Adóriadó

2022. június 4-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, melynek lényegesebb pontjait az alábbiakban összefoglaltuk.

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások új különadója

• A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a 2022. és a 2023. adóévre a Helyi adókról szóló törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján megállapított nettó árbevételük (módosított nettó kamateredményük) alapulvételével plusz különadó bevallására és megfizetésére kötelezettek.
• A különadó mértéke 2022-ben 10%, míg 2023-ban 8%.
• A 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon kell bevallani, az adókötelezettséget pedig két egyenlő részletben október 10-ig és december 10-ig megfizetni. A 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig kell bevallani, az adókötelezettséget pedig három egyenlő részletben, június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig megfizetni.
• Az új szabályokat a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő és 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévükre alkalmazzák.

Kőolajtermék-előállítók különadója

• A kőolajtermék-előállítók a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadó bevallására és megfizetésére lesznek kötelezett.
• A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj speciális módon meghatározandó világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
• A különadó mértéke 25%.
• A kőolajtermék-előállítók a különadó-kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítják meg, vallják be és fizetik meg. Azonban a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak hónapjaira fizetendő különadó esetén a határidő szeptember 20. lesz.
• A fentiekben bemutatott szabályokat a kőolajtermék-előállítók első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő és 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévükre alkalmazzák.

Erőművi termelők különadója

• Különadó-kötelezettség terheli a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű KÁT rendelet, illetve METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelőjét, illetve a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelőjét, amennyiben mérlegkör tagsági, prémium támogatás vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.
• Mentes a különadó alól a termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.
• A különadó alapja:
  • A mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelők esetén a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege. E tekintetben a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti ár alkalmazandó.
  • Zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.
• A különadó mértéke 65%.
• A különadó legkorábban a 2022-ben kezdődő, utoljára pedig a 2023. december 31-ét magában foglaló adóévre vonatkozóan merülhet fel:
  • a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő naptól, illetve
  • a kereskedelmi üzem mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés nélkül történő megkezdése esetén a kereskedelmi üzem megkezdésének napjától kezdődően

a teljes érintett adóévre vonatkozóan.

• A különadót főszabály szerint havi gyakorisággal, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig szükséges bevallani és megfizetni. A 2022. január 1. és július 1. közötti időszakra vonatkozóan esetlegesen felmerült különadó-kötelezettség egyösszegben, 2022. szeptember 20-ig esedékes.

Pénzügyi eszköz vétele után bevezetett tranzakciós illeték

• A 2022. július 1-jétől a befektetési vállalkozás és a hitelintézet a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköznek az ügyfélszámla vagy a saját számla javára történő vétele után tranzakciós illeték bevallására és megfizetésére kötelezett.
• A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára).
• A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3%-a, de vételenként legfeljebb 10 ezer Ft, azzal, hogy a kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
• Mentes az illeték alól a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által nyújtott befektetési szolgáltatás.
• A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a tranzakciós illetéket havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
• E rendelkezéseket első alkalommal a 2022. szeptember 20-ig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

• 2022. július 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási és a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is alkalmazni kell. Határon átnyúló szolgáltatásról van szó, ha a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe. A fentiek alapján érdemes lehet átgondolni, hogy pl. a csoporton belül cash pool szolgáltatást nyújtó külföldi kapcsolt vállalkozások nem válnak-e alanyaivá az új rendelkezéseknek.
• A határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-jéig, ha már 2022. július 1-jétől a tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség alanyává válik. Amennyiben csak július 1-jét követően válik az illetékkötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz.
• A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke – a korábbi kivételekkel – marad a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3%-a, de a felső határ fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer Ft-ra nő.

• 2022. július 1-jétől hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a légi személyszállítási tevékenységet. A hozzájárulás a belföldről induló utasok (kivéve tranzit utasok) száma alapján a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által fizetendő.
• A hozzájárulás mértéke fix, melynek összege az utazás végső úticéljától függ:
  • az Európai Unió vagy egyes európai országok esetén 3.900 Ft/fő;
  • minden más esetben 9.750 Ft/fő.
• A hozzájárulás bevallása és megfizetése havonta esedékes, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, az adott tárgyhónapban indult utasok száma alapján, melyről a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet megfelelő nyilvántartást köteles vezetni.

