Az Európai Bizottság kezdeményezésére 2019-ben elindult a Szolvencia II szabályozási keretrendszer átfogó felülvizsgálata, amelynek célja a rendszer működésének és hatékonyságának értékelése mellet az EU-s biztosítási szektor versenyképességének növelése és a szabályozás arányosságának javítása volt, különösen a kisebb biztosítók esetében. A felülvizsgálat során a Bizottság azt vizsgálta, hogy a szabályozás mennyiben járul hozzá a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásához, a kockázatok megfelelő kezeléséhez, valamint a piac átláthatóságához és versenyképességéhez. A felülvizsgálati folyamat eredményeként 2025 januárjában kihirdetésre került a módosított Szolvencia II irányelv. A kapcsolódó felhatalmazáson alapuló rendelet (L2) véleményezése 2025. szeptember 5-ig tartott. A végleges elfogadás, az esetleges további változtatásokkal, 2026 elején várható. Időközben az EIOPA is dolgozik a további ajánlások kidolgozásán.
A jelen blogpost összefoglalja a Szolvencia II három pillérében bevezetett legfontosabb módosításokat a magyar piacra vonatkozóan, és egy több részes sorozat első elemeként szolgál. A következő időszakban további blogpostok megjelenítését tervezzük, amelyek részletesen bemutatjuk a Szolvencia II szabályozási változások egyes jelentős elemeit.
I. pillér – Kvantitatív követelmények: Legjobb becslés, kockázati ráhagyás és szavatolótőke-szükséglet
A Szolvencia II felülvizsgálat keretében a hozamgörbével kapcsolatban több lényeges változás történt, többek között a hozamgörbe meghatározása során alkalmazott paraméterek finomításra kerültek. Ezek a hatások várhatóan lefelé mozdítják el a kockázatmentes hozamgörbéket, ezáltal jellemzően növelve a biztosítástechnikai tartalékok szintjét. A változtatás célja, hogy a hosszabb lejáratokra nagyobb összhang legyen a piaci adatokkal. A hirtelen történő változtatás hatásának mérséklése érdekében lehetőség van a fokozatos bevezetésre, felügyeleti jóváhagyás mellett, mely tervezetten 2032-ig történik.
A szavatolótőke-szükséglet moduljai közül különösen a piaci kockázati modulban várhatók változások. A kamatláb-kockázati részmodulban növekedés prognosztizálható a sokk paraméter emelkedése miatt, melyet az indokol, hogy a hozamgörbe a Szolvencia II bevezetése óta történt gazdasági változások miatt jelentős ingadozást mutatott. Ugyanakkor a részvénypiaci kockázati részmodul módosításai segíthetik a biztosítók tőkeszükségletének csökkenését, javítva ezzel a tőkemegfelelést. A partner általi nemteljesítési kockázati és a nem-életbiztosítási katasztrófa részmodulokban is történt néhány kisebb módosítás.
A módosított Szolvencia II irányelv megváltoztatta a kockázati ráhagyás képletét és egyes paramétereit. A tőkeköltség-ráta a korábbi 6%-ról 4,75%-ra csökken, továbbá bevezetésre kerül egy idővel mérséklődő paraméter is, amelyek összességében a kockázati ráhagyás alacsonyabb mértékét eredményezik.
A módosított Szolvencia II keretrendszer egyik újítása a „kis és nem-komplex biztosító” kategória bevezetése, valamint az ezzel járó szabályozási könnyítések alkalmazása. Azok a biztosítók, amelyek kockázatalapú kritériumoknak megfelelnek és a Felügyeletet a jogszabályban előírt módon értesítik, jelentős szabályozói terhek alól mentesülnek, ami hozzájárulhat folyamataik hatékonyabbá tételéhez.
II. pillér – Vállalatirányítási és kockázatkezelési elvárások
A II. pillér módosításának célja a kockázatkezelés magasabb színvonalának elősegítése. A jövőben a biztosítóktól elvárás lesz, hogy az ORSA jelentés keretében a klímakockázatot is figyelembe vegyék, amely során két klímaszcenárió hatásait szükséges elemezni rövid-, közép- és hosszútávon.
Továbbá elengedhetetlen a fenntarthatósági kockázatok alapos elemzése a befektetésekre és a befektetési stratégiára vonatkozóan; ezeknek a vizsgálatoknak a fenntarthatósági kockázati tervben, valamint a fizetőképességről és pénzügyi helyzetről készülő jelentésben is meg kell jelenniük.
III. pillér – Nyilvánosságra hozatali és felügyeleti jelentéstételi kötelezettségek
A fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló jelentés mind szerkezetileg, mind tartalmilag is átalakul. A jövőben a jelentés két részre tagolódik:
- egy legfeljebb öt oldalas ügyfeleknek szóló jelentés, amely lényeges információkat tartalmaz a biztosító üzleti tevékenységéről, teljesítményéről és tőkemenedzsmentjéről;
- egy piaci szereplőknek szóló jelentés, amely a fentiek részletes ismertetésén túlmenően bemutatja az irányítási rendszert, az értékelési módszereket és a fenntarthatósági információkat is.
Új követelmény, hogy a kötelező könyvvizsgálat a jövőben ki fog terjedni legalább a jelentésben szereplő Szolvencia II-es mérlegre is.
A magyar jogrend számára elengedhetetlen, hogy a módosított irányelv hatályba lépése előtt megtörténjen annak átültetése, valamint az MNB ajánlások módosítása is szükséges lesz az EIOPA iránymutatások változtatásával összhangban. A biztosítóknak az új szabályokat várhatóan 2027. január végétől szükséges alkalmazniuk.
Következő szakmai esemény
A Szolvencia II-es szabályozás módosításával kapcsolatos részletek, valamint a piaci szereplők és a felügyelet ezzel összefüggő gondolatairól lesz szó a KPMG soron következő Biztosítási üzleti reggelijén, 2025. október 15-én, 9 órától a KPMG Irodaházban. Az esemény ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.