A világ továbbra is geopolitikai feszültségekkel és gazdasági bizonytalansággal néz szembe — de a KPMG 11. CEO Outlook felmérése azt mutatja, hogy a vezetők pozitívan, bár óvatosan tekintenek a jövőbe.
Noha a globális gazdaság iránti bizalom a pandémiás időszakra esett vissza, a vezérigazgatók 79 %-a bízik saját szervezete kilátásaiban, és jelentős erőforrásokat mozgósítanak az AI-ba (71%) és a tehetségek megtartásába, átképzésébe (71%) annak érdekében, hogy fenntartható növekedést biztosítsanak.
A vezérigazgatók többsége (72%) már módosította növekedési stratégiáját, hogy a folyamatos, egymással összefüggő kihívásokat kezelje. A többség bevételnövekedésre és a munkaerő emelkedésére számít a következő három évben. Az AI‑befektetések megtérülésére vonatkozó várakozások is felgyorsultak: a vezetők többsége most már 1–3 éven belül várja az eredményeket — jóval korábban, mint a 2024-ben előre jelzett 3–5 év.
Ebben az összetett környezetben a vezérigazgatók elismerik, hogy újra kell gondolniuk szervezetük szerepét és képességeit, valamint alkalmazkodniuk kell növekedési stratégiáikhoz. A nagyobb rugalmasság és gyorsabb döntéshozatal (26%), az átlátható kommunikáció (24%) és a kockázatok felismerésének, priorizálásának és kezelésének képessége (23%) ma a legfontosabb vezetői készségeknek számít.
A kockázatok tekintetében a vezérigazgatók a gazdasági bizonytalanságot tartják a legnagyobb fenyegetésnek — és a kockázati rugalmasság továbbra is nélkülözhetetlen tulajdonság. Ez több területre vonatkozik, többek közt a technológiára (kiberbiztonság, adatvédelem, az AI etikus használata), a munkaerőre (készséghiányok és sürgető továbbképzési igény, különösen az AI területén) és az ESG-re (egy egyre politikusabb és polarizáltabb világban való eligazodás, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos növekvő szabályozói és bejelentési követelményeknek való megfelelés).
Ez egy összetett kép, amely egyszerre jelent kihívást és ad energiát a vezérigazgatóknak, akik a növekedést, a szervezeti fejlődést és a vállalataikat hosszú távon védő, fenntartható gyakorlatokat követik. A nyomás jelentős — de azok számára, akik képesek megragadni a lehetőségeket, miközben szigorúan kezelik a kockázatokat, a várható jutalmak is nagyok.
A folyamatos geopolitikai volatilitás közepette a vezérigazgatók globális gazdaságba vetett bizalma öt év óta a legalacsonyabb szintre (68%) csökkent, az egy évvel korábbi 72%-hoz képest. Ennek ellenére továbbra is pozitívan látják saját szervezeteik kilátásait: 61%-uk a következő három évben 2,5% vagy annál nagyobb eredménynövekedést jósol.
Megjegyzés: az adatok kerekítés miatt nem feltétlenül adják ki a 100 százalékot.
A szerkezeti kockázatok mérséklése és a versenyképesség megőrzése érdekében a vezérigazgatók beruházási szándékaikban az emberekre, az AI-ra, a vállalatfelvásárlásokra (M&A) és a szervezeti struktúra fejlesztésére fókuszálnak. A vezetők 92%-a tervezi a létszám növelését, míg 69% a költségvetésének akár egyötödét is AI-ra fordítja. Emellett 89% számít arra, hogy a következő három évben a vállalatfelvásárlások mérsékelt vagy jelentős hatással lesznek a szervezetükre.
Ezekben a területekben a rugalmasság és a célzott beruházások számítanak a legjobb stratégiának a szerkezeti kockázatok és a globális üzleti környezet gyors változásainak kezelésére.
A befektetési döntéseket befolyásoló legfőbb nyomások többféle módon enyhíthetők, például:
- Kiberbiztonság és a digitális kockázatokkal szembeni ellenállóképesség (39%)
- Szabályozási megfelelés és jelentéstétel (36%)
- AI integrálása a működésbe és a munkafolyamatokba (34%)
A vezérigazgatók azt is elismerik, hogy a szerepük egyre összetettebbé válik – 59% szerint az elvárások és a komplexitás az elmúlt öt évben jelentősen megváltozott, és közel egynegyedük (23%) az AI-t és az általános digitális műveltséget tekinti kulcsfontosságú vezetői készségnek.
Továbbá a vezetők 80%-a érzi úgy, hogy nagyobb nyomás nehezedik rájuk a vállalat hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében. Ugyanakkor van, ami nem változott az előző évhez képest — a turbulencia ellenére a vezérigazgatók felkészültnek érzik magukat arra, hogy eligazodjanak a tartósan kiszámíthatatlan üzleti környezetben. A változás és a kihívás vált az „új normává”, és a vezetők ehhez alkalmazkodnak.
A folyamatosan változó gazdasági környezetben a vezetők tovább erősítik az AI-ra és a technológiai innovációra irányuló fókuszt. Több mint tízből hét vezérigazgató (71%) szerint az AI a legfontosabb befektetési prioritás – jelentős növekedés az előző évi 64%-hoz képest. Több mint kétharmaduk (69%) költségvetésének 10–20%-át fordítja AI-ra. Ezzel párhuzamosan nő a bizalom a befektetéseik eredményessége tekintetében is: 67% úgy véli, hogy az AI-beruházások 1–3 éven belül megtérülnek. Ez éles ellentétben áll az előző évvel, amikor a többség (63%) 3–5 éves időtávval számolt.
Összességében erős az AI-ba vetett bizalom: a vezetők 74%-a hisz abban, hogy szervezetük képes lépést tartani az AI gyors fejlődésével és annak a működésre, folyamatokra gyakorolt hatásával.
Hasonlóképp, 89% magabiztos abban, hogy az igazgatótanács felkészült a fejlett technológiák bevezetésére a növekedés előmozdítása érdekében.
A vezérigazgatók egyre magabiztosabban ruháznak be az AI-ba — nemcsak az ígéretek miatt, hanem a már mérhető eredmények és az új AI ügynökök gyors megjelenése miatt, amelyek révén a várható megtérülés elérhetőbbé és skálázhatóbbá váltak. A vezető szervezetek az AI-t üzleti stratégiájukba integrálják és a sikerhez szükséges tényezőkbe fektetnek: minőségi adatokba, felkészült munkaerőbe és felelős, bizalomra és agilitásra épülő AI megoldásokba.
A vezérigazgatók az AI-kísérletezést kulcsfontosságúnak tartják a bevezetés felskálázásában: 84% szerint az alkalmazottak minden szinten történő kísérletezése elengedhetetlen, és mindenkit ösztönözni kell a részvételre.
A vezetők felismerik azt is, hogy az AI-val kapcsolatos átláthatóság és nyíltság létfontosságú: 46% nyíltan beszél a dolgozókkal arról, milyen hatással lehet az AI a munkakörökre.
Az AI gyors fejlődését jelzi, hogy a vezérigazgatók többsége (57%) szerint az AI ügynökök jelentős hatással lesznek szervezetükre, a generatív AI mellett.
Ugyanakkor ez a változási sebesség kihívásokat is teremt. Bár a vezetők háromnegyede (76%) úgy véli, szervezetük felkészült az AI integrálására megfelelő irányítási rendszerekkel, több kulcskérdést is azonosítottak, például:
- Etikai kihívások (59%)
- Adatok rendelkezésre állása (52%)
- Szabályozás hiánya (50%)
A szabályozás kulcskérdés a vezérigazgatók számára: 69% szerint a szabályozás tempója — vagyis az, hogy képes-e lépést tartani a technológia fejlődésével — gátolhatja a sikeres alkalmazást.
Mivel a munkaerő kulcsszerepet játszik az AI hatékony alkalmazásában és a produktivitás növelésében, a vezérigazgatók elkötelezettek az új technológiák emberközpontú bevezetése mellett. Az üzleti vezetők gyors ütemben alakítják át munkaerő-struktúráikat: átképzéssel, toborzással és a munkakörök újratervezésével dolgoznak azon, hogy az AI-t beépítsék a szervezet működésébe.
A vezérigazgatók többsége (77%) egyetért abban, hogy a munkaerő AI-felkészültsége és az átképzés a következő három évben meghatározó hatással lesz szervezetük sikerére. Ugyanakkor a korlátozott AI területen lévő tehetségkínálat miatt ez komoly versenyhelyzetet is teremt: 70% szerint ez korlátozhatja a szervezeti növekedést.
Ennek kezelésére a felsővezetők aktívan lépnek. A vezérigazgatók 79%-a szerint az AI már most is újragondoltatta velük a képzési és fejlesztési stratégiákat.
Több mint tízből hét (71%) a tehetséges munkavállalók megtartására és átképzésére összpontosít, míg 61% új, AI- és technológiai készségekkel rendelkező szakembereket toboroz.
Az alkalmazottak bevonása ebbe az átmenetbe kulcsfontosságú, de a vezérigazgatók elismerik, hogy ehhez támogatásra és fókuszra van szükség.
63% aggódik az AI vállalati kultúrára gyakorolt hatása miatt. Emellett harmaduk (33%) szerint kihívást jelenthet, ha a dolgozók egy része vonakodik az új technológiák alkalmazásától.
Ugyanakkor az AI nem az egyetlen tényező, ami aggodalomra ad okot az üzleti vezetők számára a munkaerővel kapcsolatban. A munkaerőpiaci változások és a demográfiai átalakulások — különösen az öregedő társadalom — szintén hatással vannak: a vezetők 88%-a szerint ezek mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorolnak a toborzásra, megtartásra és a vállalati kultúrára.
Közel harmaduk (30%) kiemeli a generációk közötti készségkülönbségek növekedését, míg negyedük (24%) aggódik a nyugdíjba vonulók számának emelkedése és az utánpótlás hiánya miatt.
A többgenerációs munkahelyek kezelése így új stratégiai témává vált az igazgatótanácsok napirendjén.
Mivel az emberek a mindennapi munkájuk során az AI használatának élvonalában állnak, a feladatra való felkészítésük és képzésük hatalmas figyelmet kap. Ugyanakkor a képzett AI-szakemberekért folyó verseny csak tovább fog fokozódni. Ezért továbbra is kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott és emberközpontú munkavállalói értékajánlat, mert a tehetségeket az emberi tényezők vonzzák. Ennek a generációk közötti egyre szélesebb körben való érvényesítése egy másik kritikus tényező, amellyel a vezérigazgatók és a vezetők egy egyre összetettebb világban küzdenek.
Bár az ESG-hez való hozzáállás régiónként eltérő, a KPMG 2025 CEO Outlook szerint a vállalatvezetők túlnyomó többsége továbbra is erősen elkötelezett fenntarthatósági céljai mellett, és egyre magabiztosabban látja azok megvalósítását.
A vezérigazgatók 61%-a szerint vállalatuk jó úton halad a 2030-as nettó zéró kibocsátási cél eléréséhez – ez jelentős javulás az előző évi 51%-hoz képest.
Ennek egyik oka, hogy a vállalatok egyre realistábban és üzleti stratégiájukhoz jobban illeszkedve határozzák meg köztes klímacéljaikat.
A vezetők szerint a legnagyobb akadályok a nettó zéró kibocsátás vagy hasonló célok elérésében az ellátási láncok dekarbonizálásának összetettsége (25%), valamint a megfelelő szaktudás és készségek hiánya a megoldások sikeres implementálásához (21%).
A költségek szerepe viszonylag kisebb — a vezetők mindössze 11%-a jelölte meg ezt fő kihívásként, ami hasonló az előző évhez.
Egyre több vezérigazgató ismeri fel az AI potenciálját a dekarbonizációs és fenntarthatósági törekvések támogatásában. A legfontosabb felhasználási területek:
- a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok minőségének és jelentésének javítása (79%),
- az erőforrás-hatékonysági lehetőségek azonosítása (79%),
- a kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság javítása (78%).
Egy másik kiemelt fókusz az ESG-jelentéstétel: a vállalatvezetők fele (51%) szerint ez prioritást élvez, mivel a befektetői és szabályozói elvárások folyamatosan fejlődnek.
A vezérigazgatók kétharmada (65%) úgy nyilatkozott, hogy a fenntarthatóságot már teljes mértékben beépítette üzleti működésébe, és ezt hosszú távú sikerük kulcsának tartja. Ugyanakkor a tőkekiadások tervezésébe történő ESG-szempontok integrálásán még dolgozni kell: mindössze 29% mondta azt, hogy ez náluk teljeskörűen megvalósult.
Bíztató, hogy a kihívásokkal teli makrogazdasági körülmények ellenére a vezetők továbbra is elkötelezettek az ESG-kérdések iránt. A nettó nulla kibocsátás iránti bizalom ugrásszerű növekedése pozitív jelzést küld, és elősegítheti a kollektív dekarbonizációs célok elérését. Általánosabban véve a vezérigazgatók továbbra is kulcsfontosságúnak tartják a közösségi elkötelezettséget, de azt is látjuk, hogy ez egyre árnyaltabbá válik. A vezetők 83%-a szerint egyre nagyobb szükség van a lokalizált és centralizált megközelítések közötti egyensúly megteremtésére, amelyek a változó politikai helyzetre, a konfliktusokra és a klímaváltozás rövid és hosszú távú hatására reagálnak azokban a közösségekben, ahol működnek.
Módszertan
A KPMG 2025 CEO Outlook felmérésről
A KPMG CEO Outlook 11. kiadása egyedülálló betekintést nyújt a vezérigazgatók gondolkodásmódjába, stratégiáiba és tervezési taktikáiba.
A kutatásban globálisan 1 350 vezérigazgató vett részt, a felmérésre 2025. augusztus 5. és szeptember 10. között került sor.
Minden válaszadó olyan vállalatot irányít, amelynek éves bevétele meghaladja az 500 millió USD-t, és a megkérdezett vállalatoknak az egyharmada 10 milliárd USD feletti éves bevétellel rendelkezik. A felmérés 11 kulcsfontosságú piacon zajlott: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Továbbá 12 fő iparág képviseltette magát:
vagyonkezelés, autóipar, banki szolgáltatások, fogyasztói és kiskereskedelmi szektor, energia, infrastruktúra, egészségügy, biztosítás, élettudományok, gyártás, technológia és telekommunikáció.
Megjegyzés: az adatok kerekítés miatt nem minden esetben adják ki a 100%-ot.
A KPMG-ről:
A KPMG könyvvizsgálói, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezete. A KPMG International Limited („KPMG International”) tagtársaságai KPMG márkanév alatt működnek és nyújtanak szakmai szolgáltatásokat. „KPMG”-ként hivatkozunk a KPMG szervezeten belüli egyes tagtársaságokra, vagy több tagtársaságra együttesen.
KPMG tagtársaságok 142 országban és tartományban működnek, világszerte több mint 275 000 partner és munkavállaló dolgozik tagtársaságainknál. Minden KPMG tagtársaság jogilag különálló és ekként határozza meg magát.