Energiatárolási piaci helyzetkép – a KPMG ezzel a címmel tartott energetikai üzleti reggelit, amelyen csaknem 100 iparági szakértő vett részt. Az eseményen a KPMG szakemberei és meghatározó piaci szereplők mondták el meglátásaikat a hazai és régiós energiatárolás lehetőségeiről és jövőjéről.
„A következő időszak sláger témája lesz a régióban a villamosenergia tárolása, hiszen hatalmas lehetőségek rejlenek a piacon a volatilitás és a költségek visszaesése miatt" – nyitotta meg az eseményt Losonczy Géza, a KPMG associate partnere, az Energetikai és közüzemi szektor vezetője. A szakértő kiemelte, hogy az energiatárolásról való gondolkodásnak és beruházásnak most van itt az ideje, mivel a hazai villamosenergia-rendszernek sok tárolókapacitásra van szüksége, a beruházási költségek visszaestek.
Az üzleti reggeli első, felvezető előadását Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium, energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára tartotta, aki arról számolt be, hogy 2030-ra a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) szerint 1 gigawatt kitárolási teljesítményű akkumulátoros energiatárolási kapacitás elérése a cél Magyarországon. Arról is beszámolt, hogy hamarosan indul – a már korábban meghirdetett – pályázat a megújuló alapú energiatermelés és energiatárolói kapacitások bővítésére („Megújuló alapú energiatermelés és energiatárolás támogatása vállalkozások számára” c. pályázat). Ugyan 2030-ra szeretnék elérni az 1 gigawatt kitárolási kapacitást, de a legoptimistább becslések szerint ez akár már 2027-re is megvalósítható.
Az energetikai reggeli második előadója a KPMG szenior menedzsere, Sipos Márton volt, aki a villamosenergia-piaci kihívásokról és megoldásokról beszélt.
„Az energiatárolóknak most van momentuma Magyarországon. A megújuló energiaforrások olyan szinten növekednek, hogy 2040-re körülbelül a hazai kapacitás-portfolió 70%-át ezt fogja adni" – emelte ki előadása elején Sipos Márton, hozzátéve, hogy van olyan forgatókönyv melyben ha minden tárolói hálózati csatlakozási igény kiosztásra kerülne, akkor sokkal több energia tároló kapacitásfejlesztés valósulhat meg Magyarországon, mint amennyit a NEKT előrejelez.
Az RRF pályázatok alapján a hazai piac a lítium-ion technológia felé indult el, valószínűleg azért, mert az olcsóbb a fajlagos beruházási költség, a gyorsabb reakcióidő és könnyebb modularizálhatóság együttese vonzóbbá teszi, mint a többi technológiát.
A tárolók három általuk nyújtott termék esetében rendelkeznek piaci potenciállal:: arbitrázs, rendszerszintű szolgáltatás piaci termékek nyújtása és a kiegyenlítő energia biztosítása aggregátorok, vagy hibrid erőművek részeként – hangzott el a KPMG szenior menedzserének az előadásán.
Előadása végén a KPMG szenior menedzsere arról számolt be, hogy a napelemes energiatermelés jelenleg a saját értékesítési árait, ún. solar capture árat "kannibalizálja", ugyanis amikor a legnagyobb a termelésük, akkor nyomja le leginkább a túlzott termelésük a piaci árakat. „Erre megoldás lehet, ha a nagy termelésű órákban betárolunk, amelyet később, a magasabb árú órákban eladunk. Ez stabilizálhatja a piaci árat, és a naperőművek is nagyobb bevételre tehetnek szert."
Az energetikai reggeli második felében egy panelbeszélgetés keretében Balog Richárd, a MAVIR rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója, Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű Zrt. (MET Csoport) vezérigazgatója, Üveges Szabolcs, az UniCredit Corporate and Investment Banking Division, Strukturált Finaszírozás vezetője és Szőlősi Ferenc, a KPMG Corporate Finance tanácsadási üzletág vezetője osztották meg gondolataikat a hazai és régiós energiatárolási piacról.
Böröcz Artúr, a KPMG igazgatója és a beszélgetés moderátora azzal a kérdéssel vezette fel a beszélgetést, hogy mikor fognak ezek a tárolók érdemi hatást gyakorolni a villamosenergia-rendszerre, és a piaci árakra. A kérdésre válaszolva a résztvevők egyetértettek abban, hogy jelenleg a tárolók piaci hatása mérsékelt, de a következő hónapokban-egy éven belül már érezhető hatásuk lehet, mivel ekkorra várható, hogy a tárolók elkezdik kiszorítani a konvencionális eszközöket, és az újonnan telepített naperőművek mellé már szinte elvárás, hogy energiatárolói kapacitás is létesüljön. „Elég nagy most a befektetői érdeklődés, de mindenki érzi, hogy nem fog örökké tartani ez a kiemelkedő arbitrázs lehetőség, így most érdemes ezeket a lehetőségeket meglovagolni" – mondta Szőlősi Ferenc.
Jelenleg a piaci szereplők vannak a leginkább hatással a tárolói kapacitások bővülésére, a most érzékelhető piaci potenciál azonban az energiatárolói piac telítődésével középtávon visszaeshet.
Az egyértelmű, hogy igény van az energiatárolókra a piacon, ugyanakkor meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a tárolók hosszú távon is megállják a helyüket a piacon.
A KPMG a tárolókkal kapcsolatos beruházás támogatási szolgáltatások nyújtása, valamint a villamos energia és rendszerszintű szolgáltatás piaci előrejelző modelljei mellett egy olyan energiatároló optimalizációs modellt is kialakított, amely támogatja a beruházókat és piaci szereplőket az optimális értékesítési piacok azonosításában hozzájárulva ezzel a tárolói bevételek maximalizálásához.
