Ugrás a fő tartalomra

      Az irányelvet átültető magyar törvényre vonatkozó törvényjavaslatot 2023. február 28-án nyújtották be a Parlamentbe. A javaslat a visszaélések bejelentéseinek szabályozása mellett egységes szerkezetben rendezi a panaszok, illetve közérdekű bejelentések kérdését is. A javaslat részletesen szabályozza, hogy mely vállalatokra vonatkoznak a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével kapcsolatos kötelezettségek, illetve, hogy azokon keresztül ki, és milyen esetben tehet bejelentést.

      Ki lesz köteles belső visszaélés bejelentési rendszer működtetésére?

      • Főszabály szerint azok a lesznek kötelezettek, amelyek legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak.
      • Emellett bizonyos más specifikus, a törvényjavaslatban felsorolt vállalatok, például a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztatók.
      • A legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztató vállalatok számára azonban könnyítéseket fogalmaz meg a törvényjavaslat: közösen is létrehozhatják a belső visszaélés-bejelentési rendszert, illetve esetükben a szabályok csak 2023. december 17-től lesznek alkalmazandók.

      Mit lehet majd bejelenteni a belső visszaélés bejelentési rendszerben?

      • Elsődlegesen jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés esetén lehet bejelentést tenni, az erre vonatkozó információ megadásával.
      • Emellett a munkáltató is megállapíthat olyan belső magatartási szabályokat a közérdek vagy nyomós magánérdek védelmében, amelyek megsértése a rendszerben bejelenthető lesz.
      • Végezetül bizonyos, az Alaptörvényben foglalt értékeket veszélyeztető tevékenység esetén is lehet bejelentést tenni, amilyen például a nemzeti jelképek tiszteletének és használatának akadályozása.

      A bejelentést megteheti többek között a vállalkozó által foglalkoztatott személy, a vállalkozással szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve gyakornok és önkéntes is. De bejelentést tehet az is, akinek foglalkoztatásra irányuló jogviszonya már megszűnt vagy aki éppen a felvételi eljárásban vesz részt. A bejelentés szóban és írásban is tehető. A bejelentés rögzítésére, illetve az abban szereplő személyes adatok kezelésére a törvényjavaslat speciális szabályokat fogalmaz meg. A javaslat emellett részletesen szabályozza a bejelentő megtorlással szembeni védelmét, valamint a bejelentett információkkal kapcsolatos felelősségmentességét is.

      Az érintett vállalkozásoknak a rendszer felállítása mellett további adminisztrációs kötelezettsége is lesz, így többek között belső panaszkezelési szabályzattal, illetve adatkezelési dokumentációval is rendelkezniük kell.

      A törvényjavaslat az elfogadását követő 60. napon lép hatályba, azonban a középvállalkozásokra a fentiek szerint csak 2023. december 17-étől lesz alkalmazandó.

      Az érintett vállalatoknak érdemes mérlegelnie a törvényi megfelelősség mellett az alkalmazott rendszer megfelelő, hatékony működését. Az elsődleges kockázata egy rosszul működő bejelentő rendszernek, hogy a bejelentőnek joga van ahhoz, hogy ha úgy ítéli meg, hogy érdemben nem foglalkoztak a bejelentésével időben és kellő figyelmességgel, akkor a nyilvánosághoz fordulhat a panaszával. Ezzel egy sor reputációs és üzleti kockázatnak teheti ki a céget, mivel üzleti információk kerülhetnek nyilvánosságra vagy üzleti bizalomvesztést okozhat, ha etikai kihágások vagy visszaélésekről szóló híresztelések keringenek a médiában, üzleti körökben.

      A nyilvánosságra kerülés kockázata mellett több indok is szól a rendszer megfelelő implementációja és működtetése mellett. Egyik legfontosabb csalásmegelőzési és felderítési eszközként tartják számon, illetve fontos eleme az etikusan működő vállalatirányítási modellnek és ESG-szempontoknak is fő pillére lehet. Nemzetközi tanulmányok és szakmai tapasztalatok alapján a visszaéléseket leggyakrabban az ehhez hasonló bejelentőrendszereken keresztül érkező tippekből fedik fel, és erős visszatartó erővel bír a csalások elkövetésével szemben.

      A rendszer bevezetésének és működtetésének számos kihívása lehet, így a törvényjavaslat jelentős könnyítést kínál azzal, hogy lehetőséget ad a bejelentő rendszer kiszervezésére. Ez a kiszervezés is többféle módon történhet: akár a teljes kiszervezés is lehetséges, de vannak olyan megoldások is, ahol csak a bejelentések fogadását és szűrését végzi a szolgáltató, de az is lehetséges, hogy csak egy technológiai platformot nyújt. A technológiai megoldásokat is érdemes felülvizsgálni és a cég méretéhez megfelelő eszközt kiválasztani, számításba venni az anonim bejelentés opcióját és más folyamati funkcióit.

      A fenti kérdések, törvényi részletszabályok és gyakorlati tapasztalatok bemutatásához a KPMG jogi és forensic csapata egy online webinárt szervez, amelyre várjuk az érdeklődőket. A rendezvényünk keretében bemutatjuk az új magyar törvényjavaslat elemeit, technológiai vagy más hasznos megoldásokat, illetve egy elképzelt eset alapján prezentálnánk egy ideális jelentési és vizsgálati folyamatot. Az esemény időpontja: Április 19. 14 óra. A részvétel regisztrációhoz kötött, amelyet ide kattintva tud megtenni.

       

      A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a digitális átállás legnagyobb kihívásainak egyike, és a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja a digitális kezdeményezéseket.

      „Ez a két terület jó példa arra, hogy a rendelkezésreálló know-how, a sikeres pilot-projektek és a forrásbőség ellenére is lemaradást szenvedhet el egy terület digitalizációja csupán az emberi oldalon meglévő hiányosságok miatt” – mutat rá Tillinkó Zsanett, a KPMG Technológiai és Projekttanácsadási területének igazgatója.


      A szakképzett munkaerő hiánya a kiberbiztonság területén is érezteti hatását


      A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány gyakran akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A vállalatok szerint a kulcsképességek hiánya a legfőbb akadálya annak, hogy elérjék a kitűzött kiberbiztonsági célokat. A válaszadók 58 százaléka elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – ez utalhat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi körére is.

      Az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás, a hibrid munkavégzés bevezetése után, amellyel a vállalatok szembesülnek napjainkban. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg, potenciálisan veszélybe sodorva az ügyfélkapcsolatokat. A KMPG 2022-es kiberbiztonsági kutatása (Mission: Trust. How to unlock the true value of the CISO) szerint az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt. Annak érdekében, hogy a technológiai újítások bevezetése növelje az ügyfelek bizalmát és hűségét a cég iránt, a projektek során a kiberbiztonsági követelményeket már a tervezéskor be kell építeni az új rendszerekbe.

      A felmérés szerint az említett problémák ellenére a válaszadók bíznak saját kiberbiztonsági képességeikben. Több mint 50 százalékuk nagyon magabiztosan állítja, hogy cége felkészült a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.


      A digitális érettség hét meghatározó jele


      A KPMG kutatása szerint a technológiai vezetők többsége ma már úgy véli, megtérülnek a versenyképeségük növelése érdekében végrehajtott digitális transzformációs kezdeményezések.  Az elmúlt két évben vagy a profitabilitásuk, vagy más 2 mérőszámuk is nőtt a digitális átállás eredményeként. Így a digitális transzformáció hatékonyságába fektetett bizalom rekordmagas szintre lépett, és maga az átállás alapkövetelménnyé vált.

      A kutatás a digitális érettség hét fontos tényezőjét sorolja fel. Ezek a következők:

      • Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
      • A szakemberhiány problémájára a vállalatoknak proaktív megoldásokat kell kidogozniuk, ki kell szélesíteniük a keresési bázisukat, nyitottá kell válniuk a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
      • A felhő bevezetésében érintett különböző üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges annak érdekében, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhő alapú megoldások szülessenek
      • Az kiberbiztonsági szakembereket már a kezdetektől be kell vonni a technológiai döntésekbe és az IT biztonsági tudatosság kiépítésébe a vállalaton belül
      • Az új technológiák bevezetésénél azokra kell a fókuszt helyezni, melyek leginkább elősegítik az ügyfélelégdettség növekedését
      • Az ügyfélelégedettség érdekében képesnek kell lenni a platform szolgáltatók közti váltásra
      • Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot

      A digitális transzformáció válságállóvá teszi a vállalatokat


      A digitális transzformáció terén aratott győzelem magabiztossá teszi a vállalatokat a napjainkban tapasztalható bizonytalanságokkal, kihívásokkal szemben. Az elért eredmények és a teljesítménynövekedés szinte “a túlélés” eszközévé tette az ügyfélközpontú technológiai stratégiákat. A KPMG tervezi, hogy a Global Tech Report 2022 felmérésben megfigyelt, digitális érettséget mutató viselkedésformákat később részletesen is megvizsgálja egy újabb kutatásban.


      Kapcsolat

      dr. Márkus Fanni

      Senior associate

      KPMG Law Béli Ügyvédi Iroda

      Kornél Kemény

      Szenior menedzser

      KPMG in Hungary


      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning