Az európai szabályozásban az elmúlt időszakban több fenntarthatósággal, környezeti kockázatok mérésével, kezelésével kapcsolatos előírás jelent meg. Ezek közé tartozik például a Taxonómia rendelet, vagy az Európai Bankhatóság (EBA) hitelezési folyamatokra vonatkozó iránymutatása, ami az ESG faktorok hitelezési folyamatokba való beépítéséről is szól. Ezen előírások azonban csak a kezdetét mutatják a zöld pénzügyek térnyerésének, az EU 2050-re célul tűzte ki a karbonsemlegesség elérését, ehhez azonban további intézkedések szükségesek. A pénzügyi szektor esetében is egyre inkább érzékelhetők a fenntarthatósági kockázatok, a bankok mérlegeiben egyre jobban jelentkeznek az időjárási események által okozott fizikai kockázatok, illetve a jövőben az átállási kockázatok. Mindezek mellett megnőtt a felelősség a pénzügyi szektor kiemelt szereplőin a zöld átállás elősegítése érdekében. A Magyar Nemzeti Bank az EU-s szabályozói eszköztár teljessé válása előtti köztes időszakban felismerte az ESG kockázatok jelentőségét, így tavaly év végén adta ki a Zöld ajánlásának tervezetét, mely a nemzetközi „best practice”-re építve lehetővé teszi a hazai bankszektor számára, hogy felkészülten várja a kógens intézkedéseket. A hosszabb társadalmi egyezetetés alapján több pontban módosult a nemrég kiadott végleges ajánlás.
Kapcsolat
