Előzmények

2017. május 15-én kihirdették az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény („Aktv.”) módosítását, amely 2017. május 31-én lépett hatályba. A törvénymódosítás által a hazai jogrendszerbe is beépültek az országonkénti jelentésre vonatkozó automatikus információcsere-szabályok. A kötelezettség szabályairól szóló korábbi hírlevelünket itt olvashatják.

Ennek folyományaképpen időközben felkerült a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (’NAV’) honlapjára az adatszolgáltatás céljára alkalmazandó 16CBC nyomtatvány, amelynek benyújtására csak azok a multinacionális vállalatcsoportok kötelesek, amelyeknek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) bevétele eléri a 750 000 000 eurót. Az erről szóló korábbi hírlevelünket itt olvashatják.

A májusban hatályba lépett jogszabály alapján azonban a csoporttagnak nyilatkozniuk kell arról, hogy kötelezettek-e országonkénti jelentés benyújtására, és ha igen, akkor azt milyen minőségben teljesítik, valamint meg kell adniuk adatszolgáltatás tárgyául szolgáló pénzügyi év utolsó napját is.

Ugyanakkor, annak a csoporttagnak, amely nem kötelezett az országonkénti jelentés benyújtására, nyilatkoznia kell arról, hogy nincs ilyen jellegű bejelentési kötelezettsége, másrészt arról, hogy vállalatcsoporton belül ki az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet.

Bejelentésre kötelezettek köre

A CBC-jelentéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű vállalatának akkor keletkezik, ha a multinacionális vállalatcsoport az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó összevont (konszolidált) bevétele eléri a 750 000 000 eurót. Ezen értékhatár alatt a magyar adóügyi illetőségű vállalatot nem terheli CBC-jelentéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, és erről nyilatkozatot sem kell benyújtania a NAV részére.

A magyar adóügyi illetőségű vállalat akkor köteles országonkénti jelentést benyújtani, ha a társaság:

1. Végső anyavállalat; vagy
2. Anyavállalatnak kijelölt szervezet; vagy
3. Speciális okokból fakadóan (Aktv. 43/N. § (2) vagy (4) bekezdései alapján adatszolgáltatásra      kötelezett csoporttag).

Amennyiben tehát a magyar adóügyi illetőségű vállalat esetében egyik fentiekben felsorolt kritérium sem teljesül, csak bejelentési kötelezettsége keletkezik.

A 3. ponttal a hírlevél későbbi, speciális esetekkel foglalkozó fejezetében részletesebben is foglalkozunk majd.

A bejelentés tárgyául szolgáló pénzügyi évek

Főszabály szerint a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű vállalatának bejelentkezési kötelezettségét két adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozóan is teljesítenie kell, egyrészt a 2016. január 1-jén vagy azt követően, másrészt a 2017. január 1-jén vagy azt követően indult pénzügyi évek vonatkozásában.

Tekintettel arra, hogy technikailag másként nem kezelhető a nyomtatvány kitöltése és feldolgozása, ezért mindkét pénzügyi év vonatkozásában külön bejelentést kell tenni a NAV felé. Eszerint az adózóknak összesen tehát két külön bejelentést szükséges tenniük. A NAV Központi Irányítás Adóügyi Főosztály javaslata szerint az első bejelentésben a korábbi adatszolgáltatási pénzügyi évről érdemes bejelentést tenni, és időben valamennyivel – néhány nappal – később javasolt a 2017-es évre vonatkozó bejelentés megtétele.

A bejelentések határideje

A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű vállalatának vonatkozásában fennálló bejelentési kötelezettségének teljesítésére a következő határidő áll rendelkezésre:

• a 2016. január 1-jén vagy azt követően induló pénzügyi évének vonatkozásában a pénzügyi év utolsó napjától számított 12 hónap (első teljesítés);
• a 2017. január 1-jén vagy azt követően indult pénzügyi éveinek vonatkozásában a pénzügyi év utolsó napja.

A fentiek fényében tehát a naptári évvel megegyező üzleti évű adózónak a 2016-os és a 2017-es üzleti évet érintően 2017. december 31-ig van lehetősége a bejelentési kötelezettségének teljesítésére. Egy naptári évtől eltérő üzleti évű adózó esetében – példaként egy március 31-re végződő évet tekintve – 2018. március 31. lesz a határidő mindkét bejelentés benyújtására.

A bejelentett adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni.

A bejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályai

Bejelentés típusa

Amennyiben már korábban működő adózók Aktv. szerinti bejelentéséről van szó, a 17T201T nyomtatvány Főlapjának 2. rovatában a Változásbejelentést (2-es kód) kell bejelölni. Ebben az esetben a B06-lap 24. rovatának kitöltése szükséges.

A bejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályai innentől kezdve eltérőek attól függően, hogy a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű vállalata országonkénti jelentés benyújtására kötelezett-e vagy sem.

Az országonkénti jelentési adatszolgáltatásra kötelezett magyar adózóknak a B06-lap 24. rovatának 2. blokkjában fel kell tüntetni, hogy a magyar adózó milyen minőségben teljesíti országonkénti adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját. Az alábbiakban az országonkénti jelentési adatszolgáltatásra nem kötelezett szervezetre vonatkozó részletszabályokat ismertetjük:

Bejelenteni szándékozott pénzügyi év jelölése a nyomtatványon

Az országonkénti jelentési adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó a bejelenteni szándékozott pénzügyi évének kezdő időpontját – a pénzügyi év első napját – a Főlap 3. rovatában változás hatályaként lehetséges feltüntetni.

A naptári évvel megegyező üzleti évű adózó – akinek a pénzügyi évének utolsó napja (fordulónapja) december 31. – a nyomtatvány Főlapján a változás hatályaként a pénzügyi évének kezdő napját, azaz 2016. január 1-jét kell feltüntetnie a 2016-os, míg 2017. január 1-jét a 2017-es üzleti évének vonatkozásában. Ezzel analóg módon – példaként ismét egy március 31-re végződő évű adózót figyelembe véve – 2016. április 1-jét, valamint 2017. április 1-jét kell feltüntetni az egyes nyomtatványokon.

Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevének és országkódjának jelölése

Az országonkénti jelentési adatszolgáltatásra nem kötelezett adózó a B06-lap 24. rovatának 3. blokkjában adhatja meg annak a vállalatcsoportba tartozó szervezetnek a nevét, és választhatja ki országkódját, amely a vállalatcsoport vonatkozásában (akár végső anyavállalatként, akár erre kijelölt csoportvállalatként) beadja majd az országonkénti jelentést a saját országa adóhatóságának.

Továbbá, itt kell kiválasztani, hogy adózó mi alapján nem minősül országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

Nem megfelelő teljesítés következményei

A bejelentési, változásbejelentési mulasztás, illetve késedelmes, hibás, valótlan tartalmú, vagy hiányos adatszolgáltatás esetén az adóhatóság 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót, illetve az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttagot.

Speciális esetek

A NAV tájékoztatása szerint annak ellenére, hogy a magyar adózó nem minősül sem végső anyavállalatnak, sem kijelölt csoporttagnak, az Aktv. rendelkezései alapján mégis fennállhat az az eset, hogy országonkénti jelentési kötelezettsége keletkezik,

1. ha a végső anyavállalat országának nincs olyan az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos információcserét előíró nemzetközi megállapodása, amely a jelentés benyújtására terjed ki (Magyarország esetében ez az Európai Unión kívüli adóügyi illetőségű végső anyavállalattal rendelkező vállalatcsoportok esetében lehet releváns);
2. a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentésbenyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban;
3. a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban rendszerhiba áll fenn, és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak.

Továbbá, amennyiben a multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget, a magyar adózónak országonkénti jelentési kötelezettsége keletkezik (Aktv. 43/N. § (2) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttag).

Hasonlóképpen országonkénti jelentési kötelezettsége keletkezik a magyar adózónak abban az esetben is:

• ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az Európai Unióban, és
• az előző bekezdésbeli 1)-3) felsorolásból egy vagy több feltétel is teljesül, valamint
• a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtási kötelezettséget.

(Aktv. 43/N. § (4) bekezdése alapján adatszolgáltatásra kötelezett csoporttag).

A 2016-os év vonatkozásában az Aktv. 45/F.§ (2) bekezdése alapján a magyar adózó a fenti kötelezettségek alól mentesül. A 2017-es év vonatkozásában viszont – ha még mindig nincs érvényes megállapodás az érintett hatóságok között, vagy az anyavállalatnak otthon nem kell beadnia a jelentést, akkor – a csoporttagnak már kell jelentenie majd 2018-ban.

Amennyiben a fenti körülmények relevánsak az Önök számára, mindenképpen javasoljuk, hogy konzultáljanak tanácsadójukkal az országonkénti jelentéstételi kötelezettség megfelelő teljesítése érdekében.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdésük merülne fel, kérjük, forduljanak bizalommal Gódor Mihály igazgatóhoz (tel.: +36 1 887 7340, mihaly.godor@kpmg.hu), Végh Szabolcs szenior menedzserhez (tel.: +36 1 8877213, szabolcs.vegh@kpmg.hu) vagy keressék megszokott adótanácsadójukat a KPMG Tanácsadó Kft. Adóosztályán.