Az ellátási láncba épített fenntarthatósági szempontok

Az ESG szerepe a beszállítói láncokban

Az elmúlt évek, évtizedek során számos olyan hír látott napvilágot, amelyekben embertelen munkakörülményekről, gyermekmunkáról, a munkavédelmi előírások semmibevételéről, vagy éppen súlyos környezetszennyezésekről olvashattunk valamelyik jónevű nagyvállalat külföldi beszállítójánál, ezzel komoly károkat okozva az érintett nagyvállalatnak (bojkott, rossz hírnév, megromló közösségi kapcsolatok). Az ilyen típusú visszaélések már önmagukban is szükségessé teszik a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontból történő fejlesztését. Ezzel párhuzamosan egyre inkább növekszik a nyomás a vállalatokon, hogy fenntarthatóbbá és átláthatóbbá tegyék beszállítói láncaikat a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások megfelelő kezelése érdekében, hiszen a szabályozói környezet is megköveteli azt határon innen és túl.

A magyar ESG törvény

A december 22-én kihirdetett ESG-törvény szerint a nagyvállalatoknak és a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásoknak saját és leányvállalataik mellett beszállítóik működését is át kell világítaniuk ESG, vagyis környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból, és évente beszámolót is kell készíteniük annak eredményéről.

A törvény értelmében az érintett vállalatoknak legalább évente egyszer a beszállítókra is kiterjedő kockázatelemzést kell végezniük, ki kell alakítaniuk az ezek kezelésére alkalmas rendszereiket, amelyek az alvállalkozóknál azonosított problémákat is kezelik. Emellett, nyilatkozatot kell kitöltetniük minden beszállítójukkal az emberi jogi és környezetvédelmi elvárások teljesítéséről.

Ez utóbbi munkát ki kell terjeszteni a beszállítók beszállítóira is, vagyis a kötelezettség végiggyűrűzik a teljes alvállalkozói rendszeren. Ha a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelmi kötelezettség az ellátási lánc bármely pontján sérül, akkor a kötelezett vállalatnak az érintett beszállítóval együtt korrekciós intézkedéseket kell kidolgoznia. Az érintett cégeknek a panasztörvény szerinti panaszbejelentő rendszerüket is ki kell bővíteniük a társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésének kezelésére, és ezt érvényesíteni kell a beszállítóknál is.

Emellett, a vállalatoknak saját ESG stratégiát és belső rendszert kell kialakítaniuk, illetve éves rendszerességgel ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási- kötelezettségeinek teljesítéséről, amely tevékenységekbe a beszállítóikat is bevonhatják.

A törvény ezekhez a feladatokhoz az alvállalkozókat érintő szankciókat is előír. A nem megfelelő ESG felkészültség vagy az érintett vállalatok ESG szempontjainak megsértése eszerint a beszállítói szerződések 3 hónapig történő szüneteltetését, illetve felmondását vonhatják maguk után.

A beszállítók fenntarthatósági szempontú átvilágítása ugyanakkor számos előnnyel is jár a vállalatok számára, hiszen elősegíti stabil és megbízható, folytonos üzletmenetet biztosító beszállítói hálózat létrehozását, amelyben minimálisra csökkenthető a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (pl. korrupciós) nem megfelelésből adódó kockázat.

Az ESG-törvény hatálya a Magyarország területén székhellyel rendelkező következő vállalkozásokra terjed ki:

1. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a megadott három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

10.000 millió forint mérlegfőösszeg
20.000 millió forint éves nettó árbevétel
500 fő átlagosan foglalkoztatott

Első alkalommal a 2024. üzleti évi tevékenységeket szükséges bemutatni a 2025. évben.

A Törvény CSRD szerinti jelentéstételi kötelezettsége ugyanakkor csak a NFRD hatálya alá tartozó vállalkozásokra terjed ki 2024-től (azaz az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagy közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokra).

2. Nagyvállalkozásokra, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a megadott három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:

10.000 millió forint mérlegfőösszeg
20.000 millió forint éves nettó árbevétel
250 fő átlagosan foglalkoztatott az üzleti évben

Első alkalommal a 2025. üzleti évi tevékenységeket szükséges bemutatni a 2026. évben.

3. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásokra amely esetében az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a mikrovállalkozások mérethatárait, azaz a következő határértékeket:

345 ezer EUR a mérlegfőösszeg
700 ezer EUR nettó éves árbevétel
10 fő átlagosan foglalkoztatott az üzleti évben

Első alkalommal a 2026. üzleti évi tevékenységeket szükséges bemutatni a 2027. évben.

Beszállítói lánc átvilágítási kötelezettség az EU-ban

Az átvilágítási kötelezettség következményei alól azok a magyar vállalatok sem bújhatnak ki, akik másik EU tagország vállalatainak exportálnak. Az Európa Tanács és az Európai Parlament ugyanis tavaly év végén ideiglenes megállapodásra jutott a vállalatok fenntarthatósági átvilágításáról szóló irányelvről (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDDD), amelynek célja a környezetvédelem és az emberi jogok védelmének fokozása az EU-ban és világszerte.

Eszerint a vállalatok által okozott káros emberi jogi és környezeti hatásokkal érintettek, vagy az őket képviselő civil szervezetek és szakszervezetek is jogosultak polgárjogi eljárást kezdeményezni, ami könnyen össztűz alá veheti a vétkes vállalatokat. Emellett, 2023. januártól hatályos a német ellátási lánc átvilágítási törvény (Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz, LkSG), ugyanezen céllal. Az új jogszabály számos, német vállalatoknak beszállító Magyarországon működő céget érint, mivel az a vállalatok teljes beszállítói láncának átvilágítását írja elő kockázatelemzés lefolytatása mellett, 2024. január 1-től már minden 1000 fő feletti vállalatnak.

A jelenlegi beszállítók ESG szempontú fejlesztése és a fenntarthatóbban működő beszállítók előnyben részesítése tehát lényeges elem a fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalatok számára, hiszen az ellátási láncba épített fenntarthatósági szempontok hozzájárulnak az etikus és fenntartható jövőkép kialakításához és a jogszabályi megfeleléshez. Emellett, a beszállítói szerepben működő vállalatok számára is fontos, hogy meg tudjanak felelni a vevőik felől érkező egyre nagyobb elvárásoknak ezen a területen.

ESG stratégia és rendszerek:

A magyar ESG törvény előírja belső ESG rendszer kialakítását és stratégia megalkotását, amely a vállalat ESG szempontú fejlesztésének szervezeti kereteit, illetve több évre előre tekintő céljait és azokhoz kapcsolódó feladatait határozza meg. Emellett egy kockázatkezelési és egy ESG panaszkezelési rendszer létrehozása is része az előírásoknak.

