Ugrás a fő tartalomra

      A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

      Az Európai Parlament gyorsított eljárás keretében 2025. április 3-án elfogadta az első jogalkotási csomagot, amely április 16-án megjelent az EU hivatalos lapjában is. Ennek részeként a második és harmadik körben jelentéstételre kötelezett vállalkozások két további év felkészülési időt kapnak a CSRD szerinti jelentéstételre. Így a 250-500 fő közötti közérdeklődésre számot tartó, valamint a 250 fő feletti nem közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások a 2025-ben megkezdett üzleti év helyett első ízben a 2027-ben megkezdett üzleti évről 2028-ban, míg a jegyzett KKV-k a 2026-ban megkezdett üzleti év helyett első ízben a 2028-ban megkezdett üzleti évről 2029-ben kell, hogy kötelezően jelentsenek a fenntarthatósági közzétételekről az üzleti jelentésük részeként. A tagállamoknak 2025. december 31-ig szükséges átültetniük a rendelkezéseket a saját jogszabályaikba. Hazánkban az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlés június 10-én megszavazta a számvitelről szóló törvény módosítását, amely tartalmazza a két éves halasztást.

      Azon közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások, akiknek már a 2024-ben megkezdett üzleti évük tekintetében fennállt a jelentéstételi kötelezettségük, változatlanul kötelezettek a jelentéstételre. Az Omnibusz rendelkezései nyomán azonban az elkövetkező években további változások várhatóak a jelentéstétel hatókörét illetően, ugyanis a februárban nyilvánosságra hozott módosítási javaslatok között szerepel, hogy az EU megemelné a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, meghagyva az önkéntes jelentéstétel lehetőségét a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság fontos stratégiai célnak tartja a fenntarthatóságot, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-n alapuló fenntarthatósági jelentések.

      A kezdeményezésben ígéret szerepel arra is, hogy az EFRAG felülvizsgálja a jelenlegi ESRS-eket és a hatókörben lévő vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be egyes adatpontok önkéntessé tételével, amely felülvizsgálati munka már meg is kezdődött és az EFRAG által nyilvánosságra hozott ütemterv alapján még idén október végéig elkészülnek a felülvizsgált standardok. A tervek szerint az önkéntes jelentéstételre továbbra is a KKV-k számára 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardokat (VSME) lehetne alapul venni, ami ugyancsak sorvezetőként szolgálna a vállalkozások számára az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez. A javaslat alapján az EU eltekintene a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól is. Fontos viszont, hogy ugyanakkor megmaradna a kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere.

      Emellett a javaslat kitér a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek jobb összehangolására, aminek következtében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.

      A kezdeményezés az EU Taxonómiarendelet módosítását is indítványozza, amelynek szintén központi eleme a jelentéstevők körének szűkítése oly módon, hogy a legnagyobb 1000 fő és 450 millió EUR árbevétel feletti vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne közzététel, ugyanakkor önkéntes közzétételi lehetőséget biztosítva a kisebb vállalatok számára abban az esetben, ha deklarálni kívánják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás szándékolt célja, hogy csökkentse azon vállalkozások adminisztrációs terheit, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

      A CSDDD kapcsán a 2025. április 3-án elfogadott jogalkotási javaslatcsomagban szereplő leglényegesebb elem, hogy a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidő egy évvel, 2028. július 26-ra tolja ki. A második körös érdemi javaslatcsomag – amelyről még nem született döntés – ezen túlmenően szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, illetve előbbre hozná a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, ami pedig a kockázatértékelést illeti, 5 éves gyakoriságú felülvizsgálatot várna el a jelenlegi éves helyett. Emellett többek között javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett, lehetőség lenne azok felfüggesztésére.

      A CBAM esetében javasolt második körös egyszerűsítések elsősorban a kis volument beszállító importőröket érintenék, oly módon, hogy őket mentesítené a kötelezettségek alól, ugyanakkor a kibocsátás 99% százalékáért felelős vállalatokat továbbra is a rendelet hatálya alatt tartaná.

      Fontos kiemelni, hogy az említett második körös (érdemi) Omnibusz javaslat sorsa várhatóan hosszasan elhúzódó egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelendő át, illetve alkalmazandó a tagállami joganyagban. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvény előírásai szabályozzák közvetlenül.

       

      A cikket írta: Huzsvai Dóra, Nagy Julianna és Wieder Gergő


      Kapcsolat

      Nagy Julianna

      Igazgató

      KPMG in Hungary

      Wieder Gergő

      Igazgató

      KPMG in Hungary


      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning