Ugrás a fő tartalomra

      Washington a lépést a kereskedelmi deficit mérséklésével és az amerikai ipar védelmével indokolta – illeszkedve Trump „America First” politikájába. Az alku ára magas: az EU vállalta, hogy 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai LNG-t és más energiát, 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban, valamint jelentős katonai beszerzéseket hajt végre amerikai gyártóktól.  

      „Ez az egyezség megakadályozta a szükségtelen eszkalációt” – hangsúlyozta Friedrich Merz német kancellár, aki szerint a megállapodás bár kompromisszumokkal járt, biztonságosabb tervezési környezetet teremt az exportorientált európai gazdaságok számára.  

      Az európai autóipar, különösen a német, az alku egyik legérzékenyebben érintett szektora. A Német Ipari Szövetség (BDI) adatai szerint az Egyesült Államok a német autóexport 13 százalékát veszi fel, mintegy 34 milliárd euró értékben. Bár a 15 százalékos vám jóval enyhébb, mint a korábban belengetett 27,5 százalékos tarifa, az iparág így is veszít a versenyképességéből egy olyan időszakban, amikor az elektromos átállás költséA jelentés szerzői megállapítják: a geopolitikai feszültségek tovább bonyolítják az energiaügyi kilátásokat. Az energiabiztonság és a megfizethetőség továbbra is központi kérdések, gyakran versengve az éghajlatvédelmi intézkedések szükségességével. Ezek a globális zavarok hozzájárulnak az energiapiacok egyre növekvő kettészakadásához és eltérő regionális stratégiák megjelenéséhez; egyesek növelik a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását, mások pedig felgyorsítják a dekarbonizációt.  


      Új csúcsot ért el a világ CO2 kibocsátása


      A globális energiafelhasználás 2%-kal nőtt 2024-ben azonban ennek megoszlása régiónként erősen eltér. Míg Európában 0,7%-os és Észak-Amerikában csupán 0,4%-os volt a növekedés, addig Ázsia csendes-óceáni régiójában 2,6%-os, ami a teljes növekedés 68%-át adta.  

      Az olaj, a gáz, a szén, az atomenergia, a vízenergia és a megújuló energia iránti kereslet is növekedést mutatott, azaz minden energiaforrás iránti kereslet emelkedett, ami legutóbb 2006-ban történt meg utoljára. Ezek közül kiemelkedő a megújuló energia iránti kereslet, amely 7%-kal nőtt globálisan. Kína önmagában nagyobb mértékben járult hozzá ehhez (56%-ban), mint a világ többi része együttesen. A kutatás rámutat arra is, hogy megéri hosszú távon a megújulókba és a nukleáris energiába fektetni. A 2010 óta megvalósult intézkedések összesen 109 gigatonna CO2-kibocsátás elkerülését tették lehetővé miközben számottevően javították a beruházó országok energiabiztonságát és mérsékelték energiaimportjukat. Kína, Európa és az USA az elmúlt 5 évben összesen 87, 63 és 37 EJ1 fosszilis importot tudott kiváltani a hazai megújulók által. 

      A CO2-kibocsátás növekedése továbbra sem állt meg, 1%-kal magasabb szintet ért el 2024-ben, mint egy évvel korábban. Ugyan Európa emissziója 16%-kal, míg az Egyesült Államoké 12%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, addig a globális kibocsátások közel harmadát adó Kínában, 1,2%-kal nőtt. A növekedési trend folytatódott az egyre nagyobb jelentőséggel bíró feltörekvő országokban is, mint pl. Indiában (+4,1%) és Indonéziában (+6,9%).   


      Kőolaj – a COVID járványt követő keresletnövekedés lelassult


      Az olajfelhasználás és a termelés egyaránt mérsékelten, 0,6%-kal nőtt 2023-hoz képest. A felhasználást erősen érintette a kínai gazdaság lassulása azzal együtt, hogy az ország gyors ütemben dekarbonizálja közlekedési ágazatát. Ezt elsősorban India és Délkelet-Ázsia magasabb kereslete tudta ellensúlyozni. 

      A kitermelés növekedését a nem-OPEC országok hajtották. Az USA 3,6%-kal tovább növelte a kőolajkitermelését, amiben már eddig is világelső volt, és így a második és harmadik helyet elfoglaló Oroszország és Szaúdi-Arábia együttes termelésének közelébe került. A kőolajkitermelés terén fontosabb országok közül Kanada (+4,3%) és Irán (+10,7%) tudta jelentős mértékben növelni termelését. 

      A feldolgozói kapacitások stabilak maradtak, ugyanakkor a kihasználtság csak 80%-os volt. Jelentős kapacitásbővítések történtek Nigériában, Ománban és Malajziában. A kőolaj árának az energiaválságot követő csökkenése tovább folytatódott. 


      Földgáz – Ázsia hajtja a földgázfelhasználás növekedését


      A globális földgázkitermelés 1,2%-kal, a felhasználás 2,5%-kal nőtt. A felhasználásnövekedés felét Ázsia csendes-óceáni régiója, elsősorban Kína (29,8 bcm),2 Japán (9,3 bcm) és India adta (8,3 bcm). 

      A négy legnagyobb kitermelő USA (25%), Oroszország (15,3%), Irán (6,4%) és Kína (6%) közül Oroszország és Kína növelte jelentős mértékben kitermelését 7,1 illetve 6,4 %-kal.  

      Európában 2021 óta először volt megfigyelhető egy mérsékelt növekedés (7,5 bcm). Az Európába áramló amerikai LNG export 16 milliárd köbméterrel esett, és elsősorban Ázsiába lett átirányítva, míg az Oroszországból érkező vezetékes földgáz 6 milliárd köbméterrel nőtt. Az orosz vezetékes export jelentősen nőtt a FÁK (8 bcm) régió és Kína (5 bcm) irányába is.  

      A 2022-ben látott történelmi rekordok után földgázárak globális csökkenése folytatódott.  


      Szén – a klímapolitikai ambíciók ellenére új csúcson a szénbányászat


      A szénbányászat a globális klímapolitikai ambíciók ellenére új csúcsot ért el 2024-ben, ugyanakkor a növekedés üteme lassult az utóbbi három évben tapasztaltakhoz képest. Továbbra is Kína a messze legnagyobb szénkitermelő ország, ugyanakkor jelentős növekedés történt Indiában (+7%) és Indonéziában (+8%) is. Mindeközben Európában az amerikai kontinensen és a FÁK országaiban csökkent a kitermelés. 

      A szén iránti kereslet 1%-kal nőtt, miközben továbbra is Európában esik leggyorsabban a kereslet (-7%). Észak- és Dél-Amerikában (-4,3% és -4,6%) valamint a FÁK országokban (-1,5%) szintén csökkent a kereslet. Ezt azonban ellensúlyozta az ázsiai-csendes-óceáni kereslet 2%-os növekedése. Ezt elsősorban Kína (+1,5 EJ) és India (+0,9 EJ) hajtotta, amelyek önmagukban a világ szén iránti keresletének 55,8 illetve 13,9%-át teszik ki.  


      Villamos energia – lendületben az elektrifikáció


      2024-ben a világ villamosenergia-termelése 4%-kal nőtt a megelőző évhez képest, 31 256 TWh-t3 elérve, ami a teljes energiafelhasználás növekedési ütemének duplája, ami jól mutatja az elektrifikációs trendet. Ez a növekedés magasabb volt, mint az elmúlt évtizedben tapasztalható éves átlagos 2,6%. 

      Az olaj kivételével az összes forrásból származó villamosenergia-termelés nőtt 2024-ben globálisan. A legnagyobb mértékű növekedés a megújulóknál látható, amelyek a vízenergia nélkül számítva 14%-kal nőttek, és most már a teljes termelés 17 %-át adják. Ha a vízenergiát is hozzászámoljuk, 2024-ben a világ villamosenergia-termelésének már 31%-a megújuló forrásból származott. Ennek ellenére továbbra is a szén a legjelentősebb energiaforrás a maga 34%-ával. 

      Az időjárásfüggő megújulók rohamos növekedése folytatódott minden vizsgált régióban. Globálisan a naperőművek beépített kapacitása 32%-kal, míg a szélerőműveké 11%-kal nőtt. Kína csupán egyetlen év alatt 45,6%-kal tudta növelni naperőművi kapacitását, ami már eddig is a legnagyobb volt a világon. Jelenleg a világ teljes kapacitásának közel fele (47,6%) van az országban. 


      Kulcsfontosságú ásványkincsek – a kulcsfontosságú ásványkincsek átlagára 16%-kal esett egy év alatt


      A jelentés külön fejezetben foglalkozik az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú ásványkincsekkel. Ezek közül a kobalt kitermelése növekedett a legnagyobb mértékben, 33%-kal. Ennek a nagy részéért a globális termelés 74%-át adó és a globális készletek 55%-ával rendelkező Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) volt a felelős, amely 44%-kal tudta növelni termelését.  

      Ausztráliában a lítiumkitermelés ugyan 4%-kal csökkent 2024-ben, de az ország így is a globális össztermelés 36%-át adta. Chile (+18,4%), Brazília (+90,1%) és Argentína (+108,6%) is jelentősen növelte termelését, és így a három dél-amerikai ország együttesen már a globális termelés 34,8%-áért felelős. 

      A grafit kitermelése globálisan 2,8%-kal nőtt. A világ legnagyobb készleteivel rendelkező Kína (+21,2%) és Brazília (19,4%) is növelte aktivitását 5, illetve 2,6%-kal. A ritkaföldfémekből szintén Kína (48,3%) és Brazília (23,1%) rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal, de csak előbbi tudta növelni (+5,9%) a kitermelését, miközben a brazil bányászat elhanyagolható mértékű maradt. Az ágazat globálisan 3,2%-kal nőtt. 

      A három legjelentősebb ország a rézbányászat terén Chile (23,4%), a KDK (14,6%) és Peru (11,6%). Ezek közül Chile (+1%), és a KDK (+12,6%) növelte a kitermelést, míg a Peruban erős 5,8%-os visszaesés volt, és a globális kitermelés is lényegében csak stagnált (+0,4%). 

      A mangán globális bányászata 1,4%-kal nőtt, miközben a nikkelé 4,1%-kal, a cinké pedig 0,9%-kal csökkent. 

      A réz és az ón kivételével minden kulcsfontosságú ásványi anyag ára esett, átlagosan 16%-kal 2024 folyamán. 

      Összességében az Energy Institute és a KPMG közös elemzése rávilágít a világ energiafogyasztásának változásaira, a főbb források szerepére és a jövőbeli energiaigényekkel kapcsolatos előrejelzésekre. 


      Kapcsolat


      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning