KPMG Financial Risk&Regulation

Újabb halasztás az FRTB bevezetésében: Bár a Basel III követelmények többsége 2025. január 1-jétől hatályba lép az EU-ban, az output floor fokozatosan, több éven át kerül bevezetésre. Az Európai Bizottság immár második alkalommal fogadott el felhatalmazáson alapuló jogi aktust a piaci kockázati szabályok (FRTB) alkalmazásának elhalasztásáról, ezúttal 2027. január 1-jére. A lépés összehangolja az EU és az Egyesült Királyság ütemezését, amit a nemzetközi bankok várhatóan kedvezően fogadnak. A jogi aktus jelenleg az Európai Parlament és a Tanács felülvizsgálata alatt áll.

ICAAP-értékelések: Az Európai Központi Bank (EKB) továbbfejlesztette a bankok belső tőkemegfelelési értékelési folyamataira (ICAAP) vonatkozó értékelését a hatékonyság és eredményesség növelése érdekében. Az új, többéves stratégiára épülő megközelítés lehetővé teszi a részletes vizsgálatokat hosszabb időtávon, miközben a tőketerv-értékelés évente megtörténik. Bár a 2. pillér kalibrálásához már nem alkalmazzák, a jól működő ICAAP továbbra is jelentősen befolyásolja a SREP során meghatározott tőkekövetelmények szintjét.

Likviditásfedezeti mutató és nettó stabil forrásmutató: Az Európai Bankhatóság (EBA) frissítette az EU-ban alkalmazott likviditásfedezeti mutató (LCR) és nettó stabil forrásmutató (NSFR) nyomon követéséről szóló jelentését. A módosítás a 2023 márciusában tapasztalt bankpiaci zavarok nyomán készült, amelyek rávilágítottak arra, hogy az irányadó kamatkörnyezet változásai, valamint a betéti magatartás és koncentrációk alakulása miatt fokozott felügyeletre van szükség a likviditás különböző aspektusaira. Az EBA a jövőben is szorosan együttműködik az illetékes hatóságokkal az LCR és NSFR egyes elemeinek monitorozásában, és értékeli, indokolt-e a SREP keretrendszer likviditási és finanszírozási részének frissítése.

A rövid lejáratú értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) kezelése: Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a tőkekövetelmény-rendelet (CRR) módosítását, amely állandóvá teszi a pénzügyi ügyfelekkel kötött rövid lejáratú értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT) nettó stabil forrásmutató (NSFR) számításában alkalmazott, eredetileg 2025. június 28-án lejáró ideiglenes kezelését. A cél a nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása az SFT-k kezelésében. Mivel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Svájc már bevezette a hasonló állandó szabályokat, a módosítás hozzájárul az összehangolt nemzetközi szabályozási környezet erősítéséhez.

Piaci- és hitelkockázati referenciaértékelés: Az EBA közzétette a 2024. évi piaci és hitelkockázati benchmark-gyakorlatokról szóló jelentését. Első alkalommal külön beszámolót adott ki a piaci kockázati keretrendszer (FRTB) Alternatív Standardizált Megközelítéséről (ASA) is. A gyakorlatok célja a kockázattal súlyozott eszközök (RWA) számításának következetességének nyomon követése az Európai Unióban azon intézmények körében, amelyek belső módszertant alkalmaznak a tőkekövetelmények meghatározásához.

Működési kockázati tőke: Az EBA három végleges tervezetű technikai standardot tett közzé a működési kockázati tőkekövetelményekről és a kapcsolódó felügyeleti jelentéstételről. A standardok célja, hogy lehetővé tegyék a felügyeleti hatóságok számára az intézmények megfelelésének nyomon követését. Az EBA 2025 negyedik negyedévében egy olyan technikai csomagot tervez kiadni, amelyet az intézmények a felügyeleti adatszolgáltatáshoz használhatnak. Az első alkalmazási referencia-dátum 2026. március 31.

Betétbiztosítási rendszerek teljesítménye: Az EBA legutóbbi Peer Review-ja hét uniós betétbiztosítási rendszer (DGS) stressztesztjeinek teljesítményét értékelte. A vizsgálat megállapította, hogy valamennyi érintett rendszer hatékonyan alakította ki stressztesztelési programját az EBA iránymutatásainak megfelelően, és csak kisebb hiányosságokat tártak fel. A jelentés nyomonkövetési intézkedéseket is tartalmaz, amelyeket minden uniós betétbiztosítási rendszernek érdemes megfontolnia. Az EBA két éven belül ismételt felülvizsgálatot végez a végrehajtás ellenőrzésére, biztosítva a megállapítások és ajánlások hatékony kezelését.

CMDI-megállapodás: Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament megállapodásra jutott az uniós válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer (CMDI) megerősítéséről. A keretrendszert eredetileg a 2008-as pénzügyi válságot követően hozták létre, majd 2023 áprilisában az Európai Bizottság jelentős átalakítását javasolta. A most elfogadott módosítások célja a kis- és közepes méretű bankok szanálási folyamatának javítása, számukra hozzáférést biztosítva az iparág által finanszírozott biztonsági hálókhoz, mint kiegészítő szanálásfinanszírozási eszközhöz.

Értékpapírosítási keretrendszer: Az Európai Bizottság a Takarékossági és Befektetési Unió (SIU) stratégiája keretében intézkedéscsomagot fogadott el az uniós értékpapírosítási keretrendszer egyszerűsítésére és korszerűsítésére, valamint az EU értékpapírosítási piacának élénkítésére, amely jelenleg elmarad más nagyobb joghatóságok mögött. A csomag két fő elemből áll:

• Az értékpapírosítási rendelet módosítása az értékpapírosítás kibocsátói és befektetői számára felmerülő magas működési költségek csökkentése érdekében – ide tartozik a jelentési mezők számának legalább 35%-os mérséklése, az átvilágítási (due diligence) követelmények egyszerűsítése, valamint az STS (simple, transparent and standardised – egyszerű, átlátható és standardizált) értékpapírosításokra vonatkozó homogenitási szabályok módosítása.
• A prudenciális keretrendszer kockázatérzékenyebb kialakítása a tőkekövetelmény-rendelet harmadik felülvizsgálata (CRR3) révén, amelynek célja, hogy a tőkekövetelmények jobban tükrözzék az értékpapírosítási portfóliók tényleges kockázatát. Emellett módosításokat javasoltak a likviditásfedezeti mutatóra (LCR) vonatkozó szabályokban, a bankok likviditási puffereibe bevonható értékpapírosítások jogosultsági feltételeiről szóló, négyhetes konzultáció keretében.

Bizonyítékgyűjtési felhívás a lakossági részvételről: Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) visszajelzést vár arról, hogyan mi a lakossági befektetők tapasztalata a befektetési folyamat kulcselemeiről, valamint hogy a szabályozási követelmények támogatják-e vagy akadályozzák-e részvételüket a tőkepiacokon. A cél annak értékelése, hogy a jelenlegi befektetővédelmi intézkedések mennyire hatékonyak és arányosak a digitalizált befektetési környezetben. A kezdeményezés az Európai Bizottság által javasolt SIU keretében valósul meg, amely a hosszú távú befektetések ösztönzését célozza. Az ESMA 2025 harmadik negyedévében a bizonyítékgyűjtési felhívásra érkezett válaszok alapján értékeli, szükség van-e konkrét szabályozási módosításokra vagy pontosításokra a befektetővédelem és a lakossági részvétel erősítése érdekében a pénzügyi piacokon.

EU-s megtakarítási és befektetési számla „tervrajza”: A SIU stratégiájának részeként az Európai Bizottság bizonyítékgyűjtési felhívást tett közzé egy olyan ‘tervrajz’ (blueprint) kidolgozásáról, amely elősegítené a lakossági befektetők részvételét az uniós tőkepiacokon. A felhívás hivatkozik olyan bevált gyakorlatokra, amelyekre a tervezés során építeni kíván – ilyen például, ha a számlák könnyen használhatók, digitális felülettel rendelkeznek, széles termékkínálathoz biztosítanak hozzáférést, valamint kedvező adózási feltételeket kínálnak.

Adatgyűjtés befektetési alapoktól: Az ESMA vitaanyagot tett közzé a harmonizált szabályozói adatszolgáltatásról, amelyet a kollektív befektetési értékpapírokról szóló irányelv (UCITS) és az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló irányelv (AIFMD) hatálya alá tartozó alapoktól gyűjtenek. A kezdeményezés az AIFMD második felülvizsgálatához (AIFMD II) és az új jelentéstételi követelmények bevezetéséhez kapcsolódik. A vitaanyag áttekinti a meglévő jelentéstételi keretrendszereket, értékeli az esetleges átfedéseket és következetlenségeket, valamint feltárja a különböző szabályozási rezsimek alá tartozó alapkezelők adatszolgáltatási kötelezettségeinek további integrációs lehetőségeit és prioritásait. Az ESMA a végleges jelentést 2026 második negyedévében teszi közzé az Európai Bizottság számára.

UCITS befektetésre alkalmas eszközök: Az ESMA közzétette technikai tanácsát az Európai Bizottság számára a UCITS keretében meghatározott befektetésre alkalmas eszközökre vonatkozó irányelv felülvizsgálatáról. Az ESMA javaslatai több területet érintenek; legjelentősebb elemeik olyan változtatásokat eredményezhetnek, amelyek előírnák az uniós alapkezelők számára, hogy a tőzsdén jegyzett értékpapírokba történő befektetés előtt alaposabb elemzést végezzenek, valamint hogy bizonyos eszközök esetében ‘look-through’ megközelítést alkalmazzanak, azaz vizsgálják meg a teljesítményüket meghatározó mögöttes eszközöket.

Tranzakciójelentés egyszerűsítése: Az ESMA felhívást tett közzé a MiFIR, EMIR, SFTR és REMIT szerinti tranzakciójelentés egyszerűsítésére irányuló megközelítésről. Az ESMA az érdekelt felektől visszajelzést kér két egyszerűsítési lehetőségről: a jelenlegi keretek közötti átfedések megszüntetése vagy az úgynevezett „egyszeri jelentés” elvének bevezetése.

Az egyszerűsítési tervnek megfelelően az ESMA úgy döntött, hogy nem hajtja végre a 2024 októberében a MiFIR felülvizsgálat részeként konzultált, a tranzakciós adatszolgáltatásra vonatkozó RTS 22 és a megbízási könyvadatokra vonatkozó RTS 24 módosításait. Ehelyett az ESMA végleges jelentést tett közzé, amely összefoglalja a visszajelzéseket, és ezeket felhasználja az átfogó felülvizsgálat során. Ugyanez vonatkozik a referenciaadatokra vonatkozó 23. számú RTS-ről folytatott, 2024 májusában indított konzultációra is – az ESMA végleges jelentése itt is pusztán a visszajelzések összefoglalását tartalmazza.

Az ESMA emellett közzétette az Adatok minőségéről és felhasználásáról szóló jelentés ötödik kiadását, amely immár tartalmazza az egységes elektronikus beszámolási formátum (ESEF) és a short selling-adatokat is, valamint beszámol az EMIR REFIT élesítéséről is.

Konszolidált adatszalagok: Az ESMA az Ediphy-t (fairCT) választotta ki az EU első kötvénypiaci konszolidált adatszalag-szolgáltatójának (CTP). Az Ediphy-nek most engedélyért kell folyamodnia, és a szolgáltatás pedig várhatóan 2026-ban indul. Az ESMA emellett elindította a CTP-kiválasztási eljárást részvényekre és tőzsdén kereskedett alapokra (ETF), míg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre (OTC) vonatkozó kiválasztási eljárás 2026 elején veszi kezdetét.

T+1 elszámolás: Az uniós T+1 Ipari Bizottsága (EU T+1 Industry Committee) közzétette a 2027. október 11-ig történő T+1 elszámolásra való áttérésre vonatkozó magas szintű ütemtervét és ajánlásait. A dokumentum elismeri, hogy további beruházásokra van szükség a kereskedés utáni folyamatok automatizálása terén. Ezzel párhuzamosan politikai megállapodás született a központi értéktárakról szóló rendelet (CSDR) módosítására vonatkozó jogalkotási javaslatról, amely előírja a T+1 elszámolást. Az ESMA konzultációt folytatott a CSDR 2. szintű szövegének lehetséges módosításairól.

CSDR – az elszámolási fegyelem hatálya: Az ESMA közzétette végleges jelentését az elszámolási fegyelemre vonatkozó CSDR-szabályozás hatályának pontosításáról a CSDR Refit keretében. Jelentésben az ESMA javaslatot tesz olyan elszámolási hibákra, amelyek nem róhatók fel a résztvevőknek – például a központi értéktár (CSD) rendszerleállásai vagy a fizetési rendszerek zárva tartása. Ezek kezelésére utólagos (ex post) igényérvényesítést javasol. Az ESMA továbbá meghatározza azokat a műveleteket is, amelyeket nem kellene kereskedésnek tekinteni, így azok nem tartoznának a hatály alá – például piaci követelések (market claims) és vállalati események részvényekkel, valamint részvény-nyilvántartás. Az ESMA ezekre az esetekre a központi értéktárak számára előzetes (ex ante) szűrés alkalmazását javasolja. Az Európai Bizottság az ESMA technikai tanácsát figyelembe veszi a CSDR-t kiegészítő új felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során.

EMIR 3: Az ESMA közzétette végleges jelentését az EMIR 3-hoz kapcsolódó aktív számlavezetési követelményeiről (AAR). Ezek magukban foglalják a stressztesztelést, a reprezentativitási kötelezettséget (ideértve a vonatkozó származtatott termékosztályokat, eltérő ügylettömeg- és lejárati kategóriákat), valamint a jelentéstételi követelményeket.

Az EMIR 3 kapcsán az ESMA konzultációt folytat a letéti követelmények átláthatóságára vonatkozó szabályozástechnikai standardok (RTS) tervezetekről, amely előírná mind a központi szerződő felek klíringtagjaik felé, mind pedig a klíringszolgáltatók ügyfeleik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét.

Emellett az ESMA konzultációt indított egy másik tervezett RTS-ről, amely kötelezné a klíringtagokat és klíringszolgáltatókat, hogy világos és érthető módon tegyék közzé az ügyfeleikre háruló klíringszolgáltatási díjakat és minden egyéb felszámított díjat. Ide tartoznak az ügyfelekre áthárított költségek, valamint a klíringszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyéb járulékos költségek is.

Helyreállítás és szanálás: Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) hat konzultációs dokumentumot tett közzé a biztosítók helyreállítási és szanálási keretrendszeréről. A biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelvhez (IRRD) kapcsolódóan az EIOPA konzultációt folytat a következőkről: az előzetes helyreállítási tervek tartalma; az előzetes helyreállítási tervre vonatkozó kritériumok és a piaci részesedés meghatározásának módszerei; a szanálási tervek tartalma; a kritikus funkciók azonosítása; a szanálhatóság értékelése; valamint a szanálhatóság akadályainak kezelése. A konzultációs anyagok benyújtási határideje 2025. július 31., az IRRD követelményei pedig 2027 januárjától lesznek alkalmazandók.

Felügyeleti felülvizsgálati folyamat: Az EIOPA konzultációt indított a felügyeleti felülvizsgálati folyamatról szóló iránymutatások felülvizsgált változatáról. Ez az iránymutatás szolgál alapul a felügyeletek számára a kockázatok értékeléséhez és a szabályozott biztosítók számára készítendő intézkedési tervek kidolgozásához. A jelenlegi iránymutatások 2015 óta vannak érvényben, és az EIOPA most két fő cél érdekében módosította azokat: egyrészt a legújabb fejleményekkel és felügyeleti bevált gyakorlatokkal való összhang biztosítása, másrészt azóta előtérbe került új kockázatok és trendek kezelése. Az EIOPA hangsúlyozza, hogy a szabályozás egyszerűsítése iránti elkötelezettségének megfelelően a módosításokat szándékosan a feltétlenül szükséges mértékre korlátozta. A konzultáció 2025. szeptember 24-én zárul.

Az EIOPA egyszerűsítési megközelítése: Az EIOPA közzétette az uniós versenyképesség növelése érdekében a szabályozás egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését támogató megközelítését. Az EIOPA intelligensebb, harmonizáltabb szabályozást sürget, amelyet hatékonyabb uniós szintű felügyelet kísér. Ennek részeként az EIOPA javasolja, hogy az egyszerűsítést már az uniós jogalkotási folyamat korai szakaszában, az ágazati kötelezettségek és felügyeleti felelősségek kialakításakor kezdjék meg. Az EIOPA szerint nagyobb szerepet kellene kapnia az elsődleges jogszabályi szint (Level 1) tárgyalásai során – különösen a horizontális jogszabályok esetében – annak érdekében, hogy a társjogalkotók számára megalapozott technikai javaslatokat nyújthasson. Bizonyos területeken a további harmonizáció csökkentheti a szabályozási széttagoltságot és a piacra lépési korlátokat.

EIOPA Pénzügyi Stabilitási Jelentés: Az EIOPA közzétette Pénzügyi Stabilitási Jelentését, amely bemutatja a külső környezetből eredő kockázatokat például az árfolyam-ingadozást és a vámokra való érzékenységet, valamint az olyan tematikus területeket, mint a kiberkockázatok, a mesterséges intelligencia, az éghajlatváltozás és az alternatív eszközökből eredő kockázatok. Az EIOPA jelenleg nem ír elő azonnali intézkedéseket a piaci szereplők számára, ugyanakkor a biztosítóknak érdemes mérlegelniük, hogy az EIOPA által azonosított érzékenységek és kockázatok milyen mértékben érinthetik saját üzleti modelljüket.

EIOPA konzultációs csomag a Szolvencia II-ről: Az EIOPA új konzultációs csomagot tett közzé a Szolvencia II keretében alkalmazott felügyeleti jelentéstételi és nyilvános közzétételi követelmények módosításáról, azzal a céllal, hogy csökkentse a (viszont)biztosítók jelentéstételi terheit. Ez összhangban áll az Európai Bizottság versenyképességi programjának célkitűzéseivel, amely szerint valamennyi ágazatban legalább 25%-kal (kis- és középvállalkozások esetében 35%-kal) mérsékelni kell a jelentéstételi kötelezettségeket.

A felügyeleti jelentéstételre és a nyilvános közzétételre vonatkozó végrehajtási technikai standardok módosításai mellett az EIOPA közzétette a pénzügyi stabilitási célú jelentéstételről szóló iránymutatások tervezett, felülvizsgált változatát, valamint a harmadik országbeli biztosító vállalkozások fióktelepeinek felügyeletére vonatkozó iránymutatások felülvizsgált tervezetét is.

EIOPA vélemény az IORP-ok likviditási kockázatkezelésének felügyeletéről: Az EIOPA véleményt adott ki a foglalkoztatói nyugdíjrendszereket működtető intézmények (IORP) likviditási kockázatkezelésének felügyeletéről. A cél a likviditási kockázatok – különösen a származtatott ügyletekhez kapcsolódó fedezeti és biztosítéki (margin és collateral) felhívások – nyomon követésének, értékelésének és kezelésének javítása. A felügyeleti hatóságoknak elő kell írniuk, hogy a jelentős likviditási kockázatokkal rendelkező IORP-ok építsék be ezeket kockázatokat átfogó irányítási rendszerükbe, végezzenek pénzforgalmi stresszteszteket, és tartsanak fenn elegendő likvid eszköztartalékot.

IAIS magas szintű alapelvei az ICS végrehajtásának értékeléséhez: A Nemzetközi Biztosításfelügyeleti Szövetség (IAIS) elfogadta a magas szintű elveket a biztosítási tőkekövetelmény-szabvány (ICS) végrehajtásának értékelési módszertanához. Az ütemterv két szakaszból áll: 2025-ben az IAIS kidolgozza a részletes módszertant az ICS végrehajtásának értékelésére, majd 2027-től kezdődően értékeli a joghatóságok önértékeléseit. Ugyanezt a megközelítést alkalmazzák az Egyesült Államok által használt összesített módszerre (Aggregate Method – AM) is.

Felügyeleti iránymutatások a kriptoeszköz-piaci visszaélések megelőzésére: Az ESMA közzétette végleges jelentését az illetékes hatóságok számára készült iránymutatásokról, amelyek célja a kriptoeszközök piacáról szóló rendelet (MiCA) alapján a piaci visszaélések megelőzése és felderítése. Az iránymutatások előírják, hogy a felügyeleti tevékenységnek kockázatalapúnak és arányosnak kell lennie. Emellett célként határozzák meg, hogy a nemzeti illetékes hatóságok (NCA) közös, kifejezetten a kriptoeszközökre vonatkozó felügyeleti kultúrát alakítsanak ki az iparággal folytatott nyílt párbeszéd és más NCA-kkal történő együttműködés révén.

A MiCA és a PSD2 közötti kapcsolat: Az EBA közzétett egy „No Action” levelet, amely a második és harmadik pénzforgalmi irányelv (PSD2/PSD3) és a MiCA közötti összefüggéseket tárgyalja. A levél hangsúlyozza, hogy az uniós jogalkotásnak el kell kerülnie a kettős engedélyezést ugyanarra a tevékenységre, nevezetesen az elektronikus pénztokenekkel (EMT) végzett tranzakciókra. Bár a PSD2 továbbra is alkalmazandó, a levél azt javasolja a nemzeti illetékes hatóságoknak, hogy a PSD2 szerinti engedélyezést csak az EMT-kkel tranzakciót bonyolító kriptoeszköz-szolgáltatók (CASP) meghatározott körére írják elő, mégpedig csak a 2026. március 2-án záruló átmeneti időszakot követően, majd ezt követően egyes PSD2 rendelkezések alkalmazását helyezzék alacsonyabb prioritásra.

DLT kísérleti rendszeréről szóló jelentés: Az ESMA közzétette jelentését az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technology – DLT) kísérleti rendszeréről, amely 2023 márciusában indult el. A jelentés áttekintést ad az engedéllyel rendelkező DLT-piaci infrastruktúrákról, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a részvétel bővítésére – ideértve a szabályozási küszöbértékek módosítását is. A dokumentum javaslatot tesz továbbá a rendszer módosítására annak érdekében, hogy az véglegessé váljon.

A fenyegetésalapú betörés tesztelés kritériumai: Az Európai Bizottság véglegesítette a digitális működési ellenálló képességről szóló rendeletet (DORA) kiegészítő további szabályozástechnikai standardokat. Ezek meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyek alapján kijelölik azokat a pénzügyi szervezeteket, amelyeknek fenyegetésalapú betörés tesztelést kell végezniük, a belső tesztelők alkalmazására vonatkozó szabályokat, valamint a tesztelés terjedelmét és a használandó módszertant érintő követelményeket.

Harmadik féllel kapcsolatos kockázatok felügyeletének alapelvei: Az ESMA 14 alapelvet tett közzé a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok felügyeletére vonatkozóan, azzal a céllal, hogy elősegítse az egységes felügyeleti megközelítést az Európai Unióban. Az ESMA a nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések és esettanulmányok révén támogatja majd a végrehajtást.

Harmadik féllel kapcsolatos kockázatkezelés nem IKT-jellegű szolgáltatások esetén: Az EBA 2025. október 8-ig konzultációt folytat a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok prudens kezelésére vonatkozó iránymutatásokról, amelyek a nem információs és kommunikációs technológiához (nem-IKT) kapcsolódó szolgáltatási megállapodásokra összpontosítanak. Ezek az iránymutatások, a DORA-val összhangban, a kiszervezésről szóló, 2019-ben kiadott EBA-iránymutatások felülvizsgált és frissített változatát jelentik.