Adótervezési struktúrákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése (DAC 6)

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításának alapvető célja, hogy megvalósítsa az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek (DAC irányelv) a COVID-19 járványügyi helyzet miatti módosítását. A kialakult járványügyi helyzetre való tekintettel a módosító törvény úgy rendelkezik, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettekre (adótervezésben közreműködőkre és érintett adózókra), valamint az illetékes hatóságra (állami adó- és vámhatóságra) vonatkozó határidőket 6 hónappal elhalasztja. A módosító törvény értelmében az alábbi határidőkig kell adatot szolgáltatniuk az arra kötelezetteknek:

• A 2018. június 25. és 2020. június 30. között időszakban végrehajtott határon átnyúló konstrukciók esetében az adótervezésben közreműködőknek, illetve az érintett adózóknak az adatszolgáltatást 2021. február 28-ig kell teljesíteni.
• Az adótervezésben közreműködők és érintett adózók számára a 2020. július 1. és 2020. december 30. közötti időszakban végrehajtott határon átnyúló konstrukciók esetében a jelentéstételre vonatkozó 30 napos határidő 2021. január 1-jétől kezdődik.
• A piacképes konstrukciók vonatkozásában az első időszakos jelentést az adótervezésben közreműködőnek 2021. április 30-ig kell elkészítenie.
• Határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét az állami adó- és vámhatóság először 2021. április 30-ig teljesíti.

A módosító törvény értelmében a fenti pontokban meghatározott határidők elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság mellőzheti a bírság kiszabását, amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett igazolni tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Helyi adók

• A törvénymódosítás mentesíti az egyesületeket, alapítványokat azon építményadó, telekadó alól, amelyet a vagyonkezelésükben álló állami tulajdonú ingatlan után kellene megfizetniük.
• A törvényjavaslat elfogadásával hatályon kívül helyezték az év végi adóelőleg-kiegészítési kötelezettségre vonatkozó szabályozást, ami azokat kettős könyvvitelt vezető társasági adóalany vállalkozásokat érintette, amelyeknek nettó árbevétele az adóévet megelőző évben éves szinten több volt, mint 100 millió forint. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget a módosító törvény hatálybalépéskor már a folyamatban lévő adóévre vonatkozóan eltörli (a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozások körében is), tehát 2020 július 14-től kezdve senkinek nem kell alkalmaznia azt.
•  A módosító törvény az adórendszer egyszerűsítése érdekében, kiemeli a Helyi adótörvényből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit.

EKAER

• 2021. január 1-jétől EKÁER bejelentési kötelezettség már csak meghatározott érték- és tömeghatárt meghaladó kockázatos termékekre fog vonatkozni. A módosítás célja, hogy az EKÁER jobban illeszkedjen az európai uniós jogrendszerbe, azonban továbbra is hatékony eszköz legyen az áfacsalások visszaszorítására. A kockázatos termékek körének meghatározására később (rendeleti szintű szabályokban) kerül sor, így jelenleg még kérdéses, hogy a kockázatos termékek köre esetlegesen változik-e.
• Az EKÁER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítésére vonatkozó szankciók pontosabbá válnak, kiegészülnek: amennyiben az EKÁER bejelentésben nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal kerül feltüntetésre a termékegység, alapesetben az általános, legfeljebb 500 000 forinting terjedő mulasztási bírság kiszabásának lesz helye. Bejelentés elmulasztása és mennyiségi, értékbeli eltérés esetén azonban a különbözetre (illetve a be nem jelentett részre) az eddig szabályok szerinti, a termékek legfeljebb 40%-os mértékének megfelelő bírság szabható ki továbbra is. Nem változik továbbá az a szabály sem, hogy az adózó mentesülhet a mulasztási bírság alól, ha igazolja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható.

Áfa

• A jogalkotó a nagyvárosok átmeneti, egykor ipari területeinek megújítása érdekében kedvezményes, 5%-os áfakulcsot vezet be a rozsdaövezeti akcióterületnek minősülő városrészeken, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterülettel rendelkező új lakások értékesítésére.

A kisadózó vállalkozások tételes adójával (KATA) kapcsolatos változások

• 2021. január 1-jétől a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.
• További változás, a jelenlegi, 12 millió forintos összeghatár feletti bevételt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség, jövő év kezdetétől történő, alábbiak szerinti kiterjesztése. 
• Abban az esetben, ha a kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után 40% -os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg.
• Ha kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a  3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Ezzel kapcsolatban néhány kivételt is meghatároz a törvénymódosítás: nem kell figyelembe venni például azt az összeget, ami után a kifizető az előző pont szerint köteles 40%-os adót fizetni.
• Ha a kisadózó olyan külföldi kifizetőtől szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után 40%-os mértékű adót fizet.
• Ha kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a  3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet.
• A fenti pontok szerinti adóalapba tartozó értéket figyelmen kívül kell hagyni az éves, 12 millió forintos összeghatár megállapításakor.