Az adóhatóság az adózó beszállítóinál folytatott ellenőrzések, valamint folyamatban levő lévő büntetőeljárások során tett megállapításokra és beszerzett bizonyítékokra alapozva jelentős összegű áfa visszaigénylését tagadta meg az adózótól. Az adózó többek között azon az alapon támadta meg a döntést, hogy nem kapott hozzáférést a megállapítások alapjául szolgáló iratanyagokba; sem a beszállítókkal szemben indított büntetőeljárás iratanyagába, sem pedig az adóhatóság ellenőrzéseire vonatkozó iratanyagba. Álláspontja szerint az adóhatóság megsértette a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog elvét, mivel csak egy, az adóhatóság saját szempontjai szerint leválogatott részét ismerhette meg az iratoknak.

Eljárása során az Európai Unió Bírósága a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatalra irányuló kérelme alapján az adózás rendjéről szóló törvény 1. § (3a) bekezdése szerinti gyakorlatot, illetve a korábbi eljárások vonatkozásában fennálló jogokat vizsgálta, különösen az iratbetekintésre vonatkozóan.

Az Európai Unió Bírósága rögzítette, hogy alapvetően nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság kötve van a kapcsolódó eljárások keretében tett megállapításokhoz és jogi minősítésekhez a jogbiztonság, illetve az adóalanyok közötti egyenlőség biztosítása érdekében. Ugyanakkor az adózónak biztosítani kell a jogot, hogy a vele szemben indult eljárás keretében vitathassa a kapcsolódó eljárás azon bizonyítékait, megállapításait, amelyeket az adóhatóság a terhére értékel. Az adózás rendjéről szóló törvény 1. § (3a) bekezdésének alkalmazása tehát nem mentesítheti az adóhatóságot az alól, hogy tájékoztassa az adóalanyt azon bizonyítékokról, amelyek alapján határozatot hoz az adóalannyal szemben indult eljárásban, az iratbetekintést csak közérdekű célkitűzések (pl. személyes adatok, bűnüldözés hatékonyságának védelme) korlátozhatják.

A felülbírálat terjedelmét illetően az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a közigazgatási bíróságoknak lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy vizsgálják a más adóalanyokkal (jelen esetben a Glencore beszállítóival) szemben lefolytatott közigazgatási eljárás (adóellenőrzés) keretében beszerzett bizonyítékok felhasználását és jogszerűségét, valamint a kereset kimenetele szempontjából meghatározó megállapításokat.

Az ítélet alapján érdemes lehet a folyamatban levő, valamint a lezárult, olyan ellenőrzéseket is megvizsgálni, amelyek során az adóhatóság más adóalanyoknál folytatott ellenőrzés alapján (vagy akár büntetőeljárás alapján) tett megállapításokat.