Az Európai Unió értékpapírpiacain jelenleg jellemző T+2 elszámolási ciklus 2027. október 11-től T+1-re rövidül. Az átállás alapjaiban érinti a kereskedést követő folyamatokat, ezért a piaci szereplőknek már most érdemes felgyorsítaniuk a felkészülést.
A T+1 modell a teljes post-trade infrastruktúrát érinti, beleértve a kereskedési helyszíneket, elszámolóházakat, központi értéktárakat, letétkezelőket, befektetési szolgáltatókat, valamint a befektetőket is. Az átállás célja a kockázatok csökkentése, a piaci hatékonyság növelése, továbbá az európai piacok nemzetközi versenyképességének erősítése.
További információ: Az MNB tájékoztatója a T+1-re történő átállásról
Miért áll át az Európai Unió a T+1-re?
Az Európai Bizottság, az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság), az Európai Központi Bank, valamint a piaci szereplők által létrehozott EU T+1 Iparági Bizottság egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a rövidebb elszámolási ciklus hosszú távon jelentős előnyöket kínál az európai tőkepiacok számára.
Az átállási stratégia célja a nemzetközi harmonizáció. Az Egyesült Államok már 2024 májusában áttért a T+1 modellre, az Egyesült Királyság és Svájc, az Európai Unióval megegyezően, 2027. október 11-én vált modellt. Az összehangolt bevezetés csökkenti a határokon átnyúló kereskedésből fakadó működési kockázatokat és költségeket.
Emellett az egyik legfontosabb előny a partnerkockázat csökkenése, hiszen minél rövidebb idő telik el a kötés és a teljesítés között, annál kisebb az esélye, hogy valamelyik fél fizetésképtelenné válik, vagy egyéb okból nem tudja teljesíteni a kötelezettségét.
A T+1 továbbá javítja a likviditás- és tőkegazdálkodást. A pénzeszközök és értékpapírok gyorsabban szabadulnak fel, ezáltal hatékonyabban használhatóak fel új befektetésekre, finanszírozási célokra. A rövidebb elszámolási ciklus következtében a fedezeti és margin-követelmények is mérséklődhetnek.
A lakossági és intézményi befektetők számára ez a változás elsősorban gyorsabb teljesítést jelent. Az értékpapír-vásárlások és eladások elszámolása egy nappal korábban történik meg, így a befektetők hamarabb férhetnek hozzá az eladásokból származó pénzeszközökhöz, illetve a megvásárolt értékpapírokhoz. Ez különösen előnyös lehet az aktív kereskedők és a több piacon működő befektetők számára, mivel gyorsabb tőkeáttételt és hatékonyabb likviditáskezelést tesz lehetővé.
Operatív és technológiai kihívások
A T+1-re való átállás egyik legnagyobb kihívása, hogy jelentősen csökken a hibák javítására rendelkezésre álló idő. A piaci szereplőknek a tranzakció adatainak egyeztetését, a finanszírozás biztosítását, valamint a kapcsolódó adminisztratív feladatokat lényegében a kötés napján szükséges elvégezniük.
Mindezekhez elengedhetetlenek a komoly technológiai fejlesztések. A sikeres átállás feltételei többek között:
- magas fokú automatizáció,
- Straight-Through Processing (STP) megoldás alkalmazása,
- adatminőség javítása,
- rendszerek közti integráció fejlesztése,
- valós idejű monitoring,
- hatékony incidenskezelési eljárások kialakítása.
Az ESMA és a EU T+1 Iparági Bizottság ezért kiemelt hangsúlyt fektet a piaci szereplők felkészültségének folyamatos mérésére, a közös ajánlások kialakítására és a széles körű tesztelésre.
Az iparági felkészülés aktuális helyzete Európában
Az EU T+1 Iparági Bizottság 2026 júniusi felmérései és iparági visszajelzései szerint az európai piac felkészültsége folyamatosan javuló tendenciát mutat:
- A szervezetek 83%-a már aktívan dolgozik az átállásra való felkészülésben.
- A szervezetek 58%-a hivatalos implementációs tervvel rendelkezik, mely több mint kétszerese a fél évvel ezelőtti aránynak.
- Az átállással kapcsolatos tudatosság elérte a 86%-ot, miközben mindössze a piaci szereplők 2%-a nem tett érdemi lépéseket a felkészülés érdekében.
A projekt fókusza mára a tervezésről a végrehajtásra helyeződött át. Míg a nagyobb piaci infrastruktúrák, letétkezelők és meghatározó közvetítők jellemzően előrehaladott felkészültségi szinten állnak, az alapkezelők, nyugdíjalapok és a kisebb intézmények esetében lassabb előrehaladás tapasztalható. Jelenleg a legnagyobb kihívást már nem a T+1 követelmények megértése, hanem a piaci és üzleti partnerek, szolgáltatók és technológiai beszállítók közötti hatékony koordináció jelenti.
A sikeres átállás feltételei a fokozott automatizáció, a szabványosítás és a piaci szereplők közötti szoros együttműködés. Számos intézménynek még fejlesztenie kell az allokációs, visszaigazolási és Standing Settlement Instruction (SSI) folyamatait, valamint middle-office tevékenységeiket. Az EU T+1 Iparági Bizottság hangsúlyozza, hogy a széles körű iparági tesztelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes elszámolási lánc készen álljon az új működési modellre. Ennek támogatásához a Bizottság új útmutatásokat adott ki az SSI-adatok tárolására és cseréjére vonatkozóan, mely összhangot teremt az EU és az Egyesült Királyság gyakorlata között, valamint részletes iránymutatást nyújt többek között a BIC-, PSET-, ISIN- és MIC-adatok kezelésére.
További részletek: Az EU T+1 Iparági Bizottság szakmai anyagai és aktualitásai
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közös tesztelési program keretében az Iparági Bizottság három alapvető prioritást fogalmazott meg:
- a tesztelési tevékenységek mielőbbi megkezdését,
- a működési és szervezeti változásokra való tudatos felkészülést,
- valamint annak felismerését, hogy a T+1 a teljes post-trade környezet digitalizációjának és modernizációjának lehetősége.
Az elszámolási ciklus rövidítése nem csupán egy szabályozási mérföldkő, hanem az európai pénzügyi piacok fejlődésének következő állomása is. A változás sikerét végső soron az határozza meg, hogy az érintett intézmények mennyire tudják összehangolni folyamataikat és alkalmazkodni a gyorsabb működési környezethez. Amennyiben ez sikeresen megvalósul, Európa egy még integráltabb és vonzóbb tőkepiaci ökoszisztémával léphet a következő évtizedbe.
A következő időszak kulcsfeladata az automatizáció felgyorsítása, a partneri függőségek feltérképezése és a tesztelés mielőbbi megkezdése.
Hírlevelet készítette: Somogyvári Edvin és Nagy Kincső
