Ugrás a fő tartalomra

      1. Enyhültek a szélerőművek létesítési feltételei

      A Kormány 2023. december 28. napján elfogadott rendeletével[1] eltörölte az eddig a szélerőművek telepítését gyakorlatilag ellehetetlenítő rendelkezést, mely építési övezetben és annak határától számított 12 kilométeren belül megtiltotta a szélerőmű, illetve szélerőmű park elhelyezését.

      Az új szabályozás az előírt távolságot a beépítésre szánt területtől számított 700 méteres zónára korlátozza. A korábbi szabályozás a gyakorlatban azt eredményezte, hogy Magyarország területén a már meglévő szélerőművek mellett szélerőművet elhelyezni nem lehetett, hiszen nem volt lehetséges a fenti védőtávolságnak megfelelő, szélerőmű telepítésére alkalmas helyet találni. Az újonnan elfogadott módosítás azonban ezt a problémát orvosolta.

      Az új szabályozás megteremti továbbá az ún. könnyített térségeket, melyeket az energiapolitikáért felelős miniszter jelölhet ki. Ezek a privilegizált területek az időjárásfüggő megújuló energiát hasznosító erőművek szempontjából kedvező adottságokkal rendelkező területek. Szélerőművek létesítése vagy bővítése szempontjából a követelmény, hogy a szél energiasűrűsége járásra vetítve 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/m2-t. Könnyített térségek esetén a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje 50 nap.

      Számos, korábban szélerőmű vagy szélerőmű park létesítéséhez előírt feltétel is eltörlésre került az idei évtől:

      • eltörölték a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek mennyiségi korlátozását, illetve
      • nem kell alkalmazni az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozást sem; továbbá
      • kivezetésre került az az előírás is, miszerint a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatáraitól számított 1 km-en belüli valamennyi ingatlan összes tulajdonosának írásbeli hozzájárulása szükséges az építéshez;
      • valamint hatályon kívül helyezésre került a szélerőművek pályázati feltételeit rögzítő rendelet[2] is, azaz szélerőmű létesítéshez nem szükséges a továbbiakban pályázati eljáráson részt venni.

      A fentiek mellett azonban továbbra is irányadók a szélerőművek létesítésére a termőföld védelméről szóló törvényben foglalt korlátozások.


      2. Engedélyezett az Nyrt.-k számára a szétválás

      2024. január 1-jétől a Ptk.[3] bevezeti a leválás jogintézményét a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében is, melynek értelmében a szétváló jogi személy fennmarad és vagyonával olyan jogi személyt hoz létre, amelynek ő lesz az egyedüli tagja. Ilyen módon tehát a részvényesek tagsági viszonya nem változik, továbbra is a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesei maradnak (feltéve, hogy ha a kiválás miatt nem kíván tovább részt venni a nyilvánosan működő részvénytársaságban).

      A Ptk. arra tekintettel teszi lehetővé a nyilvánosan működő részvénytársaság részére a leválást, hogy ebben az eljárásban nem merülnek fel azok a problémák, amik egyébként az nyrt.-k szétválását ellehetetlenítik és amelyre tekintettel eddig a jogalkotó nem tette lehetővé az nyrt.-k számára a szétválás egyik formáját sem. Nevezetesen az a körülmény, hogy a valóságban nem kivitelezhető az, hogy az nyrt. minden részvényese aláírja a szétváláshoz szükséges dokumentumokat. Arra tekintettel azonban, hogy leválás esetén a létrejövő jogi személy tagja maga a jogelőd társaság – azaz a nyilvánosan működő részvénytársaság – lesz, nem pedig a jogelőd társaság egyes tagjai, a döntéshozatal és az egyéb kötelezettségek teljesítése (például a szétválási szerződés aláírása) a továbbiakban már nem jelent problémát. A kiválás során a nyilvánosan működő részvénytársasághoz új részvényes csatlakozhat.


      3. Alkalmazandó vált az FSR

      2024. január 12-ével immár teljesen alkalmazandóvá vált a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló uniós rendelet, rövidebb nevén az FSR[4]. Az FSR 2023. január 12-én került kihirdetésre, mely rendelet a közzététele óta lépcsőzetesen lépett hatályba.

      Az FSR rendelet új bejelentési kötelezettséget ír elő mindazon vállalkozások számára, akik az Európai Unió területén belüli összefonódásban vagy közbeszerzési eljárásban vesznek részt és elérik a jogszabályban rögzített küszöbhatárt. Összefoglalásképp az FSR alapján be kell jelenteni:

      • az olyan nem európai uniós tagállam által nyújtott, 50 millió eurónyi hozzájárulással megvalósuló összefonódást, amelynél az összefonódásban részt vevő felek egyike az EU-ban letelepedett vállalkozás és az ott elért árbevétele meghaladja az 500 millió eurót;
      • az olyan közbeszerzési eljárásokat, ahol a becsült szerződéses érték eléri a 250 millió eurót, és az ajánlattevők között van olyan, aki legalább 4 millió euró nagyságú nem uniós forrásból származó pénzügyi támogatásban részesült a bejelentést megelőző 3 évben.

      Az FSR bevezetésével az Európai Bizottság célja az Európai Unión kívülről nyújtott, a közös piacot érintő támogatások versenytorzító hatásainak kezelése. Ennek következtében a bejelentések vizsgálata mellett az Európai Bizottság jogosult hivatalból is eljárást indítani azon külföldről érkező támogatásokra, melyeket nem uniós országok nyújtottak és vélhetően torzító hatással bírhatnak a belső piacra.

      Ezen új hatáskör hatékony érvényesítésére az Európai Bizottság széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik, például helyszíni szemlék lefolytatása, bírságok kiszabása. A 2024. januárjában hatályba lépő rendelkezések az uniós szerv vizsgálati jogkörét egészítik ki a helyszíni vizsgálatra vonatkozó rendelkezések teljessé tételével.

      Az FSR által előírt új bejelentési kötelezettség a gyakorlatban a tranzakciók elhúzódását is eredményezheti, illetve új adminisztratív terhet is jelent a küszöbhatárt elérő vállalkozások számára. Az FSR-rel bővebben az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.


      4. Új vállalati kötelezettség: ESG beszámoló készítése

      2024 elejével számos társaságnak fel kellett készülnie a fenntarthatósági jelentésével összefüggő vállalati rendszer kiépítésére. Ugyanis a 2023. december 12-én elfogadott ESG törvény[5] legnagyobb része már 2024. január 1-jével hatályba lépett, mellyel számos vállalati szereplő számára újabb beszámolási kötelezettség keletkezik. Emlékeztetőként összefoglaljuk, kiknek kell majd a 2024-es adatokról ESG beszámolót készíteni és közzétenni.

      A törvény első körben az olyan, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások számára írja elő a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítését, amelyeknél az adott üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a megszabott határértéket:

      • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
      • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
      • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

      Ezeknek a vállalkozásoknak tehát először 2025-ben kell majd eleget tenni a törvény által előírt jelentéstételi kötelezettségnek az idei adatokra vonatkozóan.

      A megfelelően kiépített ESG jelentéstételi rendszer a jogszabályi megfelelésen túl növeli a vállalat piaci értékét, mely egy erősebb tárgyalási pozíciót eredményezhet egy későbbi tranzakció folyamán.

      Amennyiben többet szeretne tudni a 2024-es év fejleményeinek alakulásáról, kövesse nyomon blogbejegyzéseinket, vagy kérdés esetén forduljon bizalommal irodánk szakértőihez.

       

      [1] 650/2023. (XII. 28.) Korm. rendelet a szélerőművek engedélyezésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

      [2]  33/2009. (VI.30.) KHEM rendelet a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól

      [3] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

      [4] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

      [5] 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

      Kapcsolat

      dr. Tasnádi Tamás Alfréd

      Senior associate

      KPMG Law Béli Ügyvédi Iroda

      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning