2019 júliusában megjelent a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása, mely alapjaiban változtatta meg a magyar szabályozás árbevételhez fűzödő viszonyát. Ekkor jelent meg a projektelszámolás bevezetéséről szóló szabályrendszer, melynek részleteiről összefoglalónkban olvashat.
2019 júliusában megjelent a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása, mely alapjaiban változtatta meg a magyar szabályozás árbevételhez fűzödő viszonyát. Ekkor jelent meg a projektelszámolás bevezetéséről szóló szabályrendszer, mellyel korábbi blogbejegyzésünkben is részletesen foglalkoztunk.
A projektelszámoláshoz kapcsolódó számviteli rendelkezések a 2019-es, átmeneti időszak után a 2020-as üzleti évben immár kötelezően alkalmazandóak; kivételt ez alól csak a 2020.01.01 előtt megkötött szerződések alapján történő elszámolások képeznek, melyekre még a korábbi szabályok alkalmazhatók.
Összefoglalóan, a projektelszámoláshoz kötődő speciális számviteli rendelkezések azon, több üzleti éven át megvalósuló konstrukciók esetére vonatkoznak, amelyek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére irányulnak. Az érintett vállalkozások köre ebből adódóan igen széles spektrumot foglalhat magában: ide tartozhatnak – többek között - az építőipar bármely területén tevékenykedő, vagy például az egyedi megrendelésre gyártó, vagy egyedi szoftvereket fejlesztő vállalkozások is, függően a konkrét szerződésben foglalt feltételektől.
Amennyiben egy adott konstrukció megfelel a jogszabályi követelményeknek, úgy a kapcsolódó költségeket és árbevételt az összemérés elve alapján kell kimutatni, azzal, hogy az összemérés alapja a ténylegesen felmerült költségek tervezett költséghez viszonyított aránya, illetve más, a projektet jobban jellemző mérőszám alapján meghatározott teljesítési fok. Az értékesítés nettó árbevételeként a teljes szerződött összeg teljesítési fok arányában kimutatott összege mutatandó ki, az árbevétel számlázott összegének korrekciója – iránytól függően – az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásokkal szemben számolandó el. Az árbevétel elszámolása tehát ekképpen – a korábbi szabályozástól eltérően – elválhat a számlázástól.
A projektelszámolás alkalmazása a fentieknek megfelelően jelentős hatással bírhat az érintett vállalkozások egyes projektjei, illetve teljesítései eredményének adóévek közötti megoszlására, ebből következően a vonatkozó szabályok figyelembevételének elmulasztása vagy téves értelmezése adókockázatot rejthet magában, elsősorban társasági adó, helyi iparűzési adó és innovációs járulék szempontból.
A szabályrendszer alkalmazásának összetettsége, továbbá jelentős eredmény- illetve adóhatása okán érdemes mielőbb áttekinteni és azonosítani a szóba jöhető tranzakciók körét, valamint a kapcsolódó elszámolásokat.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon bizalommal megszokott adó- vagy számviteli tanácsadójához.
Ismerje meg szolgáltatásainkat!
Keresse szakértőinket!
Németh András
Partner, Társasági adó, átvilágítási és adóvizsgálati csoport, adóperes szolgáltatások
KPMG in Hungary
