Ugrás a fő tartalomra

      Az alábbiakban a KPMG „See it differently” tanulmány második részének releváns megállapításait foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogy a határon átnyúló vezetői tevékenység és az uniós szabályozási környezet hogyan hat egymásra, és milyen kihívásokat teremt a vállalati gyakorlatban.


      A vezető tisztségviselők sajátos jogi és adózási státusza


      Az igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok és ügyvezetők egyes esetekben klasszikus munkaviszony keretében látják el feladataikat, máskor megbízási jogviszonyban kinevezett tisztségviselők. Szerződéses hátterük mellett személyes körülményeik is meghatározzák, hogy milyen bevándorlási szabályok vonatkoznak rájuk (szükséges-e munkavállalási engedély, milyen tartózkodási joguk van); hogyan alakul a személyi jövedelemadózásuk (nemcsak az adóügyi illetőségük megállapítása, hanem az is, hogy a pozícióért kapott javadalmazás a nemzetközi egyezmények és a helyi jogszabályok alapján mely jövedelemkategóriába tartozik); valamint melyik országban és milyen szabályok szerint kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni. A határon átnyúló vezetői tevékenység – például több országban működő cégcsoport igazgatóságában betöltött szerep vagy rendszeres külföldi döntéshozatal – a magánszemély és a vállalat oldalán egyaránt számottevő kockázatokat hordoz.


      Adóügyi illetőség, igazgatósági díjak és kettős adóztatás kockázata

      Személyi jövedelemadózás szempontjából egyrészt az adóügyi illetőség, másrészt a jövedelem minősítése – munkaviszonyból származó jövedelem vagy igazgatósági térítés – is vizsgálandó. Az adóügyi illetőség meghatározása egy több országban tartózkodó és munkát végző vezető esetében lényegesen összetettebb: az állandó lakóhely, a gazdasági és személyes kötődés központja, a szokásos tartózkodási hely, valamint az adóegyezmények ún. „tie-breaker” szabályai (az év közben bekövetkező illetőségváltás) sokszor csak részletes, egyedi elemzéssel alkalmazhatók. Emellett a nemzetközi adóegyezmények az igazgatósági díjakra és egyes vezetői juttatásokra gyakran önálló cikket tartalmaznak. Ha az igazgatósági díj adójogi minősítése eltér az érintett államok gyakorlatában, könnyen kialakulhat kettős adóztatás. Az adóegyezmények helyes értelmezése, továbbá az illetőség és a jövedelemkategória precíz meghatározása ezért elengedhetetlen a kapcsolódó kockázatok megfelelő kezeléséhez.


      Vállalati adókockázat: amikor a vezető „állandó telephelyet” hoz létre

      A felsővezetők határokon átnyúló munkavégzése nemcsak a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségek szempontjából bír jelentőséggel. Amennyiben a társaság stratégiai döntéseinek érdemi része külföldön működő igazgatóság vagy vezetői kör által születik, illetve, ha a vezető rendszeresen külföldön köt szerződéseket, folytat tárgyalásokat és zár le üzleteket, az adott állam adóhatósága megállapíthatja, hogy a vállalatnak ott állandó telephelye (permanent establishment) keletkezett. Ez már a társasági adózás körébe tartozó kérdéseket vet fel: a telephelyre jutó nyereséget az érintett államban kell megadóztatni, ami a teljes cégcsoport adóstruktúrájára hatással lehet.

      A KPMG álláspontja szerint a felsővezetői mobilitás kezelését nem szabad kizárólag HR‑kérdésként kezelni; HR, adó, jogi, mobilitási és compliance funkciók összehangolt, előrelátó együttműködésére van szükség. Célszerű a szükséges vizsgálatokat és tervezést már a szerződéses struktúra kialakítása előtt elvégezni, nem pedig utólag, amikor jó eséllyel már nincs mód költség- és adminisztrációs szempontból hatékony rendszer kialakítására, és mind a magánszemély, mind a társaság komoly bírságokkal, illetve egyéb szankciókkal szembesülhet.


      Kiküldetések: Digitalizáció és szigorodó ellenőrzés az EU-ban


      European Social Security Pass

      Az Európai Unió a társadalombiztosítási jogosultságok igazolásának digitalizációján dolgozik, hogy a folyamatok átláthatóbbak, gyorsabbak és könnyebben ellenőrizhetők legyenek. Az ESSPASS célja, hogy a jelenleg papíralapú vagy PDF formátumú igazolásokat – elsősorban az A1 igazolást és az Európai Egészségbiztosítási Kártyát – egy digitális, több tagállamban is felhasználható formában tegye elérhetővé, amelyet a hatóságok valós időben tudnak ellenőrizni. A projekt jelenleg még tesztelési fázisban van, az Európai Bizottság várhatóan 2026 harmadik negyedévében tesz jogszabályjavaslatot az ESSPASS uniós bevezetéséről. A digitalizált, összehangolt megoldás várhatóan megkönnyíti és felgyorsítja a hatósági ellenőrzéseket, ezzel csökkenti a hibák és visszaélések kockázatát.


      e-Declaration portál

      Ezzel párhuzamosan készül az e-Declaration portál, amely a kiküldött munkavállalókra vonatkozó, PWD-alapú regisztrációkat egységes uniós elektronikus felületen kezelné, kiváltva a tagállamonként eltérő bejelentési rendszereket. A régóta hatályos EU Posted Workers Directive (PWD) célja, hogy a munkavállalók szabad mozgása mellett a kiküldött munkavállalók méltányos bánásmódban részesüljenek: a fogadó országban biztosított minimális munkafeltételek (pl. bér, munkaidő, munkavédelem) kötelezően érvényesülnek, és a kiküldetés előtt sok tagállamban előzetes regisztráció, bejelentés szükséges. A kötelezettségek elmulasztása jelentős bírsággal vagy akár a tevékenység korlátozásával járhat.

      Az új e-Declaration portál abban hoz újdonságot, hogy a PWD-bejelentések egy standardizált, uniós szintű felületen intézhetők: a munkáltatók egy közös portálon töltenék ki az egységes elektronikus nyomtatványt, tölthetnek fel dokumentumokat, és az adatok automatikusan továbbítódnak a fogadó államhoz. Ez várhatóan érdemben csökkenti az adminisztrációt és az ügyintézési időt, miközben erősödik az ellenőrzés és javul az információcsere. 2026. június 23-án az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodást ért el a rendszer bevezetéséről, így nagy valószínűséggel az e-Declaration portál előbb kerül gyakorlati megvalósításra, mint az ESSPASS.

      Mind az ESSPASS, mind az e-Declaration portál a hatóságok számára lényegesen megkönnyíti az ellenőrzést, ezért a vállalatoknak célszerű még nagyobb figyelmet fordítani a kiküldetésekhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb megfelelési terhekre. Tapasztalataink alapján a mulasztások hátterében gyakran nem hanyagság, hanem a vállalaton belüli információáramlás hiányosságai állnak: a rövidebb, vállalaton belüli kiküldetések, illetve a munkavállalók rövid, külföldi ügyfélhez történő projektkiküldése gyakran nem, vagy nem időben jut el a HR-hez és a bérszámfejtéshez. Sok esetben a vezetőkben fel sem merül, hogy egy néhány napos vagy hetes külföldi kiküldetésnek is lehet jelentős munkajogi, adózási vagy társadalombiztosítási következménye, illetve adminisztrációs vonzata, amelyek elmulasztása komoly szankciókat vonhat maga után – gyakran nemcsak a küldő országban.

      Javasolt ezért a vállalaton belül az érintett vezetők célzott informálása és felkészítése a fenti kockázatokra, hogy azokat megfelelő tervezéssel, időben lehessen kezelni.

      A KPMG „See it differently” tanulmány üzenete világos: a határon átnyúló vezetői szerepek és a globális mobilitás új uniós digitális eszközökkel és szigorodó ellenőrzéssel párosulnak, ami a vállalatok számára egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget. Azok a szervezetek maradnak versenyképesek, amelyek a globális mobilitást (kiküldöttek, több országban munkát végző munkavállalók) nem elszigetelt HR-folyamatként, hanem integrált jogi, adózási és compliance kérdésként kezelik: proaktívan felmérik a mobilitás adózási, társadalombiztosítási és PWD-vonatkozásait, belső folyamataikat időben hozzáigazítják az elvárásokhoz.

      Kapcsolat

      Czibók Viktória

      Szenior Menedzser

      KPMG in Hungary

      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning