A KPMG Energetikai és Közüzemi Hírlevelében szakértői anyagokat, rövid elemzéseket és iparági információkat osztunk meg. 

2022 Q2 kiemelt eseménye – szakmai vélemény

2022. június 4-én megjelent a kormány rendelete (197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet) az extraprofit adókról, mely jelentős változásokat jelent a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meghaladó megújuló termelők számára (a szilárd biomassza felhasználásával működő villamos energia termelők kivételt jelentenek).

Jelen szabályozás alapvetően a KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó, ill. a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelőkre vonatkozik, ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg az említett szerződéseket.

A különadó alapja a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege.

Összességében megállapítható a jelenleg ismert információk szerint, hogy a jogalkotó alapvető célja ezzel az adóval az, hogy amennyiben az állam támogatta a megújuló kapacitás kiépítését (lényegében a MAVIR-on keresztül, a KÁT és METÁR rendszerben átvállalta a megtérülési kockázatukat), akkor a beruházók a MEKH által megállapított támogatott árnál magasabb piaci árak esetében ne lépjenek ki a támogatási rendszerekből, és ne a piacon értékesítsék a megtermelt villamos energiát. Lényegében a cégek azután fizetnek 65% extraprofit adót, hogy és amennyivel jobban el tudják most adni a villamos energiát, mint ahogyan az az eredeti modellben látszott. Lényegében ezzel az adókivetéssel tehát nemcsak azokat szankcionálják, akik 2022-ben vagy 2023-ban elhagyták vagy elhagyják a KÁT és METÁR rendszereket, hanem azokat is, akik eleve „nem lépnek be” ezekbe a rendszerekbe, noha támogatási jogosultsággal rendelkeznek.

Vegyünk egy egyszerű számpéldát. Amennyiben a KÁT támogatott ár 32 Ft/kWh, viszont a piacra kilépő termelő 40 Ft/kWh bevételt kap a villamos energiáért, akkor a termelő 8 Ft/kWh extraprofitot realizál, amely után 65% különadót köteles fizetni (5,2 Ft/kWh). A többlet árbevétele így mindösszesen 2,8 Ft/kWh marad azzal, hogy ő kilépett a szabadpiacra. A termelő nettó árbevétele így 40-5,2 = 34,8 Ft/kWh lesz, amiből ha levonjuk az egyéb költségeit, megkapjuk az adózás előtti eredményét. Szabadpiacon ezt az adózás előtti eredményt terheli a 9%-os társasági adókulcs és a 31%-os Robin Hood-adó is (a Robin Hood adó alapja a törvény által meghatározott tételekkel korrigált, a külföldi telephelynek betudható, külföldön adóztatható jövedelmet nem tartalmazó adózás előtti eredmény pozitív összege). ). A KÁT és METÁR rendszerben maradó, 50 MW alatti termelőket továbbra sem terheli a Robin Hood-adó fizetési kötelezettség.

A különadót a 2022. január 1. és július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A szabályozás jelenleg több nyitott kérdést is magában foglal még, pl. hogy ha egy cégnek sok helyen van napenergia-kapacitása, ami együtt több, mint 0,5 MW, de egyesével mindegyik kisebb, mint 0,5 MW, akkor neki adóznia kell-e, vagy sem (összeszámítás). Bizonytalanság tehát, hogy a 0,5 MW-os méretkorlátot KÁT, ill. METÁR határozatonként, termelői engedélyenként vagy projektenként kell-e figyelembe venni. További bizonytalanságot jelent, hogyha mi történik azokkal a termelőkkel, akik pl. már kiléptek a rendszerből, de az még nem lépett hatályba.

A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a jövőben az eddigiekhez képest még kevésbé lesz attraktív a KÁT és a METÁR rendszer helyett a szabadpiaci villamosenergia-értékesítést választani, és még inkább a maradásra ösztönzi a bent lévő termelőket.

Némi mozgás esetlegesen a KÁT irányából várható a METÁR rendszer felé, ebben az esetben viszont számolnia kell azzal a termelőknek, hogy magas szabadpiaci villamosenergia árak esetén a prémium támogatás és a piaci ár közti különbözetet kötelesek lesznek megfizetni a rendszerüzemeltetőnek, illetve a termelés kiegyenlítését biztosító harmadik felek (mérlegkörfelelősök) igénybevételéről, és így a mérlegkörtagsági szerződés megkötéséről maguknak kell gondoskodniuk.

Továbbá jelen jogszabályi változásokból arra is lehet következtetni, hogy a telephelyen belüli (onsite) villamosenergia-termelő projektek nagyobb teret nyerhetnek a jövőben, mivel ilyen esetben a megtermelt villamosenergia nem kerül betáplálásra a közcélú hálózatba, hanem magánvezetéken keresztül jut el a fogyasztóhoz, a közcélú hálózat igénybevétele nélkül.

Ezen felül a KÁT és a METÁR rendszert, mint finanszírozási struktúrát hosszú távon felváltani hivatott villamosenergia-vásárlási szerződések (PPA-k) terjedése is némileg lelassulhat és a termelő-centrikus struktúrák helyett a fogyasztóoldali struktúrák erősödését jelentheti (corporate PPA-k), vagyis a termelők helyett a nagy ipari termelő vállalatok válhatnak fő kezdeményezőkké.

Losonczy Géza

Associate Partner

KPMG in Hungary

E-mail