ESG szolgáltatás	Az ESG törvény vonatkozó része	Versenyképességet javító üzleti előnyök
Belső ESG/ felelősségvállalási stratégia kidolgozása	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet: 13-15. § mondja ki a belső ESG stratégia elkészítésének kötelezettségét	A vállalati szintű ESG stratégia jelenti az alapját az ESG szempontú elvárásoknak történő megfelelésnek és a folyamatos fejlődésnek, mivel a stratégia készítésekor megvizsgálásra kerül a vállalat aktuális ESG teljesítménye, azonosításra kerülnek a fejlesztendő területek, és több éves célok kerülnek meghatározásra konkrét célértékek, határidők és felelősök megjelölése mellett. A vállalat ESG szempontú fejlődése ilyen módon folyamatosan nyomonkövethetővé és mérhetővé válik.
Belső ESG/ felelősségvállalási rendszer kialakításának támogatása	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet: 13-15. § mondja ki az belső ESG rendszer kialakításának kötelezettségét	Egy belső ESG rendszer jelenti a vállalati ESG stratégia megvalósításának szervezeti kereteit, amelyben meghatározásra kerülnek az egyes ESG részterületek felelősei és a belső együttműködés csatornái.
Beszállító kiválasztási, értékelési és kockázatkezelési rendszer kialakítása	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és a 7. Kockázatkezelés: 16. § mondja ki az ESG kockázatkezelési rendszer létrehozásának kötelezettségét	A törvényi kötelezettségnek való megfelelés támogatása mellett az értékelési rendszer további előnye, hogy elősegíti egy olyan stabil és megbízható, folytonos üzletmenetet biztosító beszállítói hálózat létrehozását, amelyben minimálisra csökkenthető a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (pl. korrupciós) nem megfelelésből adódó kockázat. Emellett, a kockázatkezelési rendszer segítségével lehetőség nyílik a saját üzleti tevékenységek és a beszállítók megfelelő kockázati kategóriákba történő besorolására, amely lehetővé teszi azok költséghatékony és eredményes kockázatelemzését.
A Panasztörvény[1] szerinti Panaszbejelentő rendszer kibővítése társadalmi felelősségvállalással vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan a teljes ellátási láncra kiterjedően	Az ESG törvény 12. Panaszkezelés fejezet 28-31. § mondja ki a Panaszbejelentő rendszer kibővítésének kötelezettségét ESG szempontokkal	Egy jól működő, társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi jellegű panaszokra és a teljes ellátási láncra is kiterjedő bejelentő rendszer minimálisra tudja csökkenteni a kötelezettségszegések miatt bírságok és reputációs veszteségek kockázatát, mivel jelentős mértékben növeli ezek időben történő felfedését, megelőzve egy esetleges hatósági eljárást vagy negatív médiakampányt.

[1] 2023. évi XXV., a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény

Kockázatelemzés, intézkedések & nyilatkozatok:

A magyar ESG törvény előírja éves és indokolt esetben rendkívüli kockázatelemzések elvégzését is a létrehozott kockázatkezelési rendszerben. Szignifikáns kockázat esetén megelőző intézkedéseket, míg környezeti, és társadalmi kötelezettségek megszegése esetén korrekciós intézkedéseket is szükséges hozni. Emellett, a közvetlen beszállítókat nyilatkoztatni is szükséges a jogi és környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelésről.

Éves és rendkívüli kockázatelemzések elvégzése	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és a 8. Kockázatelemzés fejezet 17. § mondja ki az éves és rendkívüli kockázatelemzés elvégzésének kötelezettségét	A kockázatelemzés segítségével időben beazonosíthatóak azon tevékenységek és területek a saját üzleti tevékenységben és a beszállítóknál, amelyek a legnagyobb kockázatot hordozzák társadalmi, környezeti és vállalatirányítási szempontú meg nem felelésre.
Megelőző intézkedések kidolgozása az azonosított ESG kockázatok kezelésére	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és a 9. Megelőzési intézkedések fejezet: 18-19. § mondja ki a megelőző intézkedések kidolgozásának a kötelezettségét	Az azonosított kockázatok időben történő kezelése lehetőséget biztosít a társadalmi felelősségvállalással és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések megelőzésére, amivel csökkenthető a meg nem felelés miatt felmerülő többletköltség (büntetések, korrekciós intézkedések), és reputációs kockázatok (negatív sajtóhírek, közbeszerzési eljárásokból történő kizárás).
Társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése esetén tanácsadás korrekciós intézkedések kidolgozásában	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és a 10. Korrekciós intézkedések 20- 22. § mondja ki a korrekciós intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeket	A kötelezettségszegések mielőbbi megszüntetésével megfelelő korrekciós intézkedésekkel jelentősebb mértékű bírságok és vevői bojkottok kerülhetőek el. Környezetvédelmi és emberi jogi visszaélések miatt bojkottálások számos nemzetközi nagyvállalatok forgalmát is képesek voltak jelentős mértékben visszavetni több éven keresztül.
Beszállítói nyilatkozatok előkészítése az emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelésről és azok megfelelő kezeléséről a beszállítók ellátási láncában	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § mondja ki a beszállítói nyilatkozatok előkészítésének kötelezettségét ESG szempontok mentén	A gondosan, jogi és ESG szakértők által közösen előkészített beszállítói nyilatkozatok csökkentik a vállalat polgárjogi felelősségre vonásának kockázatát a teljes ellátási láncban.

Közzététel és tanúsítás:

A magyar ESG törvény éves rendszerességgel beszámoló készítését is előírja az ESG szempontú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről kötelező tanúsítás mellett.

Éves ESG beszámoló elkészítése a vállalat fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről

Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és az 1. ESG beszámolóra vonatkozó rendelkezések 23-27. § mondja ki az éves ESG beszámoló elkészítésének kötelezettségét

A vállalat ESG teljesítményének éves rendszerességgel történő bemutatása javítja annak átláthatóságát, így növeli az érdekelt felek bizalmát a vállalattal és annak ESG tevékenységével kapcsolatban. A beszámolóhoz összegyűjtött információk a vállalat vevői és finanszírozói által küldött ESG kérdőívek kitöltését is jelentősen megkönnyíti.

ESG tanúsítási audit lefolytatása

Az ESG törvény 14. ESG beszámoló tanúsítása fejezet: 34. § mondja ki az ESG tanúsítási előaudit lefolytatásának kötelezettségét a beszámolási kötelezettség az első évében

Az ESG tanúsítvány megléte jelentősen növeli a vállalat érdekelt feleinek bizalmát a beszámolóban közölt információkkal, és általában a vállalattal és annak ESG tevékenységével kapcsolatban.

ESG tanúsítási előaudit lefolytatása

Az ESG törvény 14. ESG beszámoló tanúsítása fejezet: 33. § mondja ki az ESG tanúsítási audit lefolytatásának a kötelezettségét

Az előaudit lefolytatása biztosítja, hogy egy audit során vizsgálatra kerülő előfeltételek, folyamatok és adatok megfeleljenek a tanúsítvány megszerzéséhez.

ESG szolgáltatás	Az ESG törvény vonatkozó része	Versenyképességet javító üzleti előnyök
Nagyvállalatok által megkövetelt beszállítói nyilatkozatok jogi és üzleti szempontú véleményezése az emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak való megfelelésről és azok megfelelő kezeléséről a beszállítók ellátási láncában	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § mondja ki a beszállítói nyilatkozatok előkészítésének kötelezettségét ESG szempontok mentén	A beszállítói nyilatkozatok jogi és ESG szakértők általi véleményezésével elkerülhető, hogy a nyilatkozatot kérő vállalat a szükségesnél nagyobb mértékben hárítsa át a felelősséget, illetve, hogy a nyilatkozatba üzleti szempontból előnytelen kiegészítéseket is belefoglaljon.
Társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése esetén tanácsadás korrekciós intézkedések kidolgozásában	Az ESG törvény 6. Fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek közös szabályai fejezet 13-15. § és a 10. Korrekciós intézkedések 20- 22. § mondja ki a korrekciós intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeket	A kötelezettségszegések mielőbbi megszüntetésével megfelelő korrekciós intézkedésekkel jelentősebb méretű bírságok és vevői bojkottok, illetve a vevői szerződések szüneteltetése és felmondása kerülhető el. A vevő vállalatok a szigorodó szabályozói környezet és az érdekelt felek elvárásai miatt egyre inkább előnyben részesítik azon beszállítókat, akiknél könnyen és gyorsan megszüntethetőek az esetleges kötelezettségszegések.
Jogi és szakmai segítségnyújtás beszállítói szerződés szüneteltetése, illetve felmondása esetén.	Az ESG törvény 10. Korrekciós intézkedések fejezet 21. § 3)-4) mondja ki az üzleti kapcsolatok 3 hónapig történő szüneteltetésének, illetve megszüntetésének kötelezettségét	Megfelelő jogi, üzleti és ESG szakértői támogatás mellett nagyobb eséllyel állíthatóak helyre a társadalmi felelősségvállalással és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségszegések miatt szüneteltetett, vagy akár megszűntetett vevői kapcsolatok.