Személyi jövedelemadó
A bizalmi vagyonkezelésre és a magánalapítványokra vonatkozó SZJA szabályok tervezett módosításai
A Javaslat az Szja tv. vonatkozásában elsősorban a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok adózási szabályait alakítaná át.
A Javaslat fenntartaná azt az alapelvet, hogy a vagyonrendelés önmagában továbbra sem eredményezne általános adófizetési kötelezettséget, ugyanakkor megszüntetné az ötéves várakozási időhöz kötött adómentességi szabályokat.
A Javaslat szerint osztaléknak minősülne nemcsak a hozam formájában, hanem az induló tőke terhére teljesített bizonyos kifizetések is. Ennek feltétele, hogy a kedvezményezett a vagyonrendelő, alapító vagy csatlakozó által átadott vagyonelemtől eltérő formában részesüljön juttatásban, és a juttatás összege ne haladja meg az elkülönült nyilvántartásban kimutatott eszközérték-növekmény összegét.
A Javaslat a kifizetések sorrendiségét is szabályozná. Eszerint azt kellene vélelmezni, hogy a kifizetés elsőként a hozam terhére történik. Adómentes maradhat ugyanakkor a juttatás, ha az adott vagyonelem változatlan formában kerül a kedvezményezett részére kiadásra. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet szerzi meg, amelyet a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt, illetve amelyet az alapító a magánalapítvány rendelkezésére bocsátott.
A Javaslat új adókötelezettséget vezetne be a kedvezményezettek részére biztosított egyes használati jellegű juttatásokra is. Az ingyenes vagy kedvezményes használat – például ingatlan vagy más vagyonelem használatának biztosítása – meghatározott esetekben egyes meghatározott juttatásnak minősülne. Ugyanakkor adómentes maradna a juttatás, ha egyébként a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség. Az adókötelezettség a kezelt vagyont, illetve a magánalapítványi vagyont terhelné.
Új adatszolgáltatási kötelezettség
A Javaslat alapján adatszolgáltatási kötelezettség terhelné a vagyonkezelőt és a magánalapítványt a tárgyévet követő év január 31-éig. Az adatszolgáltatásnak ki kellene terjednie többek között:
- a kezelt vagyon, illetve az alapítványi vagyon nyilvántartott értékére,
- az egyes vagyonelemek nyilvántartási értékére,
- a megállapított eszközérték-növekményekre,
- valamint az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékére.
Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2026. évre vonatkozóan, 2027. március 31-éig kellene teljesíteni.
Kriptoeszköz vagyonrendelése
A Javaslat külön szabályt vezetne be a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe történő rendelésére. Kriptoeszköz vagyonrendelése esetén az adóztatási pont a vagyonrendelés időpontjához igazodna, és az ügylet a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint válna adókötelessé.
Kötelező NAV-ellenőrzések
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonok, valamint az Szja tv. szerinti magánalapítványok esetében az állami adó- és vámhatóság kötelező ellenőrzést folytatna le.
Az ellenőrzés többek között kiterjedne:
- a vagyonrendelés gazdasági és személyes körülményeire,
- a közreműködő tanácsadókkal és ügyvédekkel fennálló kapcsolatokra és a kapcsolódó dokumentációra,
- a vagyonkezelő és az érintett személyek közötti kapcsolatrendszerre,
- valamint a vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonkiadások körülményeire és időzítésére.
A Javaslat emellett 2028. január 1-jétől – az elévülési időn belül – valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyonra és magánalapítványra kiterjesztené a kötelező ellenőrzés lehetőségét.
