Az EBA felülvizsgálta az elvárásait a lejárat nélküli betétek IRRBB modellezésével kapcsolatban

A 2025-ös év a banki könyvi kamatlábkockázatok (IRRBB) szabályozásának terén sem kezdődött eseménytelenül. Az EBA kiadta a 2024-es IRRBB hőtérképben (EBA/REP/2024/02[1] felvázolt ütemterv első riportját (EBA/REP/2025/04)[2], amelyben elsősorban a lejárat nélküli betétek modellezésének gyakorlatait tárja fel és tesz rá javaslatokat, ugyanakkor a kiegészítő NII mértékek és a fedezeti stratégiák terén is történtek előremutató lépések. Ez fontos mérföldkő a kamatkockázat felügyelése tekintetében, ugyanis az EBA a szektor kifejezetten változatos gyakorlatait áttekintve a minimum elvárások kialakítására törekszik, egyelőre még csak kommunikációs szinten, de már ezeket a szempontokat is érdemes a bankoknak figyelembe venni a modellek felülvizsgálata során.

Az új fejleményekhez szorosan kapcsolódik az MNB ICAAP/ILAAP/BMA kézikönyv frissítéséről szóló 2025 januári, valamint az új bázeli kamatláb sokkokról és az IRRBB hőtérképről szóló 2024 áprilisi hírlevelünk, amelyeket ajánlunk a téma iránt érdeklődőknek.

Lejárat nélküli betétek viselkedési feltételezései

Az EBA a hatástanulmányai jelentős modellezési és árazási különbségeket azonosítottak a lejárat nélküli betétek (NMD ~ Non-Maturing Deposit) terén az egyes intézmények gyakorlatai között. A jó gyakorlatok egységes kialakítása érdekében az EBA azonosította azon kockázati faktorok listáját, amelyek befolyásolják az NMD-k viselkedését, továbbá gyakorlati eszközöket ajánlott a felügyeletek számára az NMD modellek hatékony monitoringja érdekében:

• az NMD feltételezések (átárazódási kategóriák, stabil állományok, érzékenység a piaci kamatokra, mozgások a kapcsolódó betéti termékek között) összehasonlítása az intézmények között,

• fordított stressz tesztek lebonyolítása, amelynek során olyan NMD feltételezéseket azonosítanak, amelyek az IRRBB limitek megsértésével járnának,

• szakértői döntések és historikus adatok elemzése,

• az EBA által listázott alapvető felügyeleti feltételezések alkalmazása a banki modellek értékelése során.

Kiegészítések az NII mértékekhez

A felügyeleti és a jó banki gyakorlatok egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a kockázatok hatékony azonosítása és mérése érdekében a hagyományos NII kockázati mértékek mellett kiegészítő elemzések is szükségesek. Az EBA az alábbiakat listázta:

• Valósan értékelt tételek átértékelődési kockázata. A tőkemegfelelés szempontjából fontos annak vizsgálata, hogy a piaci kamatmozgások hatására átértékelődő, a számvitelben valósan értékelt tételek miként mozgatják meg az eredményt, és a szavatolótőkét. Kiemeljük, hogy a számviteli kezelési eltérések, azaz, hogy az átértékelődés nincs kimutatva, az OCI-ban, vagy a PnL-ben jelenik meg, a tőkemegfelelésre a gazdasági hatásoktól eltérő hatást gyakorolhatnak, ezért fontos a megfelelő mérések, stressz teszt keretrendszerek kialakítása. Megjegyezzük, hogy az SOT-ról szóló RTS konzultatív változata (EBA/CP/2021/36)[3] még tartalmazta a lehetőséget a valós értékelési hatások figyelembevételére, ugyanakkor a végleges változatba ez nem került bele.

• Adminisztratív kiadások, általános költségek és nettó díjbevételek. Ezek az elemek egyfajta pufferként szolgálhatnak az NII változásainak ellentételezésére, különösen, ha érzékenyek a kamatok változására.

• Beágyazott veszteségek/nyereségek a kamatlábak és a piaci feltételek múltbeli változásai miatt. Egyes bankoknál tapasztalat volt, hogy az instabil vagy koncentrált forrásállomány miatt nem tudtak a forrásoldalon akkora relatív hasznot elérni, mint amennyit az eszközök átértékelődésén veszített. Más intézményeknél viszont, amelyek jelentős stabil betéti állománnyal rendelkeztek, megfigyelhető volt, hogy a forrásokat csak késleltetve és a várthoz képest kisebb mértékben kellett átárazni, amely egy extra nyereséget jelentett.

Kereskedelmi marzs a lejárat nélküli betéteken

Az EBA megfigyelései alapján az intézmények egy jelentős hányada nem alkalmaz szcenárió függő kereskedelmi marzsot az NMD állományára az NII számítások során. Az EBA a következő szempontokat emelte ki, amelyeket érdemes figyelembe venni a marzsok modellezése során:

• A jelenlegi marzsok figyelembe vétele, és ezek esetleges zsugorodása a szcenáriótól függően.

