Az Európai Bizottság új reformcsomagja, a Market Integration and Supervision Package (MISP) az uniós pénzügyi piacok széttagoltságának csökkentését és az egységes piac hatékonyabb működését célozza. A javaslat az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) szerepének erősítésével, a piaci infrastruktúrák felügyeletének átalakításával és a szabályozási eltérések mérséklésével támogatná a versenyképesebb és integráltabb európai tőkepiac kialakítását. A csomag elfogadása esetén érdemi hatással lehet a pénzügyi intézmények határon átnyúló működésére, megfelelési kötelezettségeire és felügyeleti környezetére.
Miért fontos a MISP az európai pénzügyi piacok számára?
A Market Integration and Supervision Package (MISP) az Európai Bizottság Pénzügyi Stabilitásért, Pénzügyi Szolgáltatásokért és Tőkepiaci Unióért Felelős Főigazgatósága (DG FISMA) által 2025. december 4-én közzétett átfogó intézkedéscsomag javaslat. A csomag célja a pénzügyi szolgáltatások uniós egységes piacának útjában álló akadályok felszámolása és az abban rejlő potenciál teljesebb kiaknázása. A MISP a Megtakarítási és Beruházási Unió (SIU) egyik alappillére, amelyet a Bizottság 2025 márciusában mutatott be.
A stratégia célja, hogy:
- az európai megtakarításokat hatékonyabban irányítsa a termelő beruházások felé,
- javítsa a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, és
- szélesebb körű befektetési lehetőségeket kínáljon az uniós polgárok számára.
Ennek érdekében egy olyan finanszírozási ökoszisztéma kialakítására törekszik, amely támogatja az Európai Unió versenyképességi, digitalizációs, zöld átállási és védelmi célkitűzéseit.
Az Európai Unió stratégiai prioritásainak megvalósításához elengedhetetlen egy mélyebben integrált pénzügyi rendszer kialakítása. Egyetlen tagállam sem rendelkezik önmagában akkora pénzügyi piaccal, amely globális szinten meghatározó szerepet tölthetne be, míg egy integrált európai piac képes lehet egy mélyebb és likvidebb tőkepiac létrehozására. Ez hatékonyabban kapcsolhatja össze a megtakarításokat a produktív beruházásokkal, ezáltal támogatva a gazdasági fejlődést.
Miért jelent gondot a széttagolt európai pénzügyi piac?
Az elmúlt évek intézkedései ellenére az uniós pénzügyi piacok továbbra is jelentősen széttagoltak. A piaci fragmentáció akadályozza a pénzügyi intézményeket az egységes piacból származó előnyök teljes kihasználásában, növeli a költségeket és csökkenti a versenyképességet. Az Európai Bizottság 2024-es adatai alapján az európai tőzsdék piaci kapitalizációja az EU GDP-jének csupán 73%-át tette ki, míg az Egyesült Államokban ez az arány elérte a 270%-ot.
A széttagoltság egyik legfontosabb megnyilvánulása a piaci infrastruktúrák töredezett szerkezete. Az Európai Unióban több mint 300 kereskedési helyszín, 14 központi szerződő fél (CCP) és 32 központi értéktár (CSD) működik. A nagyszámú infrastruktúra megnehezíti a méretgazdaságossági előnyök kihasználását és a nemzetközi versenyhez szükséges piaci méret kialakítását. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az értékpapír-kiegyenlítési szolgáltatásokat 2 CSD és 8 CCP fél biztosítja, miközben a kereskedési volumen közel háromnegyedét az 5 legnagyobb kereskedési helyszín bonyolítja.
A fragmentációt tovább erősítik az egyes tagállamok eltérő szabályai és jogértelmezési gyakorlatai. A pénzügyi intézmények gyakran olyan nemzeti előírásokkal szembesülnek, amelyek túlmutatnak az uniós szabályozáson vagy annak eltérő alkalmazásából fakadnak. Különösen a MiFID II (a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv), AIFMD (az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv) és az UCITS (az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló irányelv) keretrendszerek eltérő értelmezése akadályozhatja a tőke szabad áramlását, korlátozhatja a határon átnyúló tevékenységeket és szűkítheti a piaci lehetőségeket.
További problémát jelent a felügyeleti rendszer széttagoltsága. Az eltérő nemzeti felügyeleti gyakorlatok növelik a megfelelési költségeket, gyengíthetik az egységes befektetővédelem érvényesülését, és nehezítik a határon átnyúló tevékenységet folytató piaci szereplők európai szintű felügyeletét. A nemzeti hatóságok nem minden esetben képesek hatékonyan kezelni az európai szinten működő intézményekből fakadó kockázatokat és kihívásokat. Az integrált pénzügyi piac megteremtésének egyik alapvető feltétele ezért a hatékony és következetes felügyeleti rendszer. A tőke szabad áramlását olyan felügyeleti struktúra segítheti elő, amely egységesebb elbírálást biztosít a piaci szereplők számára, hatékonyabban támogatja a határon átnyúló tevékenységeket, és gyorsabban reagál az új kockázatokra. A felügyeleti konvergencia erősítheti a pénzügyi stabilitást, a piacok integritását és a befektetővédelmet, miközben növeli a befektetői bizalmat és elősegíti az európai pénzügyi rendszer további integrációját.
Az innovációt szintén akadályozhatják a jelenlegi szabályozási keretek. Az olyan technológiák, mint az elosztott főkönyvi technológia (DLT), jelentősen javíthatnák a kereskedési és elszámolási folyamatok hatékonyságát, azonban a DLT Pilot Regime korlátozott alkalmazási köre és méretbeli korlátai eddig visszafogták szélesebb körű elterjedésüket.
Hogyan alakítaná át a MISP az uniós pénzügyi piacokat?
A MISP csomag ezekre a strukturális problémákra kíván választ adni. Célja nemcsak a szabályozási, piaci és felügyeleti akadályok csökkentése, hanem egy egységesebb, hatékonyabb és versenyképesebb európai pénzügyi piac kialakítása is, amely képes támogatni az uniós gazdaság fejlődését, a digitális és zöld átállást, valamint az EU stratégiai autonómiájának erősítését.
E célok megvalósítását szolgálják a csomag konkrét jogalkotási javaslatai. A MISP csomag három pilléréhez kapcsolódó jelentéstervezetét 2026 júniusában tette közzé az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON). A csomag egy bizottsági közleményből és három jogalkotási javaslatból áll.
Az első pillért alkotó Omnibusz Rendelet olyan uniós jogszabályok módosítását tartalmazza, mint az ESMA-rendelet (Európai Értékpapír-piaci Hatóság), az EMIR rendelet (Európai piaci infrastruktúráról szóló rendelet), a MiFIR (a pénzügyi eszközök piacairól szóló rendelet), a CSDR (a központi értéktárakról szóló rendelet), a DLTPR (a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszere), a MiCA (a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet), valamint a CBDR (a kollektív befektetési vállalkozások határon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről szóló rendelet).
A javaslat fő céljai közé tartozik:
- az uniós szintű felügyelet erősítése a kereskedési és elszámolási infrastruktúrák esetében,
- az egységesebb szabályértelmezés,
- az egyszerűsített adatszolgáltatás,
- valamint a határon átnyúló működés támogatása.
A MISP egyik legfontosabb eleme ezzel összefüggésben az ESMA szerepének átalakítása. Az ESMA jelenleg elsősorban koordináló és a szabályalkalmazási konvergenciát támogató szerepkörrel rendelkezik, azonban a csomag elfogadása esetén egy erősebb, részben közvetlen felügyeleti hatáskörrel rendelkező európai hatósággá válna. Az Európai Bizottság a jelentős, határon átnyúló jelentőségű piaci infrastruktúrák esetében erősítené az ESMA szerepét, míg az ECON Bizottság 2026-os módosító javaslatai ennél is tovább mennek, és valamennyi uniós CCP és CSD közvetlen ESMA-felügyeletét támogatják.
A második pillér, az Omnibus Irányelv, az UCITS, az AIFMD és a MiFID II módosítására irányul. A pillér fő fókusza a befektetési szolgáltatások és alapkezelési tevékenységek szabályainak további harmonizációja, reagálva azokra a jogértelmezési eltérésekre, amelyek jelenleg korlátozzák a határon átnyúló tevékenységeket és hozzájárulnak a piacok széttagoltságához.
A harmadik és egyben utolsó pillér a Kiegyenlítés véglegességéről szóló rendelet (SFR), amely a jelenlegi elszámolások véglegességéről szóló irányelv (SFD) helyébe lépne és egyidejűleg módosítaná a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló irányelv (FCD) rendelkezéseit annak érdekében, hogy egységesebb, korszerűbb és a DLT-alapú infrastruktúrák számára is megfelelő jogi keret jöjjön létre.
A három pillér együttesen a piaci infrastruktúrák koncentráltabb és hatékonyabb működését, a szabályozási eltérések mérséklését, az egységesebb felügyelet kialakítását és az innováció támogatását célozza. Ennek révén a MISP a Megtakarítási és Beruházási Unió egyik központi eszközeként járulhat hozzá egy mélyebben integrált, versenyképesebb és ellenállóbb európai pénzügyi rendszer létrehozásához.
Hol tart most a jogalkotás, és miről szólhatnak a viták?
A reformcsomag elfogadása jelenleg is folyamatban van. Az ECON 2026 júniusában közzétette a három jogalkotási javaslathoz kapcsolódó jelentéstervezeteit és módosító javaslatait, amelyek több ponton ambiciózusabbak a Bizottság eredeti elképzeléseinél, különösen az ESMA szerepének erősítése és a DLT-alapú infrastruktúrák támogatása terén. A javaslatok jelenleg parlamenti egyeztetés alatt állnak, a végleges kompromisszumos szöveg kialakítására pedig várhatóan 2027-ben kerülhet sor. Az elfogadást követően az Omnibus Rendelet és az SFR közvetlenül alkalmazandó lesz, míg az Omnibus Irányelvet a tagállamoknak nemzeti jogukba kell átültetniük.
Bár a MISP-csomag alapvető célkitűzései széles körű támogatást élveznek, több olyan kérdés is azonosítható, amely várhatóan a jogalkotási tárgyalások meghatározó vitapontjává válik. A legjelentősebb vita várhatóan az ESMA hatásköreinek bővítése és az uniós felügyelet centralizációjának mértéke körül alakul majd ki. A reform ugyanis több területen a nemzeti felügyeleti feladatok részleges uniós szintre emelését irányozza elő. Ennek kapcsán különösen a CCP-k és a CSD-k felügyeleti rendszerének jövője, valamint az ESMA és a nemzeti hatóságok közötti feladatmegosztás válhat vitatott kérdéssé. A tárgyalások során várhatóan a szubszidiaritás elvének érvényesülése is kiemelt figyelmet kap, különösen annak megítélése, hogy mely intézmények esetében indokolt a közvetlen uniós szintű felügyelet.
Szintén jelentős figyelem irányulhat a DLT Pilot Regime továbbfejlesztésére. Bár a csomag egyik célja a digitális pénzügyi innováció ösztönzése és a DLT-alapú kereskedési, valamint elszámolási rendszerek szélesebb körű alkalmazásának elősegítése, a reformmal kapcsolatban működési, kibervédelmi, jogi és pénzügyi stabilitási kockázatok is felmerülnek. A tárgyalások során várhatóan napirenden marad a kriptoeszköz-szolgáltatók (CASP-ok) felügyeleti rendszerének kérdése, illetve az SFR egyes technikai részletszabályainak megítélése is, különösen a harmadik országbeli elszámolási rendszerek kezelésével összefüggésben.
A piaci szereplők egy része ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az integráltabb piac és az egységesebb szabályozási környezet elsősorban a nagyobb, nemzetközi jelenléttel rendelkező intézmények számára jelenthet előnyt. A kisebb, jellemzően nemzeti piacokon működő szolgáltatók számára ezzel párhuzamosan erősödhet a verseny, miközben rövid távon az új szabályokhoz való alkalmazkodás és a megfelelési követelmények teljesítése is többletköltségekkel járhat.
Összességében a reformcsomag hosszabb távon érdemben hozzájárulhat az európai pénzügyi rendszer integrációjához és versenyképességének erősítéséhez. A szabályozási és felügyeleti keretek harmonizációja csökkentheti a határon átnyúló működés akadályait, míg az ESMA szerepének erősítése és a piaci infrastruktúrák integrációja javíthatja a jogbiztonságot, a likviditást és a piacok hatékonyságát. Emellett a digitális innovációk szélesebb körű alkalmazása és az egységesebb felügyeleti gyakorlat támogathatja a befektetővédelmet és a pénzügyi stabilitást, elősegítve a Megtakarítási és Beruházási Unió céljainak megvalósítását.
Hírlevelet készítette: Pintér Ákos és Lengyel Szilvia
Források:
https://finance.ec.europa.eu/publications/market-integration-and-supervision-package_en
https://financialregulations.eu/blog/eu-market-integration-supervision-package-2025
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/qanda_25_2894 https://finance.ec.europa.eu/document/download/fbdaf6be-22c3-4c5c-85a1-b6376f6280b2_en?filename=factsheet-market-integration-package_en.pdf
