Adóriadó
Adóriadó
Az Európai Törvényszék a reklámadóról
Az Európai Törvényszék megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát a reklámadó jogosulatlan állami támogatássá történő minősítéséről
Mint korábbi hírlevelünkben összefoglaltuk, az Európai Unió Bizottsága vizsgálatot folytatott a hazai reklámadószabályokkal összefüggésben, vizsgálva, hogy annak szabályai, különösen az erősen progresszív adókulcsok és az elhatárolt veszteség felhasználásának lehetősége bizonyos feltételek fennállása esetén összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal.
A Bizottság vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a szabályozás, annak 2015. júliustól hatályos módosításait is figyelembe véve összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal, tekintettel arra, hogy az szelektív előnyt biztosít egyes alacsonyabb árbevételű reklámadóalanyok, továbbá a 2013-ban nulla vagy kisebb társasági adóalapot realizáló adóalanyok részére.
A Bizottság 2016. novemberi határozatában kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.
Magyarország a bizottsági határozat folyományaként 2017. nyarán visszatérítette a 2014-től kezdődően bevallott és megfizetett reklámadóösszegeket a reklámközzétevők részére, továbbá jelentősen módosította a reklámadó-szabályozást. Ugyanakkor keresetet indított a Bizottság határozatának megsemmisítése iránt az Európai Unió Törvényszéke előtt. A Törvényszék 2019. június 27-i ítéletének indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a Bizottság nem bizonyította megfelelően, hogy pusztán az adó progresszív szerkezete miatt állami támogatásnak minősülő szelektív előnyök állnak fenn. Továbbá, a Törvényszék megítélése szerint az elhatárolt veszteség levonásának szabályait a reklámadó rendszerében az érintett vállalkozások választásától független objektív kritériumok alapján állapították meg, tehát e tekintetben sem szelektív jellegű.
Fentiekre tekintettel a Törvényszék a Bizottság határozatát teljes egészében megsemmisítette.
Megjegyzendő, hogy a fenti rövid időn belül a második hasonló ítélete volt a Törvényszéknek, ugyanis 2019. májusában hasonló indokolás mellett semmisítette meg a Lengyelországban bevezetett kiskereskedelmi adóra vonatkozó biztossági határozatokat is. Lengyelország 2016. szeptemberében sávosan progresszív adókulcsú adót vezetett be a 17 millió złoty (kb. 4 millió EUR) árbevételt meghaladó vállalkozások számára, az adó alapját az adóévi nettó árbevétel jelentette. A Bizottság a lengyel kiskereskedelmi adót 2017. nyarán – a reklámadóhoz hasonlóan– az adókulcsok progresszív jellegéből adódóan, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette, és az adó alkalmazásának felfüggesztését rendelte el, melyet a lengyel kormány teljesített.
A 2019. májusi ítéletében azonban a Törvényszék rögzítette, hogy a Bizottság az adó szelektív jellegének vizsgálatakor nem következtetett helyesen a kiskereskedelmi ágazatban kivetett adóval együtt járó szelektív előnyök fennállására pusztán az adó progresszív szerkezete alapján. Ezen kívül a Bizottság a megtámadott határozatokban nem tudta bizonyítani olyan szelektív előny fennállását, amely különbséget tenne az érintett gazdasági szereplők között.
A Törvényszék fentiekre tekintettel a kiskereskedelmi adót érintő, tiltott állami támogatásnak minősítő bizottsági határozatokat megsemmisítette, mely döntésre a hazai reklámadót érintő ítéletének indokolásában is hivatkozott.
Az ítéletekkel szemben a közlésétől számított két hónap és tíz napon belül fellebbezés nyújtható be.
A Törvényszék által képviselt álláspontot tekintve felmerül a kérdés, hogy miként befolyásolhatják ezen döntések a korábban hasonló ügyekben született bizottsági határozatokat, mint például a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat érintő, szintén tiltott állami támogatást megállapító döntéseket. Kérdéses továbbá, hogy kihatással lesznek-e a Bizottság előtt jelenleg is folyamatban lévő, a 2010-2012 között hatályos ágazati különadót érintő, többek között tiltott állami támogatás megállapítása tárgyában kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokra is.
Hírlevelünkben folyamatos tájékoztatást nyújtunk a fejleményekről!
© 2024 KPMG Hungária Kft./ KPMG Tanácsadó Kft. / KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda / KPMG Global Services Hungary Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a KPMG International Limited („KPMG International”) angol „private company limited by guarantee” társasághoz kapcsolódó független tagtársaságokból álló KPMG globális szervezet tagtársasága. Minden jog fenntartva.
A KPMG globális szervezeti struktúrával kapcsolatos további részletekért kérjük látogassa meg a https://kpmg.com/governance oldalt.