Adóriadó

Adóriadó

Adózást érintő ügyekben hozott ítéletet az EU Bírósága

1000

A mai napon az Európai Unió Bírósága három adózást érintő magyar ügyben hozott ítéletet. Hírlevelünkben az alábbiakban ismertetjük az egyes ügyek hátterét és ítéleteinek lényegét.

C-323/18. sz. ügy: Tesco-Global Áruházak

A Tesco 2010-2012 üzleti évei vonatkozásában vitatta a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat terhelő ágazati különadónak az uniós joggal való összhangját, mely bírósági eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett annak megállapítására, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett ágazati különadó

  • sérti-e a vállalkozások letelepedésének szabadságát,
  • szelektív előnyt biztosít-e az alacsonyabb árbevételű vállalkozások számára a magasabb árbevételű vállalkozásokat sújtva, valamint
  • sérti-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat.

A EU Bíróság mai ítéletében megerősítette a 2019 júliusában közzétett főtanácsnoki indítványban foglaltakat, miszerint a kiskereskedelmi különadó összeegyeztethető a letelepedés szabadságával és nem biztosít szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalkozások számára.

A Bíróság ítéletében kifejtette, hogy csupán az a körülmény, hogy a kiskereskedelmi különadó progresszív módon terheli a bevételt és az érdemi adóterhet elsődlegesen a más tagállamok állampolgárainak vagy más tagállamban székhellyel rendelkező társaságoknak a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló vállalkozások viselik, nem minősül e vállalkozásokkal szemben való hátrányos megkülönböztetésnek.

Ezenfelül a Bíróság véleménye szerint, mivel a kiskereskedelmi különadó kapcsán nem állapítható meg, hogy az közvetlenül egyes adóalanyoknak nyújtandó állami támogatás finanszírozását szolgálná, az adó és egyes adóalanyoknak biztosított adómentesség között nem áll fenn kötelező hozzárendeltségi viszony, így a különadó rendelkezések esetleges állami támogatási szabályokba való ütközése nem alkalmas arra, hogy érintse a különadó általános jogszerűségét. Ebből adódóan a Bíróság álláspontja szerint a Tesco nem hivatkozhat állami támogatási szabályok szerinti jogellenességre annak érdekében, hogy kivonja magát az adó megfizetése alól.

C-75/18. sz. ügy: Vodafone Magyarország

A Vodafone Magyarország keresete folytán a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróságon előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett annak érdekében, hogy az EU Bíróság megállapítsa, hogy

  • a távközlési különadó sérti-e a letelepedés szabadságának elvét, illetve közvetetten diszkriminatívnak minősül-e azon tény folytán, hogy az érdemi adóterhet a külföldi tulajdonban álló adóalanyok viselik,
  • a különadó a magyar tulajdonú vállalkozások számára az uniós versenyszabályok megsértésével nyújtott állami támogatásnak tekinthető-e,
  • a távközlési különadó összeegyeztethető-e a héa-irányelvvel, azaz nem minősül-e forgalmi típusú adónak, amely típusú adóból csak egyetlen lehet egy tagállamban (Magyarországon ilyen, forgalmi típusú adó az áfa).

Az EU Bíróság mai döntésével megerősítette a korábban kiadott főtanácsnoki indítványt miszerint a távközlési különadó összehangban van az uniós joggal.

Az ítélet szerint a távközlési különadó progresszivitása nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, nem sérül a letelepedés szabadsága, mert az a tény, hogy az érdemi adóterhet elsődlegesen a más tagállamok állampolgárainak vagy más tagállamban székhellyel rendelkező társaságoknak a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló vállalkozások viselik csupán a magyar piaci gazdasági helyzetet tükrözi.

Továbbá, a Tesco üggyel összhangban, a Bíróság ítéletében megállapította, hogy az állami támogatási szabályokkal való esetleges jogsértésre hivatkozással nem vitatható a távközlési különadó alapvető jogszerűsége.

Ezenfelül a Bíróság megállapította, hogy a távközlési különadó összeegyeztethető a héa irányelvvel, mivel a hozzáadottérték-adók négy alapvető jellemzőjéből kettő nem teljesül: a magyar szabályok alapján a távközlési különadó nem kerül a termelési és forgalmazási folyamat minden egyes szakaszában felszámításra, valamint a termelési és forgalmazási folyamat előző szakaszában megfizetett adó levonásához való jog sem áll fenn.

C-482/18. sz. ügy: Google Ireland

A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott rendkívül jelentős összegű mulasztási bírság kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét. A magyar bíróság azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar adójogi szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó bírságolási rendszer keretében a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható mulasztási bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé a Magyarországon nem letelepedett társaságokra nézve.

A mai napon kihirdetett ítélet tükrözi a 2019. szeptemberében kiadott főtanácsnoki indítvány megállapításait, ugyanis a Bíróság szerint a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság nincs összhangban az uniós joggal . Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ellentétes a letelepedés szabadságának elvével a reklámadóhoz kapcsolódó olyan szankciórendszer, amely olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azon rendszer keretében kiszabott mulasztási bírságok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő.

Továbbá, a Bíróság szintén kifogásolta, hogy az említett bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően az adóhatóság nem biztosított e szolgáltatók számára a bejelentési kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges időt, amely lehetőséget adna számukra az észrevételeik megtételére, illetve, amely lehetőséget adna számukra az észrevételeik megtételére, illetve hogy e hatóság vizsgálatot folytasson le a jogsértés súlyossága tekintetében.

Összegezve, a Bíróság megállapította, hogy ez a bánásmódbeli különbség, amelyet aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadságának az EUMSZ 56. cikk által tiltott.

© 2024 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.

A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://kpmg.com/governance oldalt.

Kapcsolat