Míg néhány éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már a környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több empirikus adat támasztja alá, hogy a „zöld”, „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban, így az ESG a legnagyobb alapkezelők stratégiáinak is megkerülhetetlen részévé vált. De miből származik a mögöttes megtérülés? Erre keresi a választ elemzésében Wieder Gergő a KPMG menedzsere és Vajda Péter a KPMG tanácsadója.
Ha valaki zöld pénzügyi befektetési terméket keres, akkor leginkább zöld kötvények, a ’zöldnek’ minősülő cégek részvényei, illetve a zöld faktort is tartalmazó ESG befektetési alapok vétele a könnyen elérhető alternatívák. Emellett más zöld pénzügyi, befektetési termékek is léteznek kezdve az erre specializált magántőke alapokkal, a hedge fundokon keresztül a CO2 emissziókig, azonban ezek befektetői köre korlátozottabb.
Zöld kötvények
A zöld kötvények lényege, hogy a kötvények kibocsátásából befolyó összeget dokumentált módon zöld célokra, beruházásokra költheti el a kibocsátó. Ilyen kötvény bocsátott ki Magyarország is június elején 1,5 milliárd euró összegben. A zöld kötvények piaca az elmúlt években dinamikusan növekedett, 2019-ben a zöld faktorokat is magában foglaló ESG kötvények a Moody’s adatai szerint 323 milliárd dollárt tettek ki, amelynek nagyságrendileg háromnegyede a zöld kötvény. 2020-ban a koronavírus járvány kapcsán az új zöld kötvények volumene visszaesett, ám véleményünk szerint hamarosan ismét növekedési pályára áll. A globális kötvénypiacon ma még csak 4-5 százalék az ESG kötvények részaránya, így bőven van tere további növekedésnek.
Az ESG kötvények hozamát több tanulmányban is elemezték (pl. BIS: Green bond finance and certification 2017). Ezek alapján az látszik, hogy a zöld kötvények átlagos hozama jellemzően alacsonyabb, mint a nem minősített kötvényeké, ám a hosszú távú fenntarthatóság miatt is a kötvények árfolyama stabilabb, a szórása kisebb, azaz a kockázata alacsonyabb. Az alacsonyabb kockázatot mutatja az is, hogy a Fidelity 2020-as adatai alapján a magasabb ESG minősítéssel rendelkező kibocsátók kötvényei szignifikánsan jobban teljesítettek a koronavírus járvány okozta stresszhelyzetben. Ennek oka lehet, hogy a fenntartható módon működő cégek hitelkockázata közép-, és hosszútávon alacsonyabb, és ezt értékelik a befektetők.
Zöld cégek részvényei
Másik relatíve könnyen elérhető zöld pénzügyi befektetés a ’zöld’ cégek részvényeinek megvétele. Ahogy a kötvényeknél, a részvények esetében sem mindig egyértelmű, hogy számít zöldnek. Ezen témakört jelen cikkünkben nem vizsgáljuk, azzal az előző elemzésünk foglalkozott.
A fenntartható módon működő vállalatok értékelésében a KPMG kutatásai szerint rövidtávon nem feltétlen jelennek meg a fenntarthatósági faktorok, de közép-, hosszútávon ezen faktorok jelentősége magas, mert hatékony vállalati alkalmazkodást jelez: jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatás palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket.
Az látható, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek hozama magasabb lehet.
A Fidelity amerikai részvényekre vonatkozó kutatása, és az Amundi nemzetközi kutatása is arra jutott, hogy minél jobb egy cég ESG-minősítése, annál kisebb volt az árfolyamvisszaesése a koronavírus beindulása utáni időszakban. A Fidelity szerint a legjobb ESG minősítésű amerikai cégek részvényei 3,8 százalékkal teljesítettek jobban mint az S&P500 index, viszont a legrosszabb ESG minősítésű cégek részvényei 7,4 százalékkal nagyobbat estek az indexnél. Az Amundi szerint a legjobb ESG besorolású cégek Amerikában 4, Európában pedig 1,5 százalékkal teljesítettek jobban a vonatkozó indexeknél.
Fenntartható befektetési alapok
Az átlagos befektetők részére könnyen elérhető másik fenntartható befektetési kategória az ESG befektetési alapok. Ezek olyan eszközökbe fektetnek, amely fenntarthatók és megfelelnek többek között a ’zöld’ követelményeknek. 2020 első negyedévében a Morningstar kutatásai alapján az Egyesült Államokban 10,5 milliárd dollárt fektettek ESG alapokba, ami minden ellenkező gazdasági folyamat ellenére megdöntötte a szegmensbe áramló tőke 2019 utolsó negyedévében felállított rekordját (elsősorban a részvényalapokba áramlott tőke). Ezen negyedévben az ESG befektetések háromnegyede ETF-ekbe történt (tőzsdén kereskedett alapok), mely komoly emelkedés a megelőző évhez képest, amelyben 40% volt az ETF-ek részaránya.
Júniusban szintén a Morningstar publikált elemzést, amely szerint a vizsgált 745 európai bejegyzésű fenntartható alaptöbbsége túlteljesítette hagyományos társait 3-5 és 10 éves időtávon is, illetve a koronavírus okozta sell-off során is a fenntartható befektetések egy kategória kivételével túlteljesítették hagyományos társaikat.
Míg az MSCI World index márciusban 14,5 százalékos visszaesést produkált, az ESG alapok 62 százaléka ennél jobban teljesített, részben azért, mert az ESG alapok által preferált szektorokat kevésbé érintették a kijárási korlátozások, illetve a social distancing szabályok: ezekben az alapokban felülreprezentáltak a technológiai cégek, ugyanakkor például a komoly krízisbe került kőolaj-szektor, vagy a nemzetközi légiszállítás nem képezi az ESG alapok célcsoportját.
Érdekes adat az is, hogy a 10 évvel ezelőtt már létező esg alapok 77 százaléka még mindig forgalomban van, ez a szám hagyományos befektetési alapok esetén mindössze 46 százalék, ami jól mutatja a magasabb túlélési arányt.
Ezek alapján is megdöntöttnek lehet tekinteni azt a mítoszt, mely szerint a fenntartható pénzügyi befektetéseknek rosszabb a teljesítményük, az ESG befektetések összességében nagyobb eséllyel teljesítik túl hagyományos párjaikat és ellenállóbbak a gazdasági krízisekkel szemben is.
Európai trendek
A luxemburgi KPMG 2019-ben és 2020-ban is széleskörű kérdőívben vizsgálta a globálisan már 30 billió dollárt meghaladó értékű fenntartható befektetések megítélését az európai alapkezelők körében, és a válaszok a motivációkat is jól kirajzolták. A hedge fundok 72 százaléka szerint az ESG-befektetések legfőbb motorja az intézményi befektetők érdeklődése. Láthattuk korábban, hogy az ESG a hosszabb távú befektetésekben játszik leginkább pozitív szerepet, így nem meglepő a nyugdíjalapok és a biztosítók kiemelt érdeklődése.
Az intézményi befektetők mellett a fiatalabb generációt emelik ki a kutatások, mint a fenntartható befektetések motorját. Az egyre növekvő vagyonnal és befolyással rendelkező 1980 és 2000 között születettek 81 százaléka érdeklődik komolyan a válaszadóknál fenntartható befektetési formákról. A millenniumi generáció tagjai a tapasztalatok szerint kétszer akkora eséllyel fektetnek fenntartható alapokba, mint az idősebb befektetők, és 49 százalékuk hoz befektetési döntéseket társadalmi szempontok alapján (is), így az alapkezelők zöldülése értelmezhető a fiatalabb generáció megszólításaként, az ő igényeikhez igazodásként is.
A válaszadók többféle, akár párhuzamosan folytatható ESG stratégiát neveztek meg: 52 százalékuk a fenntarthatóság integrálására törekszik a hagyományos befektetési folyamatokba. Az alapok fele alkalmaz negatív szűrést, azaz hagy fel azoknak a részvényeknek a vásárlásával, amelyek elidegeníthetik a fenntarthatóságra sokat adó ügyfeleket: a Norvég Állami Nyugdíjalap például 2019-ben döntött úgy, hogy a jövőben nem fektet be fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos vállaltok papírjaiba. Az alapkezelők csaknem egyötöde emelte ki az „impact investinget, mely specifikus, mérhető társadalmi vagy környezeti pozitív hatások elérésére koncentrál a befektetés során.
Ugyanakkor az ESG befektetéseknek korlátai is vannak. A megkérdezettek 63 százaléka szerint ilyen a konzisztens minőségi adatok hiánya, 36 százalékuk pedig az egységes terminológiát hiányolta.
Miért éri meg a zöld pénzügyi termék? Mi van a háttérben?
Fontos kérdés, hogy mi teremt értéket a zöld befektetések, pénzügyi termékek kapcsán. A zöld pénzügyi termékek a zöld beruházások megvalósítását támogatják, ezek megtérülésének sok aspektusa van, amiből most kettőt emelnénk ki:
- A zöld beruházások kapcsán sok embernek a megújuló energiák vagy éppen az elektromos autók jutnak eszébe, de ennél vannak jóval nagyobb pozitív hatással bíró beruházások is, például a hatékonyság javítási projektek körében. Gondoljunk csak egy-egy egyébként sok ember szemében zöldnek gondolt nagy IT cégre, ahol némelyiknél 1-1 szerverpark energiaigénye egy kisváros energiaigényével ér fel. Esetükben a hatékonyság javítására is sokféle mód van kezdve a programkódok optimalizálásától, vagy éppen a szerverpark helyválasztásáig (pl. északra teszik, ahol hideg van és nem kell klíma). Nagyon sok tevékenység során a jelenlegi ismereteink szerint a környezeti terhelést megszüntetni nem tudjuk, viszont környezeti oldalról az is nagyon jelentős lépés, ha a hatékonyság javulás okán csökken a környezeti terhelés. Ezt kicsiben is el lehet kezdeni: ha például javítjuk a cégünk energiahatékonyságát, vagy csökkentjük a keletkezett hulladék, selejt mértékét, akkor az nem csak a pénzügyi eredményeket javítja, hanem a környezetre is pozitív hatással van.
- A zöld, fenntartható befektetések másik jelentős értékteremtője, hogy közép-, hosszútávon is fenntartható marad az üzleti modell, és ez a cégek hosszú távú előnyök melletti elköteleződését jelzi. Egyre több hitelintézet azért is kezdte elkerülni a nem fenntartható módon működő szektorokat, cégeket, mivel a közép-, hosszútávú hiteleik visszafizetése kérdéses lehet. Itt nemcsak a szénipar bizonyos elemeire gondolhatunk, hanem olyan szempontból is fenntartható üzleti modellre, hogy a gyártó által készített termékekre mennyire fenntartható a kereslet. Erre is számtalan példát látunk a közelmúltból is, megfelelő alkalmazkodás hiányában például a túlnyomórészt egyszer használatos műanyagot gyártó cégek fenntarthatósága, így jövőbeli helyzete is bizonytalan lehet.
Kutatások alapján látható, hogy a ’zöld’ befektetések nemcsak társadalmilag lehetnek értékteremtőek, hanem üzleti szempontokból is, ehhez azonban szükséges a megfelelő keretszabályozás kialakítása, és a lehetséges befektetők edukálása is.
Szakértőink cikke megjelent a Portfolion. A cikk elérhető itt.
