Szigorúbb következmények kapcsolódnak az uniós szankciók megsértéséhez

Az Országgyűlés implementálta a 2024/1226 EU irányelvet (a továbbiakban: „Irányelv”), amely szigorúbb szabályokat vezetett be az uniós korlátozó intézkedések megsértésének vagy kijátszásának szankcionálása kapcsán.

Az Irányelv implementálása következtében lényegében két irányú változás történt a magyar jogrendszerben:

• újradefiniálták és egyértelműsítették azon, az uniós korlátozó intézkedéseket megsértő magatartásokat, amelyek bűncselekménynek minősülnek;
• újradefiniálták és kibővítették az uniós korlátozó intézkedések megsértése esetén a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedéseket;

Ami a jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedéseket illeti, változtak többek között a jogi személy megszüntetésére, tevékenységének korlátozására (pl.: közbeszerzésből való kizárás), valamint a pénzbírság kiszabására vonatkozó szabályok.

Kiemelendő, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható pénzbírság maximuma akár – figyelemmel az uniós korlátozó intézkedés megsértésének pontos körülményeire – a jogi személy megelőző évben elért forgalmának 5%-áig terjedhet.

Az uniós korlátozó intézkedések nem kizárólag pénzügyi műveletek kapcsán relevánsak, hanem általánosságban a nemzetközi áruforgalom tekintetében is.

Ennek megfelelően, az uniós korlátozó intézkedések érintik a

• a katonai felhasználásra szánt termékeket;
• a kettős felhasználású termékeket.

Továbbá, kiemelt figyelem fordítandó az Európai Unió „Magas prioritású termékek” listájára felvett termékekre (pl.: áramátalakítók, nyomtatott áramkörök, tranzisztorok, félvezetők, integrált áramkörök stb.). Ezen termékek a köznapi értelemben véve nem katonai felszerelések vagy kettős felhasználású termékek, de alternatív felhasználhatóságuk következtében alkalmasak a harctéri hasznosításra is (vagy katonai felszerelések, kettős felhasználású termékek gyártására, ilyenekben való alkatrészként történő felhasználásra).

A kérdéses termékek nem Oroszországba (vagy Fehéroroszországba) történő értékesítése kapcsán is kötelezettségeket határoznak meg az uniós szankciók, beleértve kiterjedt kockázatértékelési folyamatok elfogadását és az egyes ügyletek uniós korlátozó intézkedésekkel való megfelelőségének a vizsgálatát.

A szabályozás célja, hogy a kérdéses termékek Oroszországba (vagy Fehéroroszországba) való értékesítése, eljutása (a korlátozó intézkedések kijátszásával, megkerüléséével) más, harmadik országokon keresztül se legyen lehetséges.

A szankciós intézkedések megsértésének elkerülése érdekében kiemelt jelentőségű, hogy az érintett gazdasági szereplők folyamatosan monitorozzák a hatályban lévő korlátozásokat, és hogy az uniós rendelkezéseknek megfelelő kockázatértékelési folyamatokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

A KPMG szakértői állnak rendelkezésére az uniós korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokban való eligazodás, a szükséges kockázatértékelési folyamatok implementálása, valamint a folyamatok működtetése kapcsán.