2023. január elsejétől minden 3000-nél több alkalmazottal rendelkező, Németországban működő, vagyis ott központi ügyvezetéssel, fő telephellyel, igazgatási központtal vagy fiókteleppel rendelkező vállalat köteles kezelni és csökkenteni az emberi jogi, illetve környezetvédelmi kockázatokat a teljes beszállítói láncában. „A fenti kritériumoknak mintegy 900 német cég felel meg, amelyek a legnagyobbak, vagyis a hatásuk óriási. 2024-től ráadásul bővül a kör, és már az 1000 fő feletti cégeknek is teljesíteniük kell a kritériumokat, mintegy 4800 német vállalatnak” – mondja Horváth Kristóf, a KPMG menedzsere.
A törvény részletesen szabályozza a német vállalat saját tevékenységére és beszállítóira vonatkozó emberi jogi és környezetvédelmi szempontú átvilágítási és kockázatelemzési kötelezettséget. Az emberi jogi kockázatok közé tartozik a bérek visszatartása és dolgozók kollektív érdekérvényesítésének megnehezítése. A környezetvédelmi kockázatok között kiemelendő a káros melléktermékek és hulladékok ártalmatlanításával, tárolásával, szállításával kapcsolatos mulasztások, valamint a veszélyes hulladékok exportja és importja – hívták fel a figyelmet a KPMG szakértői, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság bevonásával szervezett üzleti reggelin.
A büntetés szigorú, akár 8 millió euró is lehet, de 400 millió euró feletti árbevétel esetén az árbevétel 2 százalékának megfelelő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak azokra, akik nem tartják be az előírásokat, illetve a szabályszegőket kizárhatják a közbeszerzésekből is. „Ezek rendkívül szigorú szankciók, ezért az érintett német importőrök jelentős adminisztrációval és többletköltséggel járó fejlesztési, adatkérési és ellenőrzési igénnyel fognak jelentkezni a magyar beszállítóiknál. A német vállalatok megkezdték a felkészülést a törvényre, és csak idő kérdése, hogy mikor éri el a magyar beszállítókat a felkészülési kötelezettség” – mondja Horváth Kristóf. Márkus Fanni, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértője hozzátette, hogy „a nagy importőröknek többek között kockázatértékelési eljárásokat, ennek alapján intézkedési terveket kell kidolgozni. Ez pedig a magyar beszállítókat is eléri helyi önátvilágításon, széleskörű adatszolgáltatáson, valamint folyamat és szabályzat felülvizsgálaton keresztül.”