• A nulla vagy negatív kamatkörnyezettől való távolság, ugyanis a több esetben törvényi vagy reputációs okokból indokolt feltételezni, hogy a betéti kamatok nem lehetnek negatívak.

• Az átárazódás késlekedése, ugyanis indokolt feltételezni, hogy a betéti kamatok néhány hetes, hónapos, vagy akár nagyobb késlekedéssel, és csak több lépésen keresztül követik le a piaci kamatok változásait.

Fedezeti stratégiák

Az EBA elemzései szerint az intézmények nagyrészt kamatswapokat alkalmaznak a természetes fedezetek után megmaradó kitettségek csökkentésére, ugyanakkor a gyakorlatok nagymértékben különbözhetnek az intézmények és a pozíciók méretétől és komplexitásától függően. A mikró fedezeteket például tipikusan a kötvények esettében alkalmazzák, míg a hitelek és betétek esetében a makró fedezeti stratégia a megszokott.

Ezzel kapcsolatban az EBA két fontos ajánlást tett:

1. A kamat derivatív ügyeletnek nem spekulációs, hanem fedezeti célt kell szolgálni, például a lejárat nélküli betétek fedezésének célja a prudens IRRBB menedzsment kell, hogy legyen, nem pedig a hozamoptimalizáció.
   
   
2. A források viselkedési modelljeinek maguknak a forrásoknak a speciális tulajdonságait kell figyelembe vennie, és a mérleg másik oldalán lévő eszközök átárazódási jellegének nem lenne szabad a modellre hatást gyakorolniuk.

Közép-hosszú távon az EBA hozzá fog járulni az IASB (International Accounting Standards Board ~ Nemzetközi Számviteli Standard Testület) DRM (Dynamic Risk Management ~ Dinamikus kockázatkezelés) projektjéhez, mivel az releváns hatással fog járni a bankszektorban. A DRM célja egy új makró fedezeti elveken alapúló számvitel modell kifejlesztése, amely az intézmény dinamikus kamatkockázat-kezelési hatékonyságának elemzésén alapul, csökkentve a működési terheket az IAS 39 szerinti elvárásokhoz képest. A projekt tervek szerint 2025 2. második negyedévében várható a tervezet publikálása. Hosszú idő után került ebbe a fázisba a projekt, ugyanis még 2014-ben jelent meg erről konzultációs anyag.

Következő lépések

Az EBA folytatni fogja az IRRBB-vel kapcsolatos munkálatait az alábbiakra fókuszálva:

• Együttműködés a Bázeli Bizottsággal a 2023 bankválság tapasztalatainak feldolgozása érdekében, valamint együttműködés a IASB-vel a DRM projekt keretében.

• A BCBS által újrakalibrált sokkok európai implementációja. Megjegyezzük, hogy az MNB a P2G-ben már elvárja ezek alkalmazását, ahogyan arról a 2025 januári hírlevélben már írtunk.

• Az NMD feltételezésekre, fedezeti stratégiára és az egyéb termékekre vonatkozó kereskedelmi marzsokra vonatkozó iparági gyakorlatok további feltérképezése és javaslatok tétele.

Eurózónás betéti idősorok alakulása

Kiegészítő elemzésként megnéztük az eurózónában a betétekre nyújtott kamatok alakulását az elmúlt időszakokban, amikor több kamatkörnyezet is hatása is látható volt. A lakossági és vállalati idősorok (1. ábra, 2. ábra, 3. ábra, és 4. ábra) egyaránt mutatják, hogy a látra szóló és lekötött betéti kamatok, illetve a látra szóló és teljes betéti állomány aránya számos esetben csak késéssel reagál a piaci kamatok változására, az alkalmazkodás hónapokig, akár 1-2 évig eltarthat. A 3 hónapos feltörhető betétek állományával kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezeknek csak Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban van jelentős állománya, a többi országban elhanyagolhatók. Az adatok forrása az ECB Data Portal[4].

A jövőbeli hatások hatékony becslésének a folyamatok alapos megértésén, észszerű feltételezéseken, megfelelő modellezési technikákon, és szükség esetén alaposan indokolt szakértői véleményeken kell alapulnia. A napi frekvenciájú idősorokra épülő modellek alkalmazása esetén szükséges a szezonális hatások kezelése is, amelyekre a 2024 októberi hírlevelünk mutat egy példát. A betéti modelleket érdemes összekötni a likviditási kockázatkezeléssel, az FTP keretrendszerrel és az üzleti tervezéssel is a szinergiák kihasználása érdekében.

1. ábra: Lakossági betétek összetétele

2. ábra: Lakossági betétek összetétele

3. ábra: Vállalati betéti kamatlábak és 1 hónapos EURIBOR

4. ábra: Vállalati betétek összetétele