Kriptoeszközökre vonatkozó tőkeszámítási követelmények – összefoglaló az EBA kapcsolódó szabályozástechnikai tervezetéről
Az Európai Bankhatóság (EBA) 2025. augusztus 5-én tette közzé a kriptoeszköz-kitettségekre vonatkozó tervezett szabályozástechnikai standardokat (RTS) a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR3) 501d. cikkének (5) bekezdése alapján. Ezek a tervezett standardok a CRR3-ban bevezetett átmeneti prudenciális keretrendszert ültetik át a gyakorlatba, amely a 2024/1623/EU rendelettel lépett hatályba 2024. július 9-én.
Az szabálytervezet célja, hogy egységes és harmonizált módszertant biztosítson az EU-ban működő hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára a kriptoeszköz-kitettségekből eredő hitelkockázat, piaci kockázat, partnerkockázat (CCR) és hitelértékelési kiigazítás (CVA) mérésére és összesítésére. Technikai útmutatással szolgál arra vonatkozóan, hogyan kell számítani és összesíteni a kriptoeszköz-kitettségeket, hogyan kell kezelni a nettósítást és fedezeti ügyleteket, milyen prudens értékelési követelmények vonatkoznak a kriptoeszközökre. A szabályozás szorosan illeszkedik a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság kriptoeszköz-standardjaihoz, valamint a MiCA-rendelethez (Markets in Crypto-Assets Regulation).
A tervezet hatálya
A MiCA és a CRR3 alapján a kriptoeszközök – amelyek nem minősülnek pénzügyi eszköznek vagy árucikknek – külön kategóriákba sorolhatók. A mostani tervet ezek közül két CRR3-kategóriára összpontosít:
- Eszközreferenciált tokenek (ART-k), amelyek egy vagy több hagyományos eszközre hivatkoznak;
- Egyéb kriptoeszközök, amelyekbe minden más kriptoeszköz beletartozik.
Ezek lényegében megfeleltethetők a bázeli standard szerinti 1b és 2 csoportokba eső kriptoeszközöknek. A tokenizált hagyományos eszközök és az elektronikus pénz tokenek (EMT-k) nem tartoznak e mandátum alá, mivel azokat prudenciális szempontból az alapul szolgáló hagyományos eszközként kell kezelni.
A CRR3 a fenti kriptokategóriákhoz kifejezetten magas kockázati súlyokat rendel:
- 250% kockázati súly az ART-k esetében;
- 1 250% kockázati súly minden egyéb kriptoeszköz esetében.
A CRR3 501d. cikk (3) bekezdése emellett felső korlátot állapít meg az egyéb kriptoeszközök teljes kitettségére, mely nem haladhatja meg az intézmény Tier 1 tőkéjének 1%-át. Az RTS részletesen meghatározza ezen tőkekövetelmények számításának módját, valamint hogy miként kell ezt a teljes kitettséget kiszámítani a hosszú és rövid pozíciók speciális összesítési szabályai alapján.
Hitelkockázati kezelés
A kriptoeszközökben fennálló közvetlen hitelkitettségek (pl. kölcsönök, értékpapír-befektetések) esetében a tervezet a CRR3 által előírt fent részletezett kockázati súlyokat alkalmazza. Ezek a rendkívül magas értékek (ART-k 250%-os, míg az egyéb kriptoeszközök 1 250%-os kockázati súly) jelentős tőkekövetelményt eredményeznek a hagyományos eszközökhöz képest, mely közvetett módon korlátozza az intézmények kripto portfoliójának méretét.
A kriptoeszközökre hivatkozó derivatívák és értékpapír-finanszírozási ügyletek (SFT-k) esetében a partnerkockázati (CCR) szabályok alkalmazandók. Az szabályzat tervezet előírja, hogy ilyen esetekben a partner hitelkockázati súlyát kell figyelembe venni, nem pedig újra a 250%, illetve 1 250%-os kriptokitettség súlyokat. Ugyanakkor a nettósítás szigorúan korlátozott: kizárólag azonos kriptoeszközre vonatkozó, jogilag érvényes nettósítási halmazokon belül engedélyezett.
Fontos elem, hogy a kriptoeszközök nem minősülnek elfogadható fedezetnek a CRR szerint, így nem használhatók más kitettségek tőkekövetelményének csökkentésére.
Piaci kockázati kezelés
A kereskedési könyvben tartott kriptoeszközökre külön piaci kockázati szabályok vonatkoznak: a szabálytervezet önálló kriptoeszköz kockázati osztályt hoz létre, összhangban a bázeli standarddal. A tervezet tisztázza az alternatív sztenderdizált megközelítés és a belső modellek alkalmazására vonatkozó követelményeket is a kriptoeszköz-kitettségek tőkekövetelményeinek számításánál. A belső modellek csak a CRR 3 piaci kockázati szabályainak hatálybalépése után lesznek használhatók, addig kizárólag az egyszerűsített sztenderdizált megközelítés alkalmazható. Ugyanakkor például az output floor – amely biztosítja, hogy a belső modellek alapján számított tőkekövetelmény ne legyen alacsonyabb a sztenderdizált módszerrel számított érték 72,5%-ánál – számításához az alternatív sztenderdizált megközelítés is használható.
Összesítés, nettósítás és fedezés
A szabályozás egyik központi eleme a pozíciók összesítésének, aggregálásának módja. Nettósítás kizárólag azonos kriptoeszközök között megengedett; különböző kriptoeszközök nem fedezhetik egymást, kivéve szűk körű, szigorúan meghatározott eseteket.
A szabályozási keretrendszer például előírja, hogy a hitelintézeteknek minden kriptoeszközre külön-külön kell meghatározniuk a pozíciós kockázati tőkekövetelményt. Ennek során a bruttó long és short pozíciókat piaconként és tőzsdénként kell azonosítani, bizonyos esetekben nettósítás engedélyezett. Az így meghatározott nettó pozíció értéke képezi az adott kriptoeszköz pozíciós kockázati tőkekövetelményét, amelyet teljes mértékben figyelembe kell venni. Végül az intézmények az összes kriptoeszközre vonatkozó követelményt az egyedi követelmények egyszerű összegeként határozzák meg. Ez a módszertan biztosítja a prudens tőkekezelést és a kockázatok megfelelő lefedését a teljes portfólióra vonatkozóan
A teljes kriptoeszköz-kitettséget a nettó pozíciók összegeként kell meghatározni, és ezt kell összevetni az 1%-os Tier 1 korláttal.
Egyéb értékelési szempontok
Az EBA elismeri, hogy a kriptoeszközök értékelése továbbra is kihívást jelent. A most kiadott tervezetben a korábban javasolt prudens értékelési követelmény végül nem került bevezetésre. Az intézményeknek a piaci árakon és a vonatkozó számviteli szabályokon alapuló értékelést kell alkalmazniuk.
Következmények a pénzintézetek, bankok és befektetési vállalkozások számára
A tervezett RTS rendkívül konzervatív tőkekezelést ír elő a kriptoeszköz-kitettségekre. A magas kockázati súlyok és az 1%-os Tier 1 korlát jelentősen behatárolják a bankok kriptoeszköz-kitettségét. Még viszonylag kis pozíciók is jelentős tőkét kötnek le.
Az intézményeknek jelentős rendszer-, modell- és folyamatfejlesztéseket kell végrehajtaniuk a megfelelés érdekében, beleértve a kockázati kategorizálást, a pozíciók elkülönítését és a részletes riportálást.
Ugyanakkor az RTS egyértelműséget és jogbiztonságot teremt: egységes módszertant biztosít, összhangban a MiCA-val és a nemzetközi bázeli elvekkel. Ez hosszabb távon hozzájárulhat a kriptoeszközök prudens és átlátható integrációjához az európai pénzügyi rendszerben. A szabálytervezet a végleges elfogadást követően felhatalmazáson alapuló rendeletként lép hatályba, és az átmeneti időszak teljes időtartamára alkalmazandó.
Hogyan segíthetünk?
A KPMG készséggel áll ügyfelei rendelkezésére szabályozási követelmények és iparági gyakorlatok értelmezésében testreszabott workshopok és piaci összehasonlító elemzések révén. Szakértői csapatunkkal a felmerülő igények alapján támogatjuk a kockázatkezelési és tőkekövetelmény-számítási funkcióik fejlesztését a pénzügyi szektor szereplői számára.
A hírlevelet készítette: György Székely, Edina Szirmai
