A vezérigazgatók a változékony körülmények közepette az AI-ba való befektetésben bíznak
Tájékozódás egy évtizedes válságban: A KPMG CEO Outlook kutatásának tíz éve azt mutatja, hogy a vezérigazgatók a geopolitikai és gazdasági változékonyság ellenére is bíznak a szervezetük jövőjében.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásáért folyó versenytől kezdve a növekvő geopolitikai aggodalmakig, a mai vezérigazgatók előtt álló kihívások rendkívül széleskörűek és összetettek. Ezen külső nyomások mellett az olyan belső kihívások, mint a munkaerő képességeinek fejlesztése és a hibrid munkavégzés, arra ösztönzik a vezérigazgatókat, hogy legyenek rugalmasak és alkalmazkodóképesek a különböző érintettek kezelésében, miközben a hosszú távú növekedésre is fordítsanak figyelmet.
A KPMG CEO Outlook felmérést először 10 évvel ezelőtt indította el világszerte a KPMG. Ebben több mint 1300 globális üzleti vezetőt kérdez meg, akik olyan vállalatokat irányítanak, amelyek éves bevétele legalább 500 millió USD, és a világ legnagyobb gazdaságaiban és kulcsfontosságú iparágaiban tevékenykednek.
Az elmúlt 10 év meghatározója a volatilitás volt, az olyan gazdasági és társadalmi sokkhullámoktól kezdve, mint a COVID-19 világjárvány, egészen az infláció újbóli megjelenéséig és a geopolitikai feszültségekig. Ezzel szemben a vezetőknek egy példátlan kihívás-sorozathoz kellett alkalmazkodniuk, amely nemcsak a vezérigazgatók vállára helyezett nagyobb nyomást, hanem a globális gazdaság iránti bizalom csökkenéséhez is vezetett.
Ennek ellenére a globális vezetők továbbra is kitartóak, és vállalataikat a fenntartható növekedés útján vezetik. A globális vezetők továbbra is erős alapot teremtenek az AI-ba való jelentős beruházással, és a munkaerő megerősítésével, hogy megfeleljenek a változó üzleti igényeknek. Az idei felmérés azt mutatja, hogy a vezérigazgatók optimisták szervezetük jövőjét illetően, 92 százalékuk növelni kívánja a munkaerő létszámát, ugyanakkor elismerik, hogy biztosítaniuk kell munkatársaik készségeinek jövőállóságát, és javítaniuk kell az alkalmazottak értékajánlatát, hogy vonzzák és megtartsák a tehetségeket. Az ESG kérdések kapcsán az ambíció és a megfelelő óvatosság egyensúlyának megtartása kulcsfontosságú lesz, ha a vezérigazgatók el akarják kerülni az érintettek kritikáját, és ami még fontosabb, a helyes utat kívánják követni.
Győzni vagy tanulni. Vezetőként úgy gondolom, hogy a sikerhez bátornak és innovatívnak kell lennünk.
Gonda Gábor
vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom
Az ESG tekintetében a kreatív szektor jelenthet támaszt a nemzetközi vállalatoknak, hiszen céljaik teljesítését segítheti.
Oszkó-Jakab Natália
fesztiváligazgató, Művészetek Völgye
Ahelyett, hogy betiltanánk a mesterséges intelligenciát, fel kell készülnünk a használatára, olyan készségeket kell támogatnunk, amelyek a jövőre irányulnak, és biztosítani kell, hogy a tudás továbbra is kulcsfontosságú maradjon a folyamatos növekedéshez, így az egyetemek minden korosztály számára kulcsfontosságúvá válnak, hogy azt kínálják, amit a mesterséges intelligencia nem tud helyettesíteni.
Prof. Dr. Király Gábor
dékán, Budapesti Gazdasági Egyetem
A technológia fejlődése, és különösen a mesterséges intelligencia felhasználása az egyik legfontosabb erő, amely meghatározza gazdasági jövőnket. Nemcsak a munkahelyeinket és a munkaerőpiacot alakítja át, hanem a bölcsen és széles körben alkalmazott mesterséges intelligencia felerősíti a személyes potenciált, növeli a vállalatok hatékonyságát, és nemzetünk versenyképességének és gazdasági növekedésének kulcsává válik.
Szabó Péter
ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország
A gazdaság olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket korábban soha nem tapasztalt, az autóipari szegmens pedig jelentős átalakuláson megy épp keresztül. A rugalmasság, a reziliencia és a gyors reakcióidő elengedhetetlen a vállalatok stabilitásának megőrzéséhez és a fenntartható növekedés biztosításához.
Topolcsik Melinda
elnök, ügyvezető igazgató, Bridgestone Tatabánya
Vezérigazgatók bizalma a világgazdaságban (2015-2024)
Hogyan alakultak a 2024-es növekedést fenyegető legnagyobb veszélyek az elmúlt tíz évben?
*Az 1-es érték a legmagasabb kockázatnak felel meg.
**2022-ben a működéssel kapcsolatos kérdések nem szerepeltek kockázati lehetőségként a felmérésben.
Az elmúlt tíz év legnagyobb kockázatai
- Kiberbiztonság
- Szervezeti-működési problémák
- Feltörekvő/diszruptív technológiák
- Geopolitikai és politikai bizonytalanság
- Környezet/klímaváltozás
- Ellátási láncok
- Szabályozási követelmények
- Stratégiai kockázat
- Reputációs kockázat
Az elmúlt tíz év felmérési adatai azt mutatják, hogy a vezetők hogyan igyekeztek bizalmat építeni az üzleti növekedésben, a technológiai és innovációs beruházások növelésétől kezdve a munkavállalói értékajánlat újragondolásán át egészen az ESG és a fenntarthatóság iránti elköteleződésük megerősítéséig, mint az értékteremtés egyik forrása. A következő három évre fókuszálva a válaszadók az alábbi operatív prioritásokat emelték ki: az üzlet digitális átalakításának és összekapcsoltságának előmozdítása (18 százalék), a generatív AI megértése és bevezetése a vállalatnál, valamint a munkaerő továbbképzése (13 százalék), illetve az ESG kezdeményezések végrehajtása (13 százalék). A vállalkozások digitális világra való felkészítésével és a tehetségek megtartására irányuló fókuszukkal a vezérigazgatók nemcsak a jelenlegi operatív igényeket kezelik, hanem szervezeteiket is fenntartható, organikus növekedésre pozicionálják.
Amikor a KPMG tíz évvel ezelőtt először elindította a CEO Outlook felmérést, az AI technológiákról még nem esett szó. Ma viszont ezek már központi témává váltak az üzleti vezetők számára, és a munkaerő is lelkesen várja azokat a látszólag végtelen lehetőségeket, amelyeket a technológia teremt. Örömmel látom, hogy a megkérdezett vezérigazgatók komolyan veszik az AI-t, és beruháznak az innovációba és a technológiába, de fontos, hogy a gyors elfogadás ne menjen a valódi, etikus és átalakító megvalósítás rovására. Az AI minden üzleti területhez hozzáadhat értéket, de ehhez minden munkavállalónak részese kell, hogy legyen ennek az útnak. A megfelelő továbbképzéssel és az AI valódi potenciáljának felszabadítására irányuló fókuszálással lehetőség nyílik arra, hogy az üzleti közösség jelentős szerepet vállaljon a világgazdaságok hosszú távú, fenntartható növekedési pályára való visszaállításában.
A megkérdezett vezérigazgatók számára a technológiai innováció volt az elmúlt 10 év legnagyobb zavaró ereje, az új és diszruptív technológiák pedig a hatból kilenc felmérésben a növekedés egyik legfontosabb kockázataként szerepeltek.
Amikor a KPMG egy évtizeddel ezelőtt elindította a CEO Outlook felmérést, az AI már kezdeti népszerűségnek örvendett olyan áttörések révén, mint a képfelismerés, a természetes nyelvfeldolgozás és az önvezető járművek. 2024-re a globális vezérigazgatók többsége (64 százalék) jelezte, hogy gazdasági körülményektől függetlenül befektet az AI-ba. Miközben a mai AI-alkalmazások sok figyelmet keltettek a nyilvános diskurzusban, a globális vezérigazgatók felismerték a szükségességét, hogy megragadják az előttük álló kihívásokat, figyelembe véve a mesterséges intelligencia potenciálját, hogy átalakítsa mindennapi életünk minden aspektusát.
A munkaerő továbbképzése az AI kirakós játékának kulcsfontosságú eleme
Annak ellenére, hogy a közvélemény aggódik a leépítések kockázata miatt, a vezérigazgatók felismerik a mesterséges intelligencia átalakító potenciálját, és magabiztosak abban, hogy ennek nem lesz káros hatása a munkaerőre. Több mint háromnegyedük (76 százalék) számít arra, hogy az AI nem fogja alapvetően csökkenteni a munkahelyek számát a szervezeteikben a következő három évben. Ugyanakkor a vezérigazgatók azt is tudják, hogy a munkaerőnek alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a lehetőségeket. Amikor arról kérdezték őket, hogy szervezetük mennyire készen áll az AI-ra, csupán 38 százalékuk volt biztos abban, hogy munkavállalóik rendelkeznek a megfelelő készségekkel a előnyök maximális kihasználásához. Ezen kívül 58 százalékuk egyetértett abban, hogy a generatív AI integrációja arra késztette őket, hogy újragondolják a belépő szintű pozíciókhoz szükséges készségeket.
A vezérigazgatók befektetési döntései kulcsfontosságúak
A növekvő elköteleződés a mesterséges intelligencia iránt azt mutatja, hogy a globális vezérigazgatók folytatják a tavaly tapasztalt tőkeberuházási lendületet, mivel minden vezérigazgató azt mondja, hogy valamilyen formában tervez befektetni az AI-ba. Felismerik az AI potenciálját a hatékonyság és a termelékenység növelésében (16 százalék), a munkaerő jövőbeni felkészítésére (14 százalék) és a szervezeti innováció fokozásában (13 százalék). Ugyanakkor a vezérigazgatók többsége (63 százalék) elismeri, hogy az AI-befektetések megtérülése valószínűleg legalább három-öt évig nem várható — ez összhangban van a tavalyi tapasztalatokkal.
Az AI etikus megvalósítása a legtöbbek számára aggasztó kérdés
A mesterséges intelligencia etikus használatával és megvalósításával kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette a vezérigazgatók egyre tudatosabbak a gyors elfogadásával járó kockázatokkal kapcsolatban. Több mint a fele (61 százalék) a vállalatoknál végrehajtott AI-implementációval kapcsolatos legnehezebb kérdések közé sorolta az etikai kihívásokat — ez az arány 2023-ban 57 százalék volt. Ezenkívül a szabályozás hiánya (50 százalék) és a megfelelő technikai készségek és képességek hiánya (48 százalék) tovább bonyolítja az előrehaladást.
Az idei eredmények azt hangsúlyozzák, hogy növekvő szakadék tátong a vezérigazgatók és munkavállalóik elvárásai között. A világ gyors ütemben változik, és a munkavállalói értékajánlat is ennek megfelelően alakul. A jövő sikeres vezetői azok lesznek, akik megértik, hogy a tehetségfejlesztés dilemmája csak úgy oldható meg, ha befektetnek a tehetségbe, ápolják és támogatják azt egy olyan „társadalmi szerződés” keretében, amely tudomásul veszi, hogy a mai munkavállalók nemcsak kívánják, hanem elvárják a rugalmasabb, agilis munkakörnyezetet és a jobb munka-magánélet egyensúlyt – különösen egy eluralkodó megélhetési válság közepette.
2015 óta, ahogy a munkavállalók egyre inkább rugalmasságot követeltek a munkavégzési mintákban és erősebb összhangot a személyes értékek és a szervezeti célok között, a sikeres vezetők jól alkalmazkodtak ehhez a változó munkaerő-dinamikához. Azok a vezetők prosperálnak, akik az embereket helyezik a növekedési stratégiájuk középpontjába, és folyamatosan fejlesztik társadalmi szerződésüket, hogy lépést tartsanak a jelenlegi és jövőbeli tehetségek folyamatosan változó elvárásaival.
Ugyanakkor a megkérdezett vezetők rávilágítanak, hogy a visszatérés az irodába vitája továbbra is komoly gondolkodásra készteti őket. Az idei eredmények azt mutatják, hogy a vezérigazgatók egyre határozottabbak a járvány előtti munkavégzési módok visszaállításában, mivel 83 százalékuk várja a teljes visszatérést az irodába a következő három éven belül — ez jelentős növekedés a 2023-as 64 százalékhoz képest. Az elvárás az életkor előrehaladtával nő: 40-49 évesek körében 75 százalék, 50-59 évesek között 83 százalék, míg a 60-69 évesek esetében 87 százalék várja a visszatérést. Érdekes módon a vitában nemi különbség is megfigyelhető: míg a férfi vezérigazgatók 84 százaléka jósolja a teljes visszatérést az irodába három éven belül, addig a női vezérigazgatók közül csupán 78 százalék várja ugyanezt. Továbbá, a válaszadók 87 százaléka azt mondta, hogy valószínűleg jutalmazni fogják azokat a munkavállalókat, akik erőfeszítéseket tesznek az irodába való visszatérés érdekében, kedvező feladatokkal, béremeléssel vagy előléptetésekkel.
Generációs különbségek az irodába való visszatérés kérdésében
A vezérigazgatók aránya, akik teljes visszatérést várnak az irodába a következő három évben
A vezérigazgatók azt is elismerik, hogy más tehetséggel kapcsolatos problémák is befolyásolhatják a jövőbeli növekedést és versenyképességet. Szinte harmaduk aggódik a munkaerőpiaci változások miatt — különösen a közelgő nyugdíjba vonuló munkavállalók száma és a helyettesítésükre rendelkezésre álló szakképzett munkaerő hiánya miatt. Erre a tehetséghiányra reagálva a vezérigazgatók 80 százaléka egyetért abban, hogy a szervezeteknek a helyi közösségekben a készségfejlesztésre és az élethosszig tartó tanulásra kellene beruházniuk, hogy biztosítsák a jövőbeli tehetséghez való hozzáférést. Ezzel a helyi elköteleződéssel a vezetők 92 százaléka reméli, hogy ez hozzájárul a munkaerő összlétszámának növeléséhez a következő három évben.
A vezérigazgatók hároméves előrejelzése a várt létszámnövekedésről 2015-től 2024-ig
A KPMG CEO Outlook tizedik évfordulós kiadása kiemeli, hogy mennyit fejlődött az üzleti közösség az ESG és a fenntarthatóság terén. Csak néhány évvel ezelőtt a környezeti, társadalmi és irányítási kötelezettségvállalásokat a vállalatok büszkeségének jeleként kezelték, amelyek nem feltétlenül voltak integrálva a vállalati stratégiába. Ma az eredményeink azt mutatják, hogy az ESG kiemelt prioritás, a célzott, fenntartható növekedés pedig a globális üzleti vezetők alapvető ambíciója marad. Ugyanakkor 2024-ben növekvő politikai polarizációt és feszültséget tapasztalunk olyan kérdésekben, mint a társadalmi mobilitás és a klímaváltozás, ami új kihívások elé állítja a már amúgy is teljesítménykényszer alatt lévő vezérigazgatókat. A jó hír az, hogy a felmérés azt mutatja, hogy a vezérigazgatók eltökéltek a fenntarthatóság fontosságával kapcsolatban, és továbbra is mutatják a rugalmasságot és agilitást, például abban, ahogyan kommunikálnak erőfeszítéseikről, a kötelezettségvállalásaik elhagyása helyett.
Az idei eredmények feltárják, milyen kihívásokkal jár a környezeti, társadalmi és irányítási prioritások navigálása a mai környezetben. A fenntarthatóság hatásának növekvő tudatossága mellett az ESG napirendjének egyre politikai polarizáltsága is fokozza a mai vezetők által érzékelt nyomást.
2015-ben a vezérigazgatók az környezeti kockázatot a legkevésbé aggasztó prioritásként rangsorolták; 2024-re ez a szám közel egynegyed (24 százalék) elismerte, hogy az ESG elvárásoknak való meg nem felelés fő hátránya a versenytársak előnyhöz juttatása lenne, felülmúlva ezzel a saját pozíciójukat fenyegető kockázatot (21 százalék) és a toborzási kihívásokat (16 százalék).
Világos, hogy a vezetők hajlandóak lépéseket tenni az ESG terén, hiszen a vezérigazgatók háromnegyede (76 százalék) azt mondta, hogy hajlandó lenne lemondani egy nyereséges üzletágról, ha az a hírnevüket károsítja. Még beszédesebb, hogy a többség (68 százalék) jelezte, hogy politikai vagy társadalmi szempontból vitás kérdésben is állást foglalna, még akkor is, ha a vezetőség aggályokat vetne fel ezzel kapcsolatban. A felmérés azt is megmutatja, hogy a mai vezérigazgatók mennyire fontosnak tartják az ESG-t az értékteremtés szempontjából — közel egynegyed (24 százalék) említi, hogy a versenytársak előnyhöz juttatása a fő hátrány az ESG elvárásoknak való meg nem felelésből fakadóan.
A vezérigazgatók kétharmada elismeri, hogy nincs felkészülve a részvényesek potenciális vizsgálódásaira és elvárásaira az ESG kapcsán, ami arra utal, hogy lépéseket fognak tenni ennek mérséklésére. Érdekes módon a vezérigazgatók között generációs különbségek is megjelennek: a fiatalabb vezetők (40-49 évesek) 43 százaléka magabiztosabban érzi, hogy elbír a fenntarthatósággal kapcsolatos vizsgálatokkal, mint a 50-59 éves vezérigazgatók 33 százaléka és a 60-69 évesek 30 százaléka.
Emellett egyre növekvő politikai polarizáltság és feszültség figyelhető meg olyan kérdésekben, mint a társadalmi mobilitás és a klímaváltozás, ami új kihívásokat teremt a vezérigazgatók számára, akik már amúgy is nyomás alatt állnak az előre meghatározott célok teljesítése vagy újraértékelése miatt. Ennek eredményeként néhány globális vezérigazgató a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseik kommunikációját is megváltoztatja. Az idei felmérésben a válaszadók 69 százaléka elmondta, hogy bár az elmúlt 12 hónapban megőrizték ugyanazokat a klímaváltozással kapcsolatos stratégiákat, a belső és külső kommunikációjukat a változó érdekelti igényekhez igazították. Például a politikai és társadalmi erők néhány vállalatot arra késztettek, hogy megváltoztassák a használt terminológiát, és egyes szervezetek a "fenntarthatóság" általánosabb kifejezést részesítik előnyben az átfogóbb "ESG" helyett.
A vezérigazgatók nézőpontja az ESG-ről
Végül a vezérigazgatók 30 százaléka úgy véli, hogy a legnagyobb akadály a klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében a beszállítói lánc dekarbonizálásának összetettsége, amelyet tovább nehezítenek a világszerte tapasztalható geopolitikai feszültségek és a fő globális kereskedelmi útvonalakat érintő események. Ahogy 2025 felé haladunk, érdekes lesz megfigyelni, hogy ez miként befolyásolja a véleményeket és a szervezetek működését, ahogy az ESG-jelentések világszerte egyre elterjedtebbé válnak.
Módszertan
A KPMG 2024 CEO Outlookról
A KPMG CEO Outlook tizedik kiadása, amelyet 1,325 vezérigazgatóval készítettek 2024. július 25. és augusztus 29. között, egyedülálló betekintést nyújt a vezérigazgatók gondolkodásmódjába, stratégiáiba és tervezési taktikáiba.
Az összes válaszadó éves bevétele meghaladja az 500 millió dollárt, és a megkérdezett cégek egyharmada több mint 10 milliárd dolláros éves bevétellel rendelkezik. A felmérés 11 piac vezetőit foglalta magában (Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország, Japán, Spanyolország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok) és 11 kulcsfontosságú iparági szektort (eszközkezelés, autóipar, banki szektor, fogyasztói és kiskereskedelmi szektor, energia, infrastruktúra, biztosítás, élettudományok, gyártás, technológia és telekommunikáció).
MEGJEGYZÉS: Egyes adatok nem feltétlenül adják össze a 100 százalékot a kerekítés miatt.