Az Európai Unió a tagállamok kiberbiztonságának erősítése érdekében 2022 végén közzétette a NIS 2 irányelvet (Az európai parlament és a tanács (EU) 2022/2555 irányelve). A kiberbiztonság egységesen magas szintű biztosítása érdekében a rendelet követelményeket határoz meg az érintett szervezetek és kulcsfontosságú infrastruktúrák hálózati és információs rendszereinek védelméhez kapcsolódóan, bevezetve az alapvető és fontos szervezetek fogalmát. A korábbi, 2016. évi kiberbiztonsági irányelvhez (NIS) képest kibővített és egyértelműen meghatározott ágazatokat tartalmazó új rendeletet a tagállamoknak 2024. október 17-ig kellett átültetni nemzeti jogrendjükbe. Ezt Magyarországon a 2025. január 1-től hatályos 2024. évi LXIX. törvény Magyarország kiberbiztonságáról (Kiberbiztonsági tv.) valósította meg, leváltva a korábbi 2023. évi XXIII. törvényt a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről (Kibertan. tv.) és hatályon kívül helyezve a 2013. évi L. törvényt - az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról (Ibtv.). Ezzel a hazai jogalkotás közös törvényben fogta össze az állami és a gazdasági szereplőkre vonatkozó előírásokat. Ami az ágazati hatókört illeti, a jogszabály a banki szolgáltatások és a pénzügyi piaci infrastruktúra esetében a DORA rendelet követelményeit hivatkozza meg, illetve a gyártásra vonatkozó szektort kiterjesztette a cement, mész- és gipszgyártásra is, valamint a közlekedés ágazatba bekerült a tömegközlekedés, továbbá a digitális szolgáltatók körébe bevonta a doménnév-regisztrációt végző szolgáltatókat.

A magyar Kiberbiztonsági törvény a NIS 2 irányelven túlmutat azzal, hogy biztosítja az alábbi irányelveknek és rendeleteknek való megfelelést is és a végrehajtásukhoz szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról szóló (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról szóló (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet.

A Kiberbiztonsági törvény mellett az alábbi rendeletek jelentek meg, melyek meghatározzák a végrehajtást, az alkalmazandó eljárásokat, kontrollokat, illetve az auditálás módszertanát és elemi követelményeit:

15/2023. (VII. 31.) SZTFH rendelet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsági feladataival összefüggő eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól,

23/2023. (XII. 19.) SZTFH rendelet az érintett szervezetek kiberbiztonsági felügyeleti hatósági nyilvántartásáról,

7/2024. (VI. 24.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági audit végrehajtására jogosult auditorok nyilvántartásáról és az auditorral szemben támasztott követelményekről,

7/2024. (VI. 24.) MK rendelet a biztonsági osztályba sorolás követelményeiről, valamint az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedésekről,

418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról,

1/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről és a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról,

2/2025. (I. 31.) SZTFH rendelet a kiberbiztonsági felügyeleti díjról.

A fenti követelményhalmaz egyik kulcseleme, hogy Magyarországon a szervezeteknek olyan információbiztonsági kockázatmenedzsment keretrendszerrel és védelmi intézkedésekkel kell rendelkeznie, amelynek alapja a NIST 800-53 rev5 nemzetközi információbiztonsági sztenderd.

A Kiberbiztonsági tv. alapján az érintett szervezetek vezetője köteles törekedni arra, hogy a jogszabályban meghatározott feladatokat a lehető legrövidebb időn belül végrehajtsa. Azoknak a kockázatos vagy kiemelten kockázatos ágazatokban működő kkv-knak, illetve azon többségi állami befolyás alatt álló kkv-knak, amelyek ezekben az ágazatokban működnek, továbbá méretüktől függetlenül azoknak a digitális szolgáltatóknak, amelyek 2025. január 1-je előtt kezdték meg működésüket, az első kiberbiztonsági auditot 2026. június 30-ig el kell végeztetni. Az újonnan hatály alá vont szervezetek többsége ebbe a körbe tartozik.

A kiszabható bírságok legmagasabb összege:

ha a szervezet alapvető szervezetnek minősül, 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy, ha az magasabb, akkor a szervezet előző pénzügyi évi globális éves forgalma teljes összege 2%-ának megfelelő összeg,

ha a szervezet fontos szervezetnek minősül, 7 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy, ha az magasabb, akkor a szervezet előző pénzügyi évi globális éves forgalma teljes összege 1,4%-ának megfelelő összeg.

A KPMG megközelítése

Az érintett szervezeteknek megfelelő és kockázatarányos intézkedéseket kell hozniuk az elvárásoknak megfelelően kialakított kockázatmenedzsment rendszerük alapján. Az intézkedéseknek holisztikus és fenyegetés orientált megközelítésen kell alapulniuk, amelynek célja a biztonsági események megelőzése vagy hatásuk minimalizálása.

Megközelítésünk egy elemzési fázissal kezdődik, amelyben megvizsgáljuk az elvárások hatását a szervezetre. Ezután megfelelőségi felmérést végzünk az érintett területeken. Ennek alapján meghatározzuk a követelmények sikeres teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Szolgáltatásaink olyan fontos területeket fednek le, mint a folyamatirányítás és szabályozás, a hatóságokkal való együttműködés, beleértve az értesítési és jelentéstételi kötelezettségeket, valamint az ellenőrzést. Ennek köszönhetően biztosítjuk, hogy a szervezeti megvalósítás megfeleljen a követelményeknek.

Lehetősége van arra, hogy szolgáltatásaink közül azokat válassza, amelyek a legjobban megfelelnek vállalata egyedi igényeinek.

Miben tudunk segíteni?

A nemzeti szabályozási követelmények és hatósági gyakorlatok integrálása.

Az EIR-ek (Elektronikus Információs Rendszerek) meghatározása, biztonsági osztályba sorolása és az SZTFH rendelet mellékletében található adatlapok kitöltése.

A jelenlegi állapot felmérése, illetve a NIS 2-höz kapcsolódó követelmények implementálásához, ezáltal a kiberbiztonság szintjének emeléséhez szükséges lépések kidolgozása.

Egyenszilárdságú kiberbiztonsági keretrendszer és a lehető legjobban alkalmazható intézkedések kialakítása.

A szabályozási kötelezettségek teljesítése, valamint az incidensekre és krízishelyzetekre való hatékony reagálás kialakítása a hálózat- és információbiztonság biztosítása érdekében.

A KPMG hálózata segít felkészülni a különböző országokban érvényes szabályozási követelményekre. Ehhez azonosítjuk a szervezet számára releváns országokat, elemezzük a nemzeti szabályozásokat, a szabályozási gyakorlatot, és ezek alapján szabályozási leltárt készítünk.

Az érintettségi elemzés és a szervezeti és termékjellemzők, illetve szolgáltatások kiértékelése által lehetővé tesszük a szervezetek számára, hogy meghatározzák a NIS 2 érintettség szintjét. Az érintett rendszerek elemzése pedig a biztonsági osztályok meghatározásához szükséges. Az elemzés eredménye a NIS 2 hatókör meghatározása.

A NIS 2 készenléti felmérésünkben (GAP) értékeljük a biztonsági intézkedések jelenlegi állapotát, és akciótervet dolgozunk ki a megfelelés eléréséhez, melyben ajánlásokat fogalmazunk meg. Ennek során figyelembe vesszük a megbízó szervezet egyéni kiberkockázati szintjét, a végrehajtás jelenlegi jó gyakorlatait és a bevezetett intézkedések fenntarthatóságát, továbbá a szervezet stratégiai céljait.

A kiberbiztonság irányítása terén a KPMG arra összpontosít, hogy támogassa a szervezeteket a kockázatok aktív csökkentésében és a megfelelő biztonsági intézkedések, szükség esetén pedig a beszállítók kiválasztásában. Ez magában foglalja a strukturális és eljárási szabályok (többek között az üzletmenet-folytonosság tervezés) összességét, a világosan meghatározott felelősségi köröket és így egy olyan keretrendszer kialakítását, amelyben a döntéshozatali felelősség érthetően rögzítve van a szervezetben. A megfelelő vezetői szintek bevonása, valamint a biztonsági folyamatok működésében való felelősség meghatározása kiemelt fontosságú a megfelelő irányítás kialakításához.

Szolgáltatásunk magában foglalja a meglévő biztonsági incidenskezelési folyamatok azonosítását és értékelését, valamint az érintett felek bevonását a biztonsági incidensek kezelésébe. Elemezzük és értékeljük a meglévő folyamatokat, és személyre szabott jelentési folyamatot dolgozunk ki. Ennek során meghatározzuk az incidensek értékelésének kritériumait, és koncepciót dolgozunk ki az információbiztonsági incidensek hatósági bejelentésére.