Ugrás a fő tartalomra

      A KPMG szerint hátrányba kerülhetnek az EU-n kívülről importáló cégek


      A Tanács és az Európai Parlament április végén elfogadta az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló rendelettervezetet (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM). Bár a rendelet még aláírásra és kihirdetésre vár, a nyilvánosságra hozott normaszöveg alapján megismerhetők a CBAM lényeges elemei, és érdemes elkezdeni az arra való felkészülést – figyelmeztet a KPMG.


      Az alap a karbonkvóta-rendszer


      Amikor a CO2-csökkentési célú EU irányelveket megfogalmazták a tagállamok, minden ország tett különböző mértékű vállalásokat. Ennek az egyik eszköze lett az EU-n belül már most is alkalmazott ETS szisztéma, a magas karbonintenzitású ágazatok kibocsátáskereskedelmi rendszere.

      „A nagy kibocsátók bizonyos szektorokban a kötelezettség alá esnek, az uniós tagállamokban és egyes közeli országokban is bevezették a rendszert, így az ETS rendszer hatálya alá eső vállalatoknak az éves kibocsátásuk után fizetniük kell a karbonkvótadíjat. Ez nem egy kis összeg, a rendszer működését pedig hasonlóan kell elképzelni, mint a tőzsdei kereskedelmet” – mondta el a Portfolio-nak Kálmán Anna, a KPMG üzleti tanácsadás területének senior menedzsere.

      Az ETS kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege az, hogy a kibocsátott szén-dioxid után meg kell venni a megfelelő (~90 EUR/tonna CO2) kvótát (erre gyakran karbonkvótaként is hivatkoznak). Alapvetően a tőzsdén, az elsődleges piacon zajlik a kereskedelem, a kvótákból származó bevételt az államok kapják, ennek 50 százalékát energiahatékonysági, karboncsökkentési célra kell fordítani, a másik 50 százalék szabadon felhasználható.  Azzal, hogy több iparágban a nagy európai szereplőkre kivetették ezt a kvótavásárlási kötelezettséget, ezeknek a vállalatoknak megnőtt a költségük.


      Vám a kiszervezés ellen


      Ilyenkor persze óhatatlanul adódik az a lehetőség, hogy az érintett vállalatok kitelepítsék a termelésüket az Európai Unión kívülre, ahol nincs karbonkvóta-vásárlási kötelezettség. Ha ezt megteszik, a harmadik országokban nem kell kvótavásárlással számolniuk, ezt a költséget meg tudják spórolni, és még ha meg is nő valamennyivel a szállítási költség, sokszor még mindig jobban járnak.

      A most szóban forgó karbonvám ezt akadályozza meg azzal, hogy meghatározott, magas karbonintenzitású ágazatba tartozó termékeket csak akkor lesz lehetséges az EU-ba importálni, ha az importáló (egyéb feltételek mellett) CBAM-tanúsítványokat vásárol.


      Új kötelezettségek az importáló vállalatoknak


      A CBAM először az ETS hatálya alá tartozó szektorok közül csak villamosenergia, a cementgyártás, a vas- és acélipar, a műtrágyagyártás, a hidrogén és az alumínium esetén lesz alkalmazandó. Főszabály szerint a fenti ágazatokba tartozó, a tervezetben konkrétan meghatározott áruk csak a CBAM-rendelkezések szerint lesznek importálhatók az Európai Unió vámterületére. A CBAM az érintett vállalatokra már az elkövetkezendő években új feladatokat ró: kérelmezniük kell a felvételüket egy speciális CBAM-nyilvántartásba, illetve el kell kezdeniük nyilvántartást vezetni az általuk importált termékekhez kapcsolódó kibocsátás kiszámításhoz szükséges adatokról. A hitelesített kibocsátás alapján pedig éves rendszerességgel nyilatkozniuk kell majd az adott évre vonatkozó, a CBAM hatálya alá tartozó importjukról, és annak megfelelő mennyiségű CBAM-tanúsítványt kell megvásárolniuk. A vállalatoknak viszont emellett lehetőségük lesz arra, hogy a származási országban fizetett szén-dioxid árat mintegy “beszámítsák”, tehát arra való tekintettel kérjék az általuk leadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését.


      Vannak még tisztázatlan kérdések


      „A tervek szerint 2024-25-ben fognak kijönni az egyes részletszabályok, amelyek az egész EU-ra vonatkoznak, illetve amelyeket az egyes tagállamoknak kell specifikusan a saját országukra kidolgozniuk. Maga a karbonvám-fizetési kötelezettség pedig 2026-tól lép életbe. Ez nem jelenti azt, hogy nem keletkezik bevallási kötelezettségük korábban, a tervek szerint már idén ősszel kell riportálniuk a termékükhöz kapcsolódó karbonmennyiséget az EU irányába exportáló társaságoknak.” – mondta el a szakértő.


      Néhol érezhetően növeli a költségeket


      Az már most látható, hogy a karbonvám bevezetése azokat az európai cégeket, illetve szektorokat fogja leginkább érinteni, amelyek jelentős az importtevékenységet bonyolítanak bizonyos alkatrészekre vonatkozóan olyan országokból, ahol nincs ETS vagy ahhoz hasonló kibocsátáskereskedelmi piac. „Itt például a különböző elektronikai berendezésekre kell gondolni, a mezőgazdasági termékek esetében jelentős lehet a műtrágya, továbbá a vas- és acélipari termékeket nagy arányban felhasználó ipar, és minden olyan tevékenység, ahol a felhasználás jelentős mennyiségű alumíniumot, cementet igényel. Ezeken a területeken várhatóan jelentős költségemelkedéssel számolhat majd az adott termelő cég, amennyiben nem tudja kiváltani kisebb karbonlábnyomú alkatrészekkel, termékekkel a szükséges alapanyagait, vagy nem alkalmaz olyan technológiát, amelynek segítségével helyettesíteni tudja a saját termelési láncában ezeket. Minden egyes cégnek, minden az Uniós kereskedelemben érintett országban végig kell gondolnia a teljes értékláncát, hogy hogyan tudja azt a karbonköltségek tekintetében optimalizálni” – figyelmeztetett a KPMG szakértő.


      Mi lesz az árampiaccal?


      A karbonvám rendszere ráadásul az egyes piacokon nem várt anomáliákat is eredményezhet. Ilyen, különleges helyzetben lévő szektor a villamosenergia-piac, amely Európán belül nagyon egységes és összekötött területnek számít. Mivel nincs ingyenes kvóta a villamosenergia-termelés kapcsán, emiatt a jelentős részben szénalapú villamosenergia-termeléssel rendelkező országok már régóta fizetnek emiatt a hátrányuk miatt. „Specifikus a villamosenergia-szektorban, például Ukrajna helyzete. Minden olyan nem uniós ország, amelyik be van kötve az európai villamosenergia-kereskedelembe, az új karbonvám-rendszer negatív hatásait érezni fogja. Ukrajna jelentősen kötődik a villamosenergia-termeléshez, exportál, és nincs ETS piaci kapcsolódása. Náluk ez a karbonvám egy plusztétel lesz, amit kivethetnek az EU felé történő exportjukra” – jegyezte meg a KMPG szakértője.

      A CBAM-rendszer lehetővé teszi, hogy az EU-s villamosenergia piacba integrált országok és területek egy meghatározott ideig mentesüljenek a kötelezettségek alól, ha egyebek mellett vállalják az uniós dekarbonizációs célkitűzéseket, azonban a mentesség elvesztése esetén akár a piacösszekapcsolásból is kizárhatók. A főleg szén alapon termelt, például a nyugat-balkáni térségből importált áram árába eddig nem épült be a CO2-kvóta költsége, ez a CBAM rendszer bevezetésével megváltozik.


      Eltérő stratégiák jönnek szóba


      A KPMG szakértői szerint többféle stratégia is elképzelhető, ahogy az érintett cégek reagálni próbálnak a változásokra. Elsőként felmerülhet a „de minimis” szabály alkalmazása és a szállítmány felaprózása, de a gyakorlatban erre nem lesz lehetőség. Bár a 150 eurónál kisebb értékű import esetén valóban nem alkalmazandók a CBAM szabályai, a szabályok kijátszásának minősülhet és ezért bírsággal sújtható az, ha az egységes küldeményt csak azért osztja fel az importőr, hogy ne érjék el az egyes szállítmányok az értékhatárt.

      Az ilyen trükkök helyett járhatóbb út, hogy az EU-n kívüli beszállítókkal rendelkező cégek áttekintik, hogy mennyiben érinti őket a karbonvám bevezetése. A fejlettebb vállalatok várhatóan már idén elkezdik áttekinteni a teljes szállítási láncukat, hogy hogyan tudnak kisebb lábnyommal termelni a jövőben, ideális esetben technológiai újítások, fejlesztések is elindulhatnak. Sok társaság várhatóan nem fog ennyire előre gondolkodni, és elképzelhető, hogy 2025-ben megpróbálnak majd egyfajta betárolást alkalmazni ott, ahol nem kirívóan magas ennek a költsége. „Nagy kérdés, hogy a cégek mekkora része fogja ezt elkezdeni, illetve ez mekkora problémákat okoz majd a szállítási láncokban. Elképzelhető ugyanakkor, hogy 2025-ben emiatt piaci zavarok, időnként hiányjelenségek lesznek tapasztalhatóak” – figyelmeztetett a szakértő.


      Ideje felkészülni


      Pontos válaszokat a részletek ismeretében lehet majd megfogalmazni. A CBAM szabályozás logikus, régen várt lépése az EU vonatkozó politikájának, viszont még vannak olyan szabályozási hiányosságok, amik tisztázására mindenképp szükség van több szempontból is. Mivel a CBAM alapvető célja az Európai Unió gazdaságának védelme mellett a dekarbonizáció felgyorsítása, így a jelenlegi szabályozási hiányosságok pótlásának módja alapvetően határozza majd meg a folyamat sebességét. Emellett választ ad arra, hogy a beszedett vám milyen mértékben és milyen szabályok mellett költhető el környezetvédelmi célokra, alapvetően határozza meg az uniós és EU határain kívüli vállalatok felkészülési lehetőségeit.


      Elfogadásra került a végleges CBAM rendszer


      Az ESG érintettségű kötelezettségek egyszerűsítésére vonatkozó EU bizottsági javaslatok a végleges CBAM rendszer kapcsán is elfogadásra kerültek az Európai Parlament és a Tanács által 2025. szeptember 29-én. A végleges szabályok 2026. január 1-jétől alkalmazandóak.

      A CBAM célja, hogy meghatározott, magas CO2 intenzitású termékek (jelenleg: villamosenergia, cement, vas, acél, műtrágya, hidrogén és alumínium) EU-n kívüli importálásához kapcsolódóan karbonvám kivetésével ellensúlyozza az EU ETS-ből adódó uniós versenyhátrányokat, valamint gyorsítsa a dekarbonizációt.

      Az egyszerűsítések célja, hogy a CBAM köteles árukhoz kapcsolódó CO2 kibocsátás 99%-ának továbbra is a CBAM hatálya alatt tartásával csökkentse az érintett uniós gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terheket.

      Ennek megfelelően, bevezetésre került az adott naptári évben importált CBAM köteles árukra (kivéve a hidrogént és villamosenergiát) vonatkozó 50 tonnás küszöbérték, amelynek elérése esetén keletkezik kizárólag CBAM kötelezettség.

      Azaz, ha az adott gazdálkodó az adott naptári évben 50 tonnánál kevesebb CBAM köteles árut importál, akkor nem merül fel CBAM regisztrációs, CBAM jelentéstételi és CBAM kvóta vásárlási kötelezettsége.

      Ennek körében kiemelendő, hogy 2026. januárjától kizárólag azon gazdasági szereplők importálhatnak CBAM köteles árukat, akik nyilvántartásba-vételre kerültek a végleges CBAM rendszerbe.

      Gyakorlati oldalról, ha az adott gazdasági szereplő elérte az 50 tonnás küszöbértéket az adott naptári évben és nem rendelkezik végleges CBAM rendszer regisztrációval, akkor a vámhatóság nem fogja szabad forgalomba bocsátani az általa importált termékeket és CBAM bírság kiszabására kerülhet sor.

      További egyszerűsítés, hogy

      • a tényleges kibocsátási adatok mellett lehetőség lesz az EU Bizottság által közzétett „default értékekkel” történő jelentésre (korábban kizárólag tényleges kibocsátási adatokkal történő jelentés volt lehetséges);
      • rugalmasabban figyelembe vehetőek az EU-n kívül megfizetett „karbonadók”;
      • az éves CBAM jelentéstételi határidő kitolásra került a következő naptári év szeptember 30-áig (a korábbi határidő szerint a következő naptári év május 31-éig);
      • a CBAM kvóták „visszaadásának” határideje is kitolásra került a következő naptári év szeptember 30-áig (a korábbi határidő szerint a következő naptári év május 31-éig);
      • a folyamatos, negyedéves CBAM kvóta vásárlási kötelezettség lecsökkentésre került az adott naptári év során addig importált CBAM köteles termékek CO2 kibocsátásának 50%-áig (korábban 80%);

      Az elfogadott, a végleges CBAM rendszerre vonatkozó változások függvényében az érintett szereplőknek az alábbi kérdéseket kell körül járniuk 2025 végéig:

      • az ellátási-láncok teljes felülvizsgálata alapján azonosítani a CBAM köteles árukat;
      • mérlegelni (ahol releváns), hogy az 50 tonnás küszöbérték elérésre fog-e kerülni egy naptári évben;
      • a mérlegelés függvényében elindítani a végleges CBAM rendszerbe történő regisztrációt;
      • mérlegelni, hogy költség oldalról a tényleges kibocsátási adatok vagy a „default értékek” alapján történő jelentéstétel és CBAM kvóta vásárlás a kedvezőbb;
      • kialakítani a CBAM jelentéstételre és a kötelezettségek kalkulációjára vonatkozó folyamatokat;
      • kialakítani a naptári év során importált CBAM köteles termékekhez kapcsolódó kibocsátás 50%-át lefedő CBAM kvóták negyedéves vásárlására vonatkozó folyamatokat;

      A KPMG szakértői állnak rendelkezésére a CBAM-nek való megfelelés teljes spektrumában, beleértve az ellátási-láncok felülvizsgálatát, a végleges CBAM rendszerbe történő regisztrációt, a jelentéstételi és kalkulációs folyamatok kialakítását, illetve a rendelkezésre álló CBAM kvóták nyomonkövetését.


      Kapcsolat

      dr. Márkus Fanni

      Senior associate

      KPMG Law Béli Ügyvédi Iroda

      dr. Gera Anna

      Associate

      KPMG Law Béli Ügyvédi Iroda

      Kálmán Anna

      Igazgató

      KPMG in Hungary


      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning