A napokban jelent meg a KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatása. A felmérés keretében több, mint 10 éve kérdezik a legnagyobb vállalatok vezetőit arról, hogy mi a véleményük a globális gazdasági helyzetről, cégük kilátásairól és mit gondolnak a következő időszak legégetőbb kihívásainak. Az idei felmérésben is 1350 CEO nyilatkozott, 12 iparágból. A legfrissebb eredményeket Rózsai Rezső, a magyarországi KPMG vezérigazgatója ismertette a Portfolio Budapest Economic Forumon.
Rózsai Rezső az idei Economic Forumon mutatta be a KPMG CEO Outlookjának adatait, melyből többek között kiderül, hogy az elmúlt 12 hónapban az instabilitás mértéke tovább fokozódott, és a kihívások száma növekedett, az új geopolitikai valóságunkban a szabálytalanság és a váratlanság dominál, amire a nemzetközi közösségek láthatóan egyáltalán nem voltak felkészülve. Szerinte a kockázatok nem elszigetelten jelennek meg, hanem rendszerszinten hatnak, és éppen ezért átfogó válaszokat igényelnek. A vezérigazgató kiemelte – az idei felmérés egyik fő konklúziója, hogy a bizonytalanság közepette való eligazodás képessége és annak sebessége lesz a siker, de sokszor akár a túlélés kulcsa, ehhez pedig elengedhetetlen szükség van a reziliencia új szintjére.
A felmérés nem hozott meglepetést abban az értelemben, hogy tovább csökkent a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma. Amíg az első – 2015-ös – felmérésben a vezetők 93%-a volt bizakodó, addig tavaly már csak 72%-uk, idén pedig mindössze a 68%-uk tekint bizalommal a globális gazdasági kilátásokra. „A vezetők magabiztossága ugyan továbbra is jelentősen erősebb saját vállalatuk teljesítményét illetően, de diszrupcióra készülnek, és alapvetően az inorganikus növekedésben látják a kitörés lehetőségét. Nem várnak tehát tétlenül a stabilitás és kiszámíthatóság visszatérésére" – tette hozzá Rózsai Rezső.
Kibertámadások, a munkaerő AI felkészültsége, AI rendszerek és folyamatok bevezetése és a technológiai infrastruktúra bevezetése – ezeket jelölték meg a felmérésben résztvevők a legnagyobb előttük álló kihívásoknak. Ebből jól kirajzolódik, hogy az emelkedő geopolitikai bizonytalanságok ellenére, a mesterséges intelligencia okozta változások azok, amelyek a leginkább befolyásolják a CEO-k mindennapi gondolkodását és problématérképét.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a kutatás megállapította, hogy az AI nem csak kockázatokat hordoz magában, hanem lehetőségeket is rejt. A mesterséges intelligencia mára egyértelműen a befektetői verseny középpontjába került és a vállalatvezetők közel háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t, és még ennél is többen tervezik, hogy a következő 12 hónapban a beruházási költségvetésük több, mint 10%-át erre fordítsák. Ez jól mutatja, milyen mértékben vált az AI a vállalati gondolkodás részévé. Eltérő adatokat látni azzal kapcsolatban, hogy mikorra várják a vezetők az AI-befektetéseik megtérülését: bár az AI beruházások jelentős lehetőségeket rejtenek, megtérülésük időzítése körül nagy a bizonytalanság – sok vezető meglepően optimista, ugyanakkor az adatok azt jelzik, hogy az AI-t gyakran nem stratégiai transzformációs szerepben, hanem rövid- és középtávon üzletileg megtérülő eszközként kezelik.
Rózsai Rezső előadása végén kettő – sokak számára meglepő –, de pozitív adatra hívta fel a figyelmet: ugyan a kihívások és a bizonytalanság növekednek, de a vállalatok elkötelezettek a kitűzött klímacélok és az új munkaerő bevonása mellett.
Az adatok alapján Rózsai Rezső elmondta, hogy a munkaerő bővítés mögött természetesen több tényező húzódik meg, de az egyik legmarkánsabb motiváció az AI térnyerése. Fontos azonban kiemelni, hogy az AI nem egyedüli mozgatórugó. A technológiai fejlődés mellett a vezetők egyértelműen úgy látják, hogy az emberi tényező, a megfelelő szakértelem és a tehetség kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia valóban képes legyen beteljesíteni az ígéretét. A vezetők ugyanakkor egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a tehetségekért folyó versenyre. Közel háromnegyedük (70%) úgy látja, hogy az AI-hoz kapcsolódó szaktudásért folytatott verseny akár a növekedést is visszafoghatja. Az ESG irányelvekhez kapcsolódóan a vezérigazgató kiemelte, hogy a válaszadók közel kétharmada (65%) már számszerűsíti vagy figyelembe veszi a fenntarthatósági kezdeményezések költségeit és hasznát az egyes beruházási döntéseknél, mely a tudatos, adatvezérelt döntéshozatal irányába mutat.
„Összességében a CEO Outlook azt az üzenetet hordozza évről évre, hogy a világ vezetőinek már nem elég reagálni a változásokra – proaktívan kell alakítaniuk a jövőt. A felmérésben visszatérően hangsúlyozzák: a reziliencia nem csupán túlélési stratégia, hanem a fejlődés és az új lehetőségek motorja is." – vonta le a konklúziót Rózsai Rezső az Economic Fórumon.
