt nem tudják egyösszegben megfizetni, bizonyos feltételekkel kérhetnek részletfizetést.

• A jelenlegi cél szerint az online pénztárgépeket fokozatosan az elektronikus nyugta kiadására is alkalmas egyéb technikai eszköz/megoldás váltja fel. A Módosítás pedig ehhez kapcsolódóan vezet be új fogalmakat, mint az e-pénztárgép, e-nyugta, nyugtatár és a nyugtatár-szolgáltató. Továbbá, az e-pénztárgéphez kapcsolódóan vezet be adatszolgáltatási kötelezettséget a törvény az állami adó- és vámhatóság, valamint a nyugtatár-szolgáltató felé. Az e-pénztárgépre vonatkozó szabályok 2024. július 1-jén lépnek hatályba.

• A Módosítás a feltételes adómegállapítás lehetőségét kiterjeszti a jövőben az úgynevezett típusszerződésre is, amely eljárás díja 10 millió forint lenne. Az eddigi díjtételek is módosulnak: az alapeljárás díja 8 millió forintra nő 5 millió forintról, sürgősségi eljárás esetén pedig 12 millió forintot kell fizetni 8 millió forint helyett.

• Abban az esetben, ha az általános forgalmi adó alanyának gazdasági tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábbiaktól eltérően a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül, és ezáltal a bevallási gyakorisága megváltozik (éves vagy negyedéves helyett havi lesz), úgy a Módosítás szerint soron kívüli bevallásra lesz kötelezett.

• A veszélyhelyzeti kormányrendeletek közül a társasági adó devizában történő megfizetéséről szóló kormányrendelet, valamint a helyi iparűzési adó devizában történő megfizetéséről szóló kormányrendelet szabályai a törvényi szabályozásba kerülnek átültetésre.

• A Módosítás a megbízható adózói minősítést nem befolyásoló tényezőket bővítené a kis összegű (100 ezer forintot nem meghaladó) végrehajtási eljárásra irányuló megkeresés alapján indult végrehajtásokkal. A bővítés elkerülhetővé teszi a megbízható státusz elvesztésével járó aránytalanul nagy hátrányokat. Továbbá, ezzel kapcsolatban a Módosítás változtat a csoportos adóalany tagjának és volt tagjának adózói minősítése során vizsgálandó feltételeken is.

• A köztartozásmentes adózói adatbázisból a Módosítás alapján csak a 30.000 Ft-ot meghaladó köztartozással rendelkező adózók kerülnek ki, illetve akiknek nettó 5.000 Ft-ot meghaladó adótartozása van.

Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény

• Az adóeljárás fogalmát kiegészíti a Módosítás, azért, hogy az e-pénztárgéphez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat le lehessen bonyolítani.

• A Módosítás szerint változna a pénzügyi képviselők jegyzett tőkéjére vonatkozó feltétel, amely alapján az 50 millió forintos szabály 150 millióra módosulna.

Extraprofitadó-rendelet

• Módosítás hatályon kívül helyezi azon rendelkezéseket, melyek átkerülnek az egyes adótörvényekbe. 

A légitársaságok hozzájárulása

• A légitársaságok hozzájárulása eredetileg extraprofitadóként került bevezetésre, a Módosítás a légitásaságok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat zöldadóként törvényi szintre emeli.