A hitelezési kockázat értékelése rendszerint szerves részét képezi a várható hitelezési veszteség (ECL) számításnak az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard alatt. Bizonyos vevőköveteléseket és lízingköveteléseket leszámítva a társaságoknak értékelniük szükséges minden beszámolási fordulónapon a pénzügyi instrumentumaikat abból a szempontból,  hogy azok hitelezési kockázata jelentősen növekedett-e vagy sem az instrumentumok kezdeti megjelenítését követően. Azokra a kitettségekre, amelyeknél igen, teljes élettartam alatti várható veszteség kerül elszámolásra; Azokra, amelyeknél nem, a kitettségre elszámolt várható veszteség a kitettség teljes hátralévő élettartamának első 12 hónapjában bekövetkező default eseményekből származó várható veszteségekre korlátozódik. Továbbá a társaságoknak értékelniük kell,  mely kitettségeik értékvesztettek.

Annak értékelése során, hogy jelentősen növekedett-e a pénzügyi instrumentumaik hitelezési kockázata, a társaságoknak figyelembe kell venniük olyan előremutató információkat is, amelyek túlzott költségek és erőfeszítések nélkül elérhetők. Ez különösen nagy kihívást jelenthet a COVID-19 gazdasági hatásait tekintve.

MENEDZSMENT FELADATAI:

• Annak vizsgálata, hogy lehetséges-e időben beépíteni az egyedi PD számításokba a COVID-19 defaultba esés kockázatához kapcsolódó hatásait
• Kvalitatív tényezők beépítése a jelentős hitelkockázati növekedés (SICR) megállapításába
• (pl. az adós viselkedésének változása, fizetési halasztás vagy hitelkeret növelés kérése)
• Annak vizsgálata, hogy mely esetekben szükséges és hogyan végezhető el a SICR portfolió szinten való megállapítása
• Annak vizsgálata, hogy a pénzügyi instrumentum szerződéses feltételeinek megváltozása kivezetési vagy módosítási nyereség/veszteség megjelenítését eredményezi-e
• Annak vizsgálata, hogy valamely állami segítségnyújtást az állam támogatásokra vonatkozó standard szerint kell-e elszámolni