• A cégautóadó havi mértéke – mely a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján meghatározott összeg – 2022. július 1. és 2022. december 31. között majdnem kétszeresére növekszik.

• Ideiglenesen emelkedik a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a megállapodás alapján forgalmazó által az egyes, közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerekre, valamint tápszerekre vonatkozó befizetési kötelezettségének mértéke.
• A kötelezettség mértéke
  • 10 ezer Ft alatti termelői árú, 20%-os adókulcs alá eső termékek esetén marad 20%;
  • 10 ezer Ft feletti termelői árú, korábban 20%-os adókulcs alá eső termékek esetén 28%-ra növekszik.
• A módosított adómérték a 2022-2023-as években hatályos, elsőként a 2022. április havi időszakra vonatkozóan, melynek bevallási határideje 2022. július 20.

• Átmenetileg bővül a Robin Hood adó kötelezettség alá eső tevékenységek és szervezetek köre.
• A 2022-es és 2023-as adóévekre vonatkozóan az energiaellátókon túl a Robin Hood adó alanyának minősülnek a feldolgozóipari gyártók, azaz a Távhő. törvényben felsorolt TEÁOR számok alapján azonosított bioetanol gyártó, keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint napraforgóolaj gyártó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek is.
• Az adókötelezettség évközi bevezetésére tekintettel a feldolgozóipari gyártók adóelőleg bevallását és megfizetését illetően a főszabálytól eltérő rendelkezések érvényesek:
  • a 2022-es adóév adóelőlege a 2022. adóévre várható adó összege, melyet 2022. szeptember 20-ig szükséges bevallani és ettől a naptól kezdődően havonta, egyenlő részletekben megfizetni,
  • a 2023-as adóév adóelőlege a 2023. adóévre várható adó összege, melyet 2023. január 20-ig szükséges bevallani és havonta, egyenlő részletekben megfizetni.

• Változnak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó, munkáltatót terhelő közteherre vonatkozó szabályok. A megemelt közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkező egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
  • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony naptári napjaira eső közteher mértéke a korábbi 500 Ft-ról 1.000 Ft*-ra emelkedik.
  • Alkalmi munka esetében a munkaviszony naptári napjaira eső közteher mértéke a korábbi 1.000 Ft-ról 2.000 Ft*-ra emelkedik.
  • Filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén a naptári napokra eső közteher mértéke a korábbi 4.000 Ft-ról 6.000 Ft*-ra emelkedik.
• A közterhek változásával egyidőben a filmipari statisztára vonatkozó, legmagasabb napi nettó jövedelme is emelésre került, a korábbi 18.000 Ft-ról 24.000 Ft*-ra.
• A jogszabályváltozás érinti továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók nyugellátásának számítási alapját, amely a változások értelmében mezőgazdasági idénymunka valamint turisztikai idénymunka esetén 2.800 Ft, míg alkalmi munka és filmipari statiszta esetén 5.600 Ft* lesz.

*A fenti összegek a 200.000 Ft-os minmálbér összeggel kerültek kiszámításra. A minimálbér változása a közterhek módosulását vonja maga után. A végleges összegeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján 2022. július 10-ig teszi közzé. 

• Az adóköteles termékeket a Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszámok alapján kell a továbbiakban meghatározni.
• Kiegészítésre került a szörp fogalma, tekintve, hogy a jövőben az édesítőszerből előállított szörpök is a népegészségügyi termékadó köteles termékek körébe tartozhatnak.
• Nő az egyes adóköteles termékekre alkalmazandó adó mértéke, illetve változik az adóköteles termékek köre is.
• Számos termék a hozzáadott cukortartalomtól függetlenül is adókötelessé válik. Hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmazó termékek is az adó hatálya alá tartozhatnak.
• A módosítás értelmében a kivételek közé például csak a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek tartoznak (a jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján már a 25 %-os hányadot tartalmazó termékek nem tartoznak a népegészségügyi termékadó hatálya alá).
• Új adóköteles termékkategóriák jelennek meg (a csemege, valamint az előre csomagolt édes és sós tészta).  Kikerülnek azonban a népegészségügyi termékadó hatálya alól az alkoholos italok.

• Távközlési pótadó bevallására és megfizetésére válnak kötelezetté a távközlési adó alanyai, illetve további, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben definiált elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyek a 2022. július 1-jét magában foglaló, valamint a 2023-ban kezdődő adóéveikre vonatkozóan (a továbbiakban 2022-es és 2023-as adóévek). A pótadó alapja főszabály szerint a 2022-es és 2023-as adóévekben az adóköteles tevékenységből elért, az iparűzési adókötelezettség alapjául is szolgáló nettó árbevétel. 
• A pótadó mértéke sávosan növekvő:
  • 1 milliárd Ft adóalap részig 0%,
  • 1 - 50 milliárd Ft közötti adóalap részre 1%,
  • 50 -100 milliárd Ft közötti adóalap részre 3%,
  • 100 milliárd Ft-ot meghaladóan 7%.
• Azon társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások, amelyek kapcsolt vállalkozási viszonya 2022. június 1-jét követően végrehajtott átalakulás (kiválás, szétválás) miatt áll fenn, vagy amennyiben az adó alanya adóköteles tevékenységéhez szükséges eszközeit 2022. július 1-jét követően kapcsolt vállalkozása számára átadja vagy használatba adja, adókötelezettségüket ezen kapcsolt vállalkozás(ok)kal összeszámítva határozza meg. Azaz érintett kapcsolt vállalkozások adóalapjai összeadódnak, a sávosan növekvő adómértéket ezen összesített adóalapra vetítik, majd az így számított adókötelezettséget az egyes vállalkozások adóköteles nettó árbevételeik arányában osztják meg. E rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben bizonyítható, hogy ezen tranzakciók végrehajtása nem adóelkerülést, hanem kizárólag gazdasági érdekeket célzott.
• A pótadó adóévi összegének bevallása és megfizetése a 2022-es, valamint a 2023-as adóéveket követő 5. hónap utolsó napja. Ezen túl, a pótadó alanyai adóelőleg teljesítésére is kötelezettek:
  • A 2022-es adóévre vonatkozóan a pótadóelőleg összege főszabály szerint a 2021-ben kezdődő adóévben elért adóköteles nettó árbevétel és a fenti sávos adómérték alapján határozandó meg. Bevallásának és megfizetésének határideje 2022. november 30.
  • A 2023-as adóévre vonatkozóan a pótadóelőleg összege a 2022-es adóévre vonatkozóan megállapított pótadó összegével egyezik. Bevallásának és megfizetésének határideje a 2023-as adóév 5. hónapjának utolsó napja, azaz főszabály szerint a 2022-es adóévre vonatkozó éves pótadó kötelezettség elszámolásának határideje.
• A pótadó alanyává 2022. július 1-jétől váló adózók esetén a pótadó alapja a 2022-es adóévben elért (12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített) adóalapra vetített, az adóév naptári napjaira arányosan számított összege.

• A biztosítók a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadót kötelesek fizetni.
• A pótadó alapja

nyújtásából származó biztosítási díj összege. (Itt fontos megjegyezni, hogy míg a korábban már adóztatott biztosítások esetében adókötelezettség csak a magyarországi kockázatfelmerülési hellyel rendelkező biztosítások esetén keletkezik, ilyen megkötést az életbiztosítások esetén nem tartalmaz a jogszabály, jelentős jogbizonytalanságot okozva.)

• A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén az alábbiak szerint alakul:
  • nem-életbiztosítások adóalapja kapcsán: 1 milliárd Ft-ig 4%, 1 milliárd Ft és 18 milliárd Ft között 8%, 18 milliárd Ft felett 14%;
  • életbiztosítások adóalapja kapcsán: 1 milliárd Ft-ig 2%, 1 milliárd Ft és 18 milliárd Ft között 3%, 18 milliárd Ft felett 6%.
• A pótadó mértéke a 2023-ban keletkezett adóalap esetén
  • nem-életbiztosítások adóalapja kapcsán: 2 milliárd Ft-ig 2%, 2 milliárd Ft és 36 milliárd Ft között 4%, 36 milliárd Ft felett 7%;
  • életbiztosítások adóalapja kapcsán: 2 milliárd Ft-ig 1%, 2 milliárd Ft és 36 milliárd Ft között 1,5%, 36 milliárd Ft felett 3%.
• A pótadót a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett díjbevétel után 2023. január 31-ig, míg a 2023-ban keletkezett díjbevétel után 2024. január 31-ig kell bevallani és megfizetni.
• Mindazonáltal a biztosítók pótadóelőleg megfizetésére is kötelezettek. 2022. november 30-ig kell megfizetni és bevallani a 2021. július 1. és 2022. június 30. között elszámolt, míg 2023. május 31-ig a 2022. július 1. és 2022. december 31. között elszámolt biztosítási díj alapulvételével számított pótadóelőleget a fenti kulcsokkal. Azaz nagy valószínűséggel a pótadóelőleg első – 1 évre számított – részlete meg fogja haladni a tényleges pótadókötelezettséget, így a biztosítók ezzel is finanszírozni fogják a költségvetést.
• A kapcsolt vállalkozásoknak bizonyos esetben konszolidált módon kell megállapítaniuk adóalapjukat: az adókötelezettséget az adóalanyok összesített adóalapja után kell kiszámolni, és az egyes adóalanyok között saját adóalapjuk arányában felosztani. Ezen előírás kizárólag akkor alkalmazandó, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követően szétválással, kiválással jött/jön létre, vagy a biztosító az e tevékenység lehetővé tevő eszközeit június 1-je után vele kapcsolt viszonyban levő biztosító részére át- vagy használatba adta/adja.

• Számos jövedéki termék esetében nő a jövedéki adó mértéke 2022. július 1-jétől.
• Bizonyos dohánytermékek vonatkozásában két lépcsőben (először 2022. július 1-jétől, majd pedig 2023. január 1-jétől) nő a jövedéki adó mértéke.

• Egyszeri kiskereskedelmi pótadó bevallására és megfizetésére válnak kötelezetté a kiskereskedelmi adó alanyai a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre vonatkozóan, mely pótadó alapja főszabály szerint a megelőző, 2021-es adóévre vonatkozó kiskereskedelmi adó évesített összegének 80%-a. A pótadó bevallásának és megfizetésének határideje 2022. november 30.
• Az előzőektől eltérően, a kiskereskedelmi adó hatálya alá elsőként 2022-ben kerülő adóalanyok a pótadót a 2022-es üzleti évükről esedékes év végi bevallással egyidejűleg kötelesek bevallani és megfizetni.
• Fentieken túl, a 2023-ban kezdődő adóévtől kezdődően emelkedik a kiskereskedelmi adó mértéke:
  • az  500 millió Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0%,
  • 500 millió Ft - 30 milliárd Ft közötti adóalap részre 0,1%-ról 0,15%-ra,
  • 30 milliárd Ft - 100 milliárd Ft közötti adóalap részre 0,4%-ról 1%-ra,
  • 100 milliárd Ft-ot meghaladóan 2,7%-ról 4,1%-ra.
• Az emelt adómértéket a 2022-es adóév adóalapját figyelembe véve a 2023-as adóévre vonatkozóan esedékes adóelőlegekre is alkalmazni kell.

• 2022. augusztus 1-jétől a bányajáradék mértéke – a bányászatról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – a 2022. és 2023. adóévben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
  • a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – a 48%-a,
  • az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében a 42%-a (amennyiben a bányajáradék mértéke ennél kevesebb lenne),
  • a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – a 36%-a.
• Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében pedig a bányászatról szóló törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
• A szénhidrogének fajlagos értékének számítása módosul. Emellett a kormányrendelet értelmében a kötelező legkisebb fajlagos érték 2022-ben 260 ezer Ft/t, míg 2023-ban 230 ezer Ft/t lesz. A földgáz esetén pedig 2022-ben 40 ezer Ft/MWh, míg 2023-ban 35 ezer Ft/MWh kötelező legkisebb fajlagos értékkel kell számolni.
• A bányavállalkozó – bizonyos kivételekkel – 2022-ben és 2023-ban legalább a 2021. adóévben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.
• A fentebb részletezett rendelkezéseket nem kell alkalmazni a kormányrendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.