Ugrás a fő tartalomra

      Benyújtásra került egy törvényjavaslat, amely szerint a Törvény 2023. július 1. napja helyett 2026. január 1. napján lépne hatályba. Amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra és a Törvény hatálybalépésének időpontja elhalasztásra kerül a Törvényről több bejegyzést egyelőre nem publikálunk.


      1. Különleges eljárások

      1.1. Szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás

      Az egyes szervezetek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának szabályai nem változnak majd számottevően, azonban a cégbíróságra vonatkozó eljárási határidő a jelenleg hatályos 30 munkanapról, 20 munkanapra fog lerövidülni. A szervezet átalakulása, egyesülése és szétválása esetén kérelem benyújtásának határideje változatlanul 60 nap marad a létesítő okirat aláírásától számítva, azzal, hogy a Törvény, a jelenlegi gyakorlatnak megegyezően rögzíti, hogy amennyiben a hitelezők a szervezettől biztosítékot követelhetnek, az átalakulás iránti kérelmet nem lehet benyújtani a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt.

      1.2. Jogutód nélküli megszűnés egyes esetei és törlés a nyilvántartási jegyzékből

      A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetésére vonatkozó szabályokat a Törvény lényegében átemeli a jelenleg hatályos jogszabályból.

      A Törvénybe újdonságként kerültek bele a szervezetek jogi személyiséggel rendelkező egységeinek törlésére vonatkozó rendelkezések. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek törlése kétlépcsős metódus szerint történik. A szervezeti egység törlése iránti eljárás részét képezi majd egy hitelezővédelmi szakasz, amely során a hitelezők biztosítékot kérhetnek, ha a követelésük kiegyenlítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti. A szervezeti egység jogi személyiségének törlésére csak a hitelezővédelmi eljárás lefolytatása után kerülhet sor (azaz, ha biztosíték adásra nem hívták fel, vagy a hitelező a biztosítékot megfelelőként elfogadta).

      1.3. Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések

      A Törvény nem tartalmaz érdemi változásokat Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések tekintetében a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest azzal, hogy ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik, a bíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új nyilvántartási számmal és EUID-val jegyzi be.


      2. Jogorvoslatok

      2.1. Helyesbítés és utóellenőrzés

      Új intézményként jelenik meg a Törvényben a kérelemre történő helyesbítés, amelynek kizárólag automatikus döntéshozatal és automatikus bejegyzés esetén lehet helye. Helyesbítésre akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem formanyomtatványában megadott adatok tekintetében a nyilvántartásba végül helytelen adat került feltüntetésre. Fontos, hogy a helyesbítési kérelemhez a korábbi kérelem mellékleteit is csatolni kell újból, azzal, hogy a helyesbítési kérelem formanyomtatványán fel kell tüntetni, hogy a kérelmező helyesbítést kér.

      A Törvény további újdonságként nevesíti a bíróság feladatai között az utóellenőrzés intézményét. Utóellenőrzésre két esetben kerülhet sor, egyrészt a bíróság az automatikus döntéshozatali eljárás keretében hozott döntések tekintetében végzi el az olyan ügyek utólagos ellenőrzését, amelyeket az informatikai rendszer erre kijelölt. Másrészt utóellenőrzés keretében a bíróság által kiválasztott egyedi ügy ellenőrzése is lefolytatható.

      Amennyiben a bíróság utóellenőrzése során arra a következtetésre jut, hogy nem szükséges további bírósági intézkedés, eljárásáról naplót készít.

      Ha a bíróság arra az eredményre jut, hogy a benyújtott bejegyzési kérelem olyan hibában szenved, mely ismételt benyújtással kiküszöbölhető, úgy öt munkanapos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt az ismételt benyújtásra. Ezen határidő nem hosszabbítható meg és igazolásnak nincs helye.

      Abban az esetben, ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a kérelem olyan hibában szenved, amely nem orvosolható az ismételt benyújtással, akkor hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít.

      2.3. Általános jogorvoslat

      Főszabályként a bejegyzési és változásbejegyzési kérelmet elutasító végzések ellen – ha a végzést a bíróság az általa lefolytatott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásban hozta – fellebbezésnek van helye.

      Nincs helye fellebbezésnek egyes szervezetek (pl.: a cégek) esetében többek között a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő végzés ellen.

      2.4. Felülvizsgálat iránt indított per

      Azokban az esetekben, amikor nincs lehetőség a bejegyzést elrendelő (nyilvántartásba vételt elrendelő közhasznú nyilvántartásba vétel esetén) fellebbezéssel élni, felülvizsgálatnak van helye. Lényegi változás az új Törvényben, hogy a per megindításának 30 napos határideje a Cégközlönyben való közzétételtől indul (és nem a végzés meghozatalától).

      A perbíróság határozatait aszerint lehet csoportosítani, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott döntés jogszabálysértő mivolta eljárási jogszabálysértés, irat jogszabályba ütközése vagy a létesítő okirat érvénytelensége okán áll fent.

      2.4.1. A perbíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén

      Amennyiben az eljárásban olyan döntéshozó személy vett részt, akivel szemben a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint kizáró ok állt fenn, vagy a végzés olyan formai hibában szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan, akkor a perbíróság a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság végzését hatályossá nyilvánítja a megismételt eljárás jogerős befejezéséig, a bejegyzési bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

      Amennyiben a megismételt eljárásban az eljáró bíróság azonos eredményre jut, úgy a korábbi végzést a bíróság hatályában fenntartja, ha azonban az eredmény eltérő, úgy korábbi végzését hatályon kívül helyezi és végzés alapján bejegyzett adatot törli a nyilvántartásból vagy elrendeli a nyilvántartási adat szükséges bejegyzését. Ilyen esetekben nincs helye automatikus döntéshozatalnak.

      A megismételt eljárásban az alapeljárásban jogszabály sértően nyilvántartásba vett jogi személy visszamenőleges hatályú törlésére nincs lehetőség, hanem a végzés hatályában való fenntartása mellett hivatalból kell törvényességi felügyeleti eljárást indítani és így meghozni a szükséges intézkedéseket.

      Amennyiben a bíróság eljárása csekély mértékben volt jogszabálysértő, a perbíróság a bejegyzési bíróság végzését hatályában fenntartja, csupán a jogszabálysértés tényét állapítja meg.

      2.4.2. A perbíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén

      Abban az esetben, ha a bejegyzést elrendelő végzés alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, akkor a perbíróság felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére és az ehhez szükséges iratok benyújtására.

      Amennyiben a szervezet a felhívásnak eleget tesz és megszűnik a jogellenes állapot, a perbíróság ítéletében hatályában fenntartja vagy megváltoztatja a végzést. A perbíróság továbbá szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy az adott adatot hivatalból jegyezze be vagy adott esetben törölje és a perbíróságnak megküldött jogszabálysértő állapotot megszüntető iratot helyezze el a nyilvántartott iratok között, illetve (amennyiben ez indokolt), hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.

      Amennyiben jogszabálysértő irat alapján a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet nem tesz eleget a perbíróság felhívásának vagy a végzés teljes hatályon kívül helyezése nem lehetséges, a perbíróság a jogszabálysértő adatot helyezi hatályon kívül, majd megkeresi a bejegyző bíróságot a fenti szabályok alkalmazásával (azaz akár törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásával kapcsolatos megkereséssel él).

      Amennyiben a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nem érint nyilvántartási adatot, a perbíróság jogszabálysértés tényének megállapítása mellett, további intézkedés megtétele nélkül, hatályában fenntartja a bejegyző bíróság végzését.

      2.4.3. A létesítő okiratnak, illetve módosításának bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége

      Amennyiben a felperes keresetét a bejegyzést vagy adat változásának bejegyzését elrendelő végzés jogszabályba ütközését arra alapíthatja, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításnak, a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége érvénytelenségére alapítja, akkor a perbíróság először intézkedik az érvénytelenségi ok kiküszöbölése iránt.

      A perbíróság a létesítő okirat teljes érvénytelenséget vagy a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezését abban az esetben rendeli el, ha az érvénytelenségi ok továbbra is fennáll, illetve, ha többek között, a létesítő okirat bizonyos formai vagy tartalmi hibákban szenved, vagy a szervezet tevékenysége jogszabályba ütközik. vagy, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén a törvény teljes érvénytelenséget eredményező okot állapít meg.

      Amennyiben a nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának feltételei fennállnak, perbíróság megállapítja a az alapítás érvénytelenségét és a létesítő okiratot hatályosnak nyilvánítja amellett, hogy megkeresi a bejegyző bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásáról.

      Amennyiben az érvénytelenségi ok nem került kiküszöbölésre a perbíróság a bejegyző bíróság végzését egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, valamit a létesítő okirat érvénytelenségét egészben vagy részben megállapítja. Továbbá, hogy ha szükséges, a perbíróság megkeresi a bejegyző bíróságot, hogy hivatalból törölje vagy jegyezze be az érintett adatot, valamit bíróságnak megküldött nyilatkozatot helyezze el a nyilvántartott iratok között. A perbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében felhívhatja a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.

      Abban az esetben, hogyha az érvénytelenségi ok később megszűnt, a perbíróság a létesítő okiratot vagy a módosítását visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, és szükség esetén megkeresi a bejegyzési bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, továbbá a bíróságnak megküldött iratot helyezze el a nyilvántartásban.


      Kapcsolat

      dr. Tasnádi Tamás Alfréd

      Senior associate

      KPMG Law Béli Ügyvédi Iroda


      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning