Ugrás a fő tartalomra

      2022-06-08

      2022. június 4-én kihirdetésre került a Magyar Közlönyben az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet, melynek lényegesebb pontjait az alábbiakban összefoglaltuk.

      Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók

      Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások új különadója

      • A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a 2022. és a 2023. adóévre a Helyi adókról szóló törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján megállapított nettó árbevételük (módosított nettó kamateredményük) alapulvételével plusz különadó bevallására és megfizetésére kötelezettek.
      • A különadó mértéke 2022-ben 10%, míg 2023-ban 8%.
      • A 2022. adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön nyomtatványon kell bevallani, az adókötelezettséget pedig két egyenlő részletben október 10-ig és december 10-ig megfizetni. A 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig kell bevallani, az adókötelezettséget pedig három egyenlő részletben, június 10-ig, október 10-ig és december 10-ig megfizetni.
      • Az új szabályokat a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő és 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévükre alkalmazzák.

      Kőolajtermék-előállítók különadója

      • A kőolajtermék-előállítók a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadó bevallására és megfizetésére lesznek kötelezett.
      • A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj speciális módon meghatározandó világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
      • A különadó mértéke 25%.
      • A kőolajtermék-előállítók a különadó-kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítják meg, vallják be és fizetik meg. Azonban a 2022. január 1-je és 2022. július 1-je közötti időszak hónapjaira fizetendő különadó esetén a határidő szeptember 20. lesz.
      • A fentiekben bemutatott szabályokat a kőolajtermék-előállítók első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő és 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévükre alkalmazzák.

      Erőművi termelők különadója

      • Különadó-kötelezettség terheli a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű KÁT rendelet, illetve METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelőjét, illetve a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelőjét, amennyiben mérlegkör tagsági, prémium támogatás vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.
      • Mentes a különadó alól a termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.
      • A különadó alapja:
        • A mérlegkör tagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelők esetén a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségnek a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege. E tekintetben a termelő számára a Hivatal végleges határozatában megállapított jogosultság szerinti ár alkalmazandó.
        • Zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének szorzata.
      • A különadó mértéke 65%.
      • A különadó legkorábban a 2022-ben kezdődő, utoljára pedig a 2023. december 31-ét magában foglaló adóévre vonatkozóan merülhet fel:
        • a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő naptól, illetve
        • a kereskedelmi üzem mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés nélkül történő megkezdése esetén a kereskedelmi üzem megkezdésének napjától kezdődően

      a teljes érintett adóévre vonatkozóan.

      • A különadót főszabály szerint havi gyakorisággal, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig szükséges bevallani és megfizetni. A 2022. január 1. és július 1. közötti időszakra vonatkozóan esetlegesen felmerült különadó-kötelezettség egyösszegben, 2022. szeptember 20-ig esedékes.

      Pénzügyi eszköz vétele után bevezetett tranzakciós illeték

      • A 2022. július 1-jétől a befektetési vállalkozás és a hitelintézet a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköznek az ügyfélszámla vagy a saját számla javára történő vétele után tranzakciós illeték bevallására és megfizetésére kötelezett.
      • A tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára).
      • A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3%-a, de vételenként legfeljebb 10 ezer Ft, azzal, hogy a kötelezettség a pénzügyi eszköz vétele teljesítésének napján keletkezik.
      • Mentes az illeték alól a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által nyújtott befektetési szolgáltatás.
      • A befektetési vállalkozás és a hitelintézet a tranzakciós illetéket havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.
      • E rendelkezéseket első alkalommal a 2022. szeptember 20-ig esedékes tranzakciós illetékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

      Pénzügyi tranzakciós illeték egyéb változásai

      • 2022. július 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt a pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási és a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre is alkalmazni kell. Határon átnyúló szolgáltatásról van szó, ha a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása nem a szolgáltatást nyújtó székhelyével, telephelyével, főirodájával, fióktelepével azonos országban történik, és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél telephelye, lakóhelye (lakcíme) sem abban az országban van, amelyben a szolgáltatást nyújtó székhelye, telephelye, főirodája, fióktelepe. A fentiek alapján érdemes lehet átgondolni, hogy pl. a csoporton belül cash pool szolgáltatást nyújtó külföldi kapcsolt vállalkozások nem válnak-e alanyaivá az új rendelkezéseknek.
      • A határon átnyúló szolgáltatást végző személy állami adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni 2022. szeptember 1-jéig, ha már 2022. július 1-jétől a tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség alanyává válik. Amennyiben csak július 1-jét követően válik az illetékkötelezettség alanyává, az alannyá válás napját követő hónap 1. napjáig kell bejelentkeznie az állami adóhatósághoz.
      • A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke – a korábbi kivételekkel – marad a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3%-a, de a felső határ fizetési műveletenként legfeljebb 10 ezer Ft-ra nő.

      Légitársaságok hozzájárulása

      • 2022. július 1-jétől hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a légi személyszállítási tevékenységet. A hozzájárulás a belföldről induló utasok (kivéve tranzit utasok) száma alapján a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által fizetendő.
      • A hozzájárulás mértéke fix, melynek összege az utazás végső úticéljától függ:
        • az Európai Unió vagy egyes európai országok esetén 3.900 Ft/fő;
        • minden más esetben 9.750 Ft/fő.
      • A hozzájárulás bevallása és megfizetése havonta esedékes, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, az adott tárgyhónapban indult utasok száma alapján, melyről a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet megfelelő nyilvántartást köteles vezetni.

      Cégautóadó

      • A cégautóadó havi mértéke – mely a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapján meghatározott összeg – 2022. július 1. és 2022. december 31. között majdnem kétszeresére növekszik.

      Gyógyszeradó

      • Ideiglenesen emelkedik a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a megállapodás alapján forgalmazó által az egyes, közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerekre, valamint tápszerekre vonatkozó befizetési kötelezettségének mértéke.
      • A kötelezettség mértéke
        • 10 ezer Ft alatti termelői árú, 20%-os adókulcs alá eső termékek esetén marad 20%;
        • 10 ezer Ft feletti termelői árú, korábban 20%-os adókulcs alá eső termékek esetén 28%-ra növekszik.
      • A módosított adómérték a 2022-2023-as években hatályos, elsőként a 2022. április havi időszakra vonatkozóan, melynek bevallási határideje 2022. július 20.

      Robin Hood adó

      • Átmenetileg bővül a Robin Hood adó kötelezettség alá eső tevékenységek és szervezetek köre.
      • A 2022-es és 2023-as adóévekre vonatkozóan az energiaellátókon túl a Robin Hood adó alanyának minősülnek a feldolgozóipari gyártók, azaz a Távhő. törvényben felsorolt TEÁOR számok alapján azonosított bioetanol gyártó, keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint napraforgóolaj gyártó tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek is.
      • Az adókötelezettség évközi bevezetésére tekintettel a feldolgozóipari gyártók adóelőleg bevallását és megfizetését illetően a főszabálytól eltérő rendelkezések érvényesek:
        • a 2022-es adóév adóelőlege a 2022. adóévre várható adó összege, melyet 2022. szeptember 20-ig szükséges bevallani és ettől a naptól kezdődően havonta, egyenlő részletekben megfizetni,
        • a 2023-as adóév adóelőlege a 2023. adóévre várható adó összege, melyet 2023. január 20-ig szükséges bevallani és havonta, egyenlő részletekben megfizetni.

      Egyszerűsített foglalkoztatás

      • Változnak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó, munkáltatót terhelő közteherre vonatkozó szabályok. A megemelt közterhet első alkalommal a 2022. július hónapban keletkező egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
        • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony naptári napjaira eső közteher mértéke a korábbi 500 Ft-ról 1.000 Ft*-ra emelkedik.
        • Alkalmi munka esetében a munkaviszony naptári napjaira eső közteher mértéke a korábbi 1.000 Ft-ról 2.000 Ft*-ra emelkedik.
        • Filmipari statiszta egyszerűsített foglalkoztatása esetén a naptári napokra eső közteher mértéke a korábbi 4.000 Ft-ról 6.000 Ft*-ra emelkedik.
      • A közterhek változásával egyidőben a filmipari statisztára vonatkozó, legmagasabb napi nettó jövedelme is emelésre került, a korábbi 18.000 Ft-ról 24.000 Ft*-ra.
      • A jogszabályváltozás érinti továbbá az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók nyugellátásának számítási alapját, amely a változások értelmében mezőgazdasági idénymunka valamint turisztikai idénymunka esetén 2.800 Ft, míg alkalmi munka és filmipari statiszta esetén 5.600 Ft* lesz.

      *A fenti összegek a 200.000 Ft-os minmálbér összeggel kerültek kiszámításra. A minimálbér változása a közterhek módosulását vonja maga után. A végleges összegeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján 2022. július 10-ig teszi közzé. 

      Népegészségügyi termékadó

      • Az adóköteles termékeket a Kombinált Nómenklatúra 2022. május 15-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszámok alapján kell a továbbiakban meghatározni.
      • Kiegészítésre került a szörp fogalma, tekintve, hogy a jövőben az édesítőszerből előállított szörpök is a népegészségügyi termékadó köteles termékek körébe tartozhatnak.
      • Nő az egyes adóköteles termékekre alkalmazandó adó mértéke, illetve változik az adóköteles termékek köre is.
      • Számos termék a hozzáadott cukortartalomtól függetlenül is adókötelessé válik. Hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmazó termékek is az adó hatálya alá tartozhatnak.
      • A módosítás értelmében a kivételek közé például csak a legalább 50% gyümölcs, illetve zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek és zöldséglevek tartoznak (a jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján már a 25 %-os hányadot tartalmazó termékek nem tartoznak a népegészségügyi termékadó hatálya alá).
      • Új adóköteles termékkategóriák jelennek meg (a csemege, valamint az előre csomagolt édes és sós tészta).  Kikerülnek azonban a népegészségügyi termékadó hatálya alól az alkoholos italok.

      Távközlési adó

      • Távközlési pótadó bevallására és megfizetésére válnak kötelezetté a távközlési adó alanyai, illetve további, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben definiált elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyek a 2022. július 1-jét magában foglaló, valamint a 2023-ban kezdődő adóéveikre vonatkozóan (a továbbiakban 2022-es és 2023-as adóévek). A pótadó alapja főszabály szerint a 2022-es és 2023-as adóévekben az adóköteles tevékenységből elért, az iparűzési adókötelezettség alapjául is szolgáló nettó árbevétel. 
      • A pótadó mértéke sávosan növekvő:
        • 1 milliárd Ft adóalap részig 0%,
        • 1 - 50 milliárd Ft közötti adóalap részre 1%,
        • 50 -100 milliárd Ft közötti adóalap részre 3%,
        • 100 milliárd Ft-ot meghaladóan 7%.
      • Azon társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozások, amelyek kapcsolt vállalkozási viszonya 2022. június 1-jét követően végrehajtott átalakulás (kiválás, szétválás) miatt áll fenn, vagy amennyiben az adó alanya adóköteles tevékenységéhez szükséges eszközeit 2022. július 1-jét követően kapcsolt vállalkozása számára átadja vagy használatba adja, adókötelezettségüket ezen kapcsolt vállalkozás(ok)kal összeszámítva határozza meg. Azaz érintett kapcsolt vállalkozások adóalapjai összeadódnak, a sávosan növekvő adómértéket ezen összesített adóalapra vetítik, majd az így számított adókötelezettséget az egyes vállalkozások adóköteles nettó árbevételeik arányában osztják meg. E rendelkezés nem alkalmazandó, amennyiben bizonyítható, hogy ezen tranzakciók végrehajtása nem adóelkerülést, hanem kizárólag gazdasági érdekeket célzott.
      • A pótadó adóévi összegének bevallása és megfizetése a 2022-es, valamint a 2023-as adóéveket követő 5. hónap utolsó napja. Ezen túl, a pótadó alanyai adóelőleg teljesítésére is kötelezettek:
        • A 2022-es adóévre vonatkozóan a pótadóelőleg összege főszabály szerint a 2021-ben kezdődő adóévben elért adóköteles nettó árbevétel és a fenti sávos adómérték alapján határozandó meg. Bevallásának és megfizetésének határideje 2022. november 30.
        • A 2023-as adóévre vonatkozóan a pótadóelőleg összege a 2022-es adóévre vonatkozóan megállapított pótadó összegével egyezik. Bevallásának és megfizetésének határideje a 2023-as adóév 5. hónapjának utolsó napja, azaz főszabály szerint a 2022-es adóévre vonatkozó éves pótadó kötelezettség elszámolásának határideje.
      • A pótadó alanyává 2022. július 1-jétől váló adózók esetén a pótadó alapja a 2022-es adóévben elért (12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített) adóalapra vetített, az adóév naptári napjaira arányosan számított összege.

      Biztosítási adó

      • A biztosítók a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadót kötelesek fizetni.
      • A pótadó alapja

      a) a biztosítási adóról szóló törvény szerint már eddig is adózott biztosítási szolgáltatás (nem-életbiztosítások, azon belül a casco, a vagyon- és balesetbiztosítás, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás), valamint

       

      b) az életbiztosítás 
       

      nyújtásából származó biztosítási díj összege. (Itt fontos megjegyezni, hogy míg a korábban már adóztatott biztosítások esetében adókötelezettség csak a magyarországi kockázatfelmerülési hellyel rendelkező biztosítások esetén keletkezik, ilyen megkötést az életbiztosítások esetén nem tartalmaz a jogszabály, jelentős jogbizonytalanságot okozva.)

      • A pótadó mértéke a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett adóalap esetén az alábbiak szerint alakul:
        • nem-életbiztosítások adóalapja kapcsán: 1 milliárd Ft-ig 4%, 1 milliárd Ft és 18 milliárd Ft között 8%, 18 milliárd Ft felett 14%;
        • életbiztosítások adóalapja kapcsán: 1 milliárd Ft-ig 2%, 1 milliárd Ft és 18 milliárd Ft között 3%, 18 milliárd Ft felett 6%.
      • A pótadó mértéke a 2023-ban keletkezett adóalap esetén
        • nem-életbiztosítások adóalapja kapcsán: 2 milliárd Ft-ig 2%, 2 milliárd Ft és 36 milliárd Ft között 4%, 36 milliárd Ft felett 7%;
        • életbiztosítások adóalapja kapcsán: 2 milliárd Ft-ig 1%, 2 milliárd Ft és 36 milliárd Ft között 1,5%, 36 milliárd Ft felett 3%.
      • A pótadót a 2022. július 1. és 2022. december 31. között keletkezett díjbevétel után 2023. január 31-ig, míg a 2023-ban keletkezett díjbevétel után 2024. január 31-ig kell bevallani és megfizetni.
      • Mindazonáltal a biztosítók pótadóelőleg megfizetésére is kötelezettek. 2022. november 30-ig kell megfizetni és bevallani a 2021. július 1. és 2022. június 30. között elszámolt, míg 2023. május 31-ig a 2022. július 1. és 2022. december 31. között elszámolt biztosítási díj alapulvételével számított pótadóelőleget a fenti kulcsokkal. Azaz nagy valószínűséggel a pótadóelőleg első – 1 évre számított – részlete meg fogja haladni a tényleges pótadókötelezettséget, így a biztosítók ezzel is finanszírozni fogják a költségvetést.
      • A kapcsolt vállalkozásoknak bizonyos esetben konszolidált módon kell megállapítaniuk adóalapjukat: az adókötelezettséget az adóalanyok összesített adóalapja után kell kiszámolni, és az egyes adóalanyok között saját adóalapjuk arányában felosztani. Ezen előírás kizárólag akkor alkalmazandó, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követően szétválással, kiválással jött/jön létre, vagy a biztosító az e tevékenység lehetővé tevő eszközeit június 1-je után vele kapcsolt viszonyban levő biztosító részére át- vagy használatba adta/adja.

      Jövedéki adó

      • Számos jövedéki termék esetében nő a jövedéki adó mértéke 2022. július 1-jétől.
      • Bizonyos dohánytermékek vonatkozásában két lépcsőben (először 2022. július 1-jétől, majd pedig 2023. január 1-jétől) nő a jövedéki adó mértéke.

      Kiskereskedelmi adó

      • Egyszeri kiskereskedelmi pótadó bevallására és megfizetésére válnak kötelezetté a kiskereskedelmi adó alanyai a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre vonatkozóan, mely pótadó alapja főszabály szerint a megelőző, 2021-es adóévre vonatkozó kiskereskedelmi adó évesített összegének 80%-a. A pótadó bevallásának és megfizetésének határideje 2022. november 30.
      • Az előzőektől eltérően, a kiskereskedelmi adó hatálya alá elsőként 2022-ben kerülő adóalanyok a pótadót a 2022-es üzleti évükről esedékes év végi bevallással egyidejűleg kötelesek bevallani és megfizetni.
      • Fentieken túl, a 2023-ban kezdődő adóévtől kezdődően emelkedik a kiskereskedelmi adó mértéke:
        • az  500 millió Ft-ot meg nem haladó adóalap részre 0%,
        • 500 millió Ft - 30 milliárd Ft közötti adóalap részre 0,1%-ról 0,15%-ra,
        • 30 milliárd Ft - 100 milliárd Ft közötti adóalap részre 0,4%-ról 1%-ra,
        • 100 milliárd Ft-ot meghaladóan 2,7%-ról 4,1%-ra.
      • Az emelt adómértéket a 2022-es adóév adóalapját figyelembe véve a 2023-as adóévre vonatkozóan esedékes adóelőlegekre is alkalmazni kell.

      Bányajáradék

      • 2022. augusztus 1-jétől a bányajáradék mértéke – a bányászatról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően – a 2022. és 2023. adóévben a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
        • a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. előtt üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – a 48%-a,
        • az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és szabadáron értékesített földgáz esetében a 42%-a (amennyiben a bányajáradék mértéke ennél kevesebb lenne),
        • a próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján 2008. január 1. után üzemszerűen termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében – bizonyos kivételekkel – a 36%-a.
      • Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása érdekében értékesített földgáz esetében pedig a bányászatról szóló törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
      • A szénhidrogének fajlagos értékének számítása módosul. Emellett a kormányrendelet értelmében a kötelező legkisebb fajlagos érték 2022-ben 260 ezer Ft/t, míg 2023-ban 230 ezer Ft/t lesz. A földgáz esetén pedig 2022-ben 40 ezer Ft/MWh, míg 2023-ban 35 ezer Ft/MWh kötelező legkisebb fajlagos értékkel kell számolni.
      • A bányavállalkozó – bizonyos kivételekkel – 2022-ben és 2023-ban legalább a 2021. adóévben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni.
      • A fentebb részletezett rendelkezéseket nem kell alkalmazni a kormányrendelet hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződés alapján vagy megállapított bányatelekből kitermelt kőolaj és földgáz tekintetében.

      Hírlevél

      Értesüljön első kézből az adózást érintő változásokról.

      Adóriadó feliratkozás


      Ismerje meg szolgáltatásainkat!

      A gyakran változó adórendszer követése nagy kihívás a társaságok számára.

      A KPMG Társasági adó, átvilágítási és adóvizsgálati csoport főbb szolgáltatási területeit mutatjuk be.

      A KPMG külön e célra létrehozott, európai uniós és közvetett adózási ügyekkel foglalkozó csoportja.

      A KPMG adóosztályán belül külön csoport foglalkozik a pénzügyi szektorral és a nemzetközi adózással.

      A KPMG transzferárazási szolgáltatásokkal foglalkozó csoportja a transzferár-kockázatok kezelésében nyújt segítséget.

      Teljes körű adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk magánszemélyeknek.

      Teljes körű támogatás a különféle adókedvezmények és támogatások igénybevételének teljes folyamatában.

      Egyszerű megoldások komplex jogi kérdésekben.


      Keresse szakértőinket!

      Srankó Zsolt

      Partner, az adó- és jogi tanácsadási üzletág vezetője

      KPMG in Hungary

      Németh András

      Partner, Társasági adó, átvilágítási és adóvizsgálati csoport, adóperes szolgáltatások

      KPMG in Hungary

      Zachár Gábor

      Partner, Társasági adó, átvilágítási és adóvizsgálati csoport

      KPMG in Hungary


      Gódor Mihály

      Partner, Transzferárazásért felelős csoport

      KPMG in Hungary

      Szücs Andrea

      Associate partner

      KPMG in Hungary

      Varga Árpád

      Igazgató, Átvilágítási és adóvizsgálati csoport

      KPMG in Hungary