A pandémia felgyorsította a gazdasági, környezeti, társadalmi és technológiai értékek megosztását az egyes demográfiai csoportok között, így a generációs különbségek lassan, de biztosan elmosódnak. Dinamikusan nő az okostelefon használat az idősebbek körében, az online csatornák térnyerése figyelhető meg nem csak a fiataloknál, az adatbiztonság kérdésköre pedig egyre több demográfiai csoportot foglalkoztat. Ezzel párhuzamosan nő az online értékelések szerepe a vásárlásokban, és egyre jobban terjednek a készpénzmentes fizetési módok, illetve az e-kereskedelem. (Fogyasztási szokásainkról, az ügyfélélményről szóló sorozatunk első részét elolvashatja ITT)

Veteránok (75+ év)

Megváltozott a sztereotípia arról, hogy mit jelent idősnek lenni. Az idősebb embereket már nem „öregembernek ” látja a társadalom: az új percepció felismerte, hogy az időseknek vannak törekvéseik és életcéljaik, amelyeket el akarnak érni. És a Veterán generáció rá is szolgált erre a változásra: a 75 év felettiek 81 százaléka használ okostelefont, szemben a COVID-19 előtti 61 százalékkal, készpénzhasználatuk a COVID-19 előtti 68 százalékról 39 százalékra csökkent. Az idősek körében az értékrend változása leginkább a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek iránti aggodalom gyors növekedésében mutatkozott meg. 92 százalékuk hajlandó többet fizetni egy etikus kiskereskedőnek vagy egy olyan márkáért, amely társadalmi felelősséget vállal.

Baby Boomer generáció (54 – 74 év)

Ez a generáció egyre inkább az „aggódó nemzedékké” válik. Aggódnak a pénzügyi kilátásokon, a gyermekeik sikerén és a bolygó jövőjén. Ez azután arra készteti őket, fogyasztásukban és munkahely választásukban is az „etikusan” viselkedő vállalatok felé forduljanak. Az etikus kifejezés többféle értéket is takarhat, a megfontolás szempontja lehet az éghajlatváltozás, a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése, vagy a fenntarthatóság úgy általában. Mára 84 százalékuk hajlandó is többet fizetni az általuk etikusnak tartott kiskereskedőknek. Elérésükhöz azok a cégek kerülnek legközelebb, amelyek sikerrel csökkentik a szorongásukat. Ehhez a cégeknek át kell gondolniuk küldetésüket, céljukat, környezeti és társadalmi hatásukat.  

A Baby Boomerek csökkentik készpénzhasználatukat – nagyobb mértékben kihasználva az e-kereskedelmet –, de egyre jobban tudatában vannak az online tevékenység kockázatainak is: aggódnak a számítógépes bűnözés és az adatok megosztása miatt, és egyre bizalmatlanabbá válnak a reklámokkal szemben.

X generáció (37 – 53 év)

A generáció tagjai pénzügyi biztonságra törekszenek, mert erős gazdasági nyomás nehezedik rájuk. Azt szeretnék, hogy a világ jobb – politikai, környezeti és társadalmi szempontból biztonságos – hely legyen, céljuk, hogy teljesítsék személyes életcéljaikat és „célba juttassák” gyerekeiket, bármit is jelentsen ez egy adott családon belül.  A szervezeteknek jelentős szerepük van abban, hogy miként segítik ezt a csoportot, és foglalkoztatási életciklusuk utolsó szakaszában milyen (készség)képzéssel és személyes fejlesztésekkel  segítenek enyhíteni a jövő biztonságával és gazdasági jólétével kapcsolatos aggályaikat.   

A bizalom létfontosságú számukra: a közösségi média széleskörű felhasználóivá váltak, és az online értékelések erőteljesen befolyásolják a vásárlási döntéseiket. A világjárvány hatására ők is kénytelenek voltak otthon dolgozni, megtanultak otthoni iskolát tartani gyermekeiknek, és alkalmazkodni a videokonferenciák világához a szociális kapcsolataik és a munkavégzés terén egyaránt.  Következésképpen jelentős növekedés tapasztalható a laptopok, az e-kereskedelem és a nem készpénzes fizetési rendszerek használatában. Élethelyzetüknél fogva más korosztályoknál jobban aggódnak az idősgondozás, a nyugdíjak és a személyes egészség miatt.

Y generáció / Millenniumi generáció (17 – 36 év)

Ők egy törekvő generáció: hosszú távú életcéljaik vannak, és az önmegvalósítást keresik. A bizonytalanság tengerében keresik útjukat a személyes fejlődéshez. Az etikusság és a fenntarthatóság ebben a generációban is fontos szempont, 91 százalékuk hajlandó többet fizetni egy társadalmilag felelős magatartású kiskereskedőnek/márkának. Kötődésüket mindezek figyelembevételével azok a cégek tudják a legjobban erősíteni, amelyek a hosszú távú céljaik megvalósítására úgy tudnak ígéretet tenni, hogy ezt társadalmi és környezeti értékek képviseletével egészítik ki.

Továbbra is az Y a leginkább a leginkább technológia-orientált generáció. 64 százalékuk fejlettebb technológiát, virtuális és kiterjesztett valóságot keres a bolti digitális alkalmazásokban és a robotika széleskörű használatát várja (el).

Z generáció (7 – 16 év)

A legfiatalabb – már fogyasztói korba lépett, de vásárlásai súlyát tekintve még marginális – generáció a Z-seké. Korai arról beszélni, hogy milyen generációs jegyekkel rendelkeznek, mert valószínűleg az övékét befolyásolta a legnagyobb mértékben a járvány, és erről még nincsenek tapasztalataink.

Azt biztosan kijelenthetjük, hogy az éghajlatváltozással és a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos aggályaik erősek, minden más generációnál fogékonyabbak a nagyon fejlett digitális hozzáférési mechanizmusokra, mint a hangvezérlés, vagy a robot alapú webchat.

A járvány alatt sokat csökkentek a generációs különbségek főleg a digitális érettség és a környezeti, társadalmi célokhoz való hozzáállás terén. A digitális érettségben leginkább azért, mert a lezárások mindenkit a gép elé ültettek. Nehezen megfoghatóbb kérdés a társadalmi célokhoz való pozitív viszonyulás ügye. Ehhez leginkább az a tény járult hozzá, hogy ezúttal olyan válságot kapott a nyakába a világ, amiről könnyen belátható volt, hogy kizárólag globálisan gondolkodva, nemzetek közötti együttműködéssel és az egyének nagyobb felelősségvállalásával küzdhető le. A lezárások eltérő módon bár, de minden generációt rendkívül kellemetlenül érintettek, viszont – szemben például az éghajlatváltozással – generációs értelemben kellően rövid távúak voltak ahhoz, hogy ne legyen kétséges az együttműködés közvetlen pozitív hatása a társadalomra.