Ugrás a fő tartalomra

      A kockázati környezet átalakulása, a bizonytalanság növekedése


      Viharos széllökések, magas és elhúzódó hullámok, rossz látási viszonyok. Vitorlás nyelven a másodfokú viharjelzés elemeivel írható le az a gazdasági helyzet, amiben a kockázati vezetőknek minden nap felelős vezetői és szakmai döntéseket kell hozniuk. A bizonytalanság rég nem látott mértéket öltött. Ilyen kamatkörnyezet és ekkora infláció kezelésében a szakmabeliek legnagyobb részének még nincs tapasztalata, miközben – tekintettel a geopolitikai feszültségekre – a hagyományos gazdasági eszköztár hatásossága is megkérdőjeleződött.

      Ilyen körülmények között végeztük el újra a hazai pénzügyi szektor 32 vezetőjével a 3 évente szokásos kockázatkezelési felmérésünket. A bankok, biztosítók és alapkezelők CRO-i már 2019-ben aggódtak amiatt, hogy az akkori felívelő gazdasági ciklus meddig tartható fenn. Ma már tudjuk, hogy az azóta eltelt időszakban válságból válságba jutottunk. 


      70 %-ot

      meghaladó többség szerint a hagyományos hitel- és piaci kockázatok tovább növekednek

      30 %-ra

      esett vissza a CRO-k vállalkozó kedve egyes innovatív technológiákat illetően

      16 %

      vár növekedést a fejlesztési erőforrások tekintetében a biztosítók CRO-i között


      Legfontosabb megállapítások

      A kockázati vezetők felhatalmazása tovább növekedett: 92%-uk az igazgatóság tagja, vagy közvetlenül a CEO-nak jelent, ami a bankok és alapkezelők esetében már 100%.

      A szerepkör egyre inkább letisztul, a befolyás, eltérő mértékben, de tovább növekszik. A bankoknál egyre jellemzőbb, hogy a kockázatvállalás és a kockázati kontroll vezetése egy kézbe kerül.

      Az alapkezelők kockázati vezetőinek közel 70% tapasztalt növekvő befolyást a stratégia kialakításánál és az információkhoz való hozzáférésben.

      A kockázattudatosság és kockázati kultúra megerősítése a bankok CRO-i szerint a legnagyobb hozzáadott érték, 90% gondolta ezt fontosnak, ami számottevő növekedés a 2016-os és 2019-es értékekhez képest.

      A kisebb szervezetű alapkezelőknél a kockázatok pontos mérésén, csökkentésén és fedezésén, valamint arányos beárazásán van a hangsúly.

      Hasonlóan a 2019-es és 2016-os eredményekhez, a CRO-k továbbra is a stratégiai döntéshozatalba való bekapcsolódás mértékét látják sikerességük legfontosabb fokmérőjének.

      Bár javul az adatminőség, továbbra is hátráltatják a szakmát az IT rendszerek hiányosságai, és előtérbe kerültek az erőforrás problémák is. 

      Számottevően visszaesett az optimizmus a fejlesztési erőforrások növekedésére vonatkozóan. A biztosítók CRO-inak már csak 16% vár növekedést.

      Az erőforrások szűkössége megköveteli a priorizálást. Ennek megfelelően 2019-hez képest megosztottabbak lettek a CRO-k az erőforrások területek közötti allokációját illetően.

      Előtérben vannak a készségek és a szakértelem, illetve a kockázati rendszerek és az adatminőség, mint vezető cél. Miközben a munkatársak fejlesztése az alapkezelőknél 2019-ben még nem állt az érdeklődés homlokterében, most csaknem 70%-uk ad nagyobb hangsúlyt ennek, míg a biztosítók a belső kommunikációt fejlesztenék, sokkal inkább, mint a más szektor béli válaszadók.

      A nagyméretű intézményeknél a kockázati kultúra fejlesztése kiugróan a legfontosabb, náluk a válaszadók 72%-a helyezne erre hangsúlyt.

      További szabályozói szigorítás érzékelhető, miközben az újonnan megjelent ESG követelmények jelentik a legnagyobb kihívást.

      Bár az előző felmérés szerint a hagyományos kockázat típusok relatív jelentősége csökkent, az elmúlt 2 évben a CRO-k ismét tapasztalják a piaci és hitelkockázatok növekedését, amelyek az előttünk álló években tovább nőhetnek. Hosszú távon az ESG és a cyber kockázatok kerülnek fókuszba.

      A konzervatív termékstratégiák a támogatottak. A bankoknál a zöld hitelek (95%-ban), a biztosítóknál a hagyományos kockázati életbiztosítás és az egészségbiztosítás a nyertesek. Visszaesett a lakásbiztosítások támogatása, az alapkezelőknél nagyot ugrott az egzotikus alapok elutasítottsága (közel 70%).

      A válaszadók 85%-a jelentős kockázatforrásnak látja a visszaeső gazdasági teljesítményt és az elszálló árakat / kamatokat. Az aggodalmakat fokozza a forint gyengülése és volatilitása, illetve a geopolitikai feszültségek.

      A kockázatok és bizonytalanság növekedésével alábbhagy az innovációs kedv. A mesterséges intelligencia a kockázati területeken a 3 évvel ezelőtti 60%-hoz képest már csak a válaszadók 30%-nál kap kiemelt prioritást. Csökken a techcégekkel való együttműködés támogatottsága.

      Az ESG, amellett, hogy az innováció egyik motorja is lehet, a szektorok közötti szakmai összefogás terepévé is válhat.


      Hogy mit hoz a jövő, természetesen nem tudhatjuk. A felkorbácsolt vizeken hullámtörések nehezítik a hajózást, de a pénzügyi szektorok cégei letisztult és megerősödött kockázatkezelési funkciókkal navigálnak a zord vizeken. A CRO-k számára továbbra is a stratégiai döntésekbe való bevonódás a siker legfontosabb mércéje, és bíztató, hogy ebből a szempontból jó úton járnak. CRO elemzéseinkkel mi is szeretnénk hozzájárulni a talpon-maradáshoz és a jó döntésekhez.
      Szalai Péter

      Associate Partner

      Letöltés

      KPMG CRO Felmérés 2022

      Kockázatkezelési trendek a pénzügyi szektorokban a kockázati vezetők szemszögéből

      Kapcsolat

      Rakó Ágnes

      Partner, a tanácsadási üzletág társvezetője

      KPMG in Hungary

      Szalai Péter

      Associate Partner, A kockázatkezelési tanácsadás vezetője

      KPMG in Hungary

      Balogh Anikó

      Igazgató, Biztosítási tanácsadási üzletág

      KPMG in Hungary

      Lépjen velünk kapcsolatba!

      Világos és praktikus megoldásokkal támogatjuk ügyfeleinket.

      Team of diversity business people are discussing over the new strategic strategy project on investment real estate while walking around the office building for new project